Egy friss, izraeli kutatás szerint 14-szer nagyobb eséllyel alakulnak ki komoly tünetek azoknál a covid-fertőzötteknél, akiknél alacsony a D-vitamin szintje. Az eredményéről a kutatás egyik szerzője, az izaeli Galilee kórház orvosa és kutatója nyilatkozott az RTL Híradónak. A tanulmány szerzője szerint, akkor lehet igazán hatásos a D-vitamin, ha már a megfertőződés előtt megfelelő mennyiségben van jelen a szervezetben.
A D-vitamin fontosságára hívta fel a figyelmet Késmárky András háziorvos is, aki szerint az ilyen jellegű vitaminoknak a koronavírus-fertőzés megelőzésében is komoly szerepük lehet. Kiemelte: nagyobb dózisú D-vitamint ajánl azoknak, akik már elkapták a koronavírust.
Ugyanakkor a D-vitamin zsírban oldódó vitaminként felhalmozódhat a szervezetben, ami túlterhelést okozhat. Ezért szoktam javasolni a betegeimnek, hogy a laborvizsgálatokban ajánlott megnézni a D-vitamin szintet.
- jegyezte meg a háziorvos.
Szükség van a vitaminokra a hidegebb hónapokban
A szakirodalomban a legnagyobb figyelmet az A-vitamin, illetve a β-karotin, B6-, B12-, C-, D-, E-vitamin, cink és szelén kapja, amelyek több mechanizmuson keresztül segítik a védekezésünket. Egyrészt szerepet játszanak a fizikai „védelmi vonalak”, ún. barrierek (pl. bőr, gyomor-bélrendszer, légutak stb.) épségének fenntartásában, másrészt mind a veleszületett, mind a szerzett immunválaszban szerepet játszó sejtek működését is támogatják.
Vannak olyan időszakok, állapotok (pl. őszi-téli hónapok, betegségek, várandósság, fokozott stresszel járó helyzetek), amikor a szervezetnek a normál mennyiségnél többre van szüksége a felsorolt vitaminokból és ásványi anyagokból, ilyenkor előfordulhat, hogy pusztán természetes forrásokból már nem tudjuk fedezni a szükségletet, és étrend-kiegészítők szedése válik szükségessé.
Ha az immunrendszerünk támogatását nem csak ezekben az esetekben, hanem mindig szem előtt tartjuk, a nagyobb kitettség esetén már egy jobb immunvédekezéssel vágunk bele a nehezebb időszakba, ami előnyünkre válhat.
Mit érdemes tudni a D-vitaminról?
Bár a D-vitamin megtalálható kis mennyiségben, élelmiszerekben, pl. tejtermékekben, tengeri halakban (főként a halmájban, halmájolajban), tojássárgában és a dúsított élelmiszerekben (pl. tejitalok, joghurtok, gabonapelyhek), a bőrben UV-B sugárzás hatására kialakuló D-vitamin az emberi szervezet legfőbb D-vitamin-forrása.
Éppen ezért az őszi-téli időszakban, amikor kevesebb napsugárzás ér minket, javasolt D-vitamin kiegészítést alkalmazni, de ennek mennyiségét személyre szabottan kell meghatározni, hiszen pl. időseknek, túlsúllyal rendelkezőknek vagy felszívódási zavarban szenvedő betegeknek nagyobb a szükséglete.
A D-vitamin szerepe, hatásai az egyik legtöbbet kutatott terület. A különböző vizsgálatok eredményei sokszor ellentmondanak egymásnak. Vannak olyan hatásai a D-vitaminnak, amelyek egyértelműek, pl. a kalcium-anyagcsere szabályozásában betöltött szerepe, de az immunvédekezés szempontjából számos tisztázatlan kérdés van.
Több vizsgálatban összefüggést találtak a magasabb D-vitamin-szérumszint és a kevesebb légzőszervi fertőzés között. Más felmérésekben viszont nem találtak szignifikáns összefüggést a szérum D-vitamin-szint és az alsó légúti fertőzések gyakorisága vagy súlyossága között. Az alacsonyabb D-vitamin-szintet, illetve a D-vitamin-hiányt számos betegséggel hozták összefüggésbe, pl. csontritkulás, autoimmun betegségek, szívelégtelenség, magas vérnyomás-betegség.
Ez rendkívül szomorú hír számunkra, hiszen a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) adatai szerint a magyar lakosság élelmiszerekből származó D-vitamin bevitele nagyon alacsony, nők esetében 2.0 μg, férfiak körében 2.5 μg volt. A napi beviteli referencia (NRV) érték sokáig 5 μg vagy 200 NE (nemzetközi egység) volt (még a felmérésben is ez szerepel), míg a tolerálható felső beviteli szintet, azaz azt a mennyiséget, amely napi rendszeres bevitel esetén sem fejt ki egészségre kedvezőtlen vagy ártalmas hatást, ennek húszszorosában, 100 μg-ban vagy 4000 NE-ben határozták meg. 2012-ben született 3. Magyar D-vitamin konszenzus megemelte a napi beviteli referencia szintjét (1500-2000 NE), illetve említést tett arról, hogy túlsúly és elhízás esetén nő a szükséglet, ebben az esetben a duplája, 3000-4000 NE a javasolt bevitel. Mindezek az értékek akkor igazak, ha megelőzni szeretnénk a hiányállapotot, ha azonban már egy kialakult D-vitamin-hiányról van szó, ennek sokszorosát javasolják. Az ajánlásnál nagyobb dózis alkalmazása nem jár további előnyökkel, sőt, akut vagy krónikus mérgezést is okozhat.
Receptek, amiket érdemes kipróbálni
Ahogy fentebb említettük, van néhány alapanyag, amit érdemes beépíteni az étrendünkbe. Ilyen egyszerű hozzávaló lehetnek például a tojás, a tejitalok, gabonapelyhek is. Ha szeretnénk figyelni arra, hogy több D-vitamin jusson a szervezetünkbe, természetes úton, nem pedig különböző készítményeken át, akkor érdemes a következő recepteket kipróbálni és beleilleszteni a heti menübe. Lássuk, mit és hogyan érdemes készíteni!
Tojásos mini quiche
Hozzávalók:
A tésztához
- 25 dkg finomliszt (+ 1 ek a nyújtáshoz)
- 15 dkg vaj
- 1 csipet só
- 6 ek víz
A töltelékhez
- 4 db tojás
- 0,5 dl tej
- 200 g cottage cheese
- só ízlés szerint
- bors ízlés szerint
- szerecsendió ízlés szerint
- 15 dkg cheddar sajt
- 0,5 db piros kaliforniai paprika
- 2 db újhagyma
- 10 dkg sonka
- 10 g vaj (a muffinforma kikenéséhez)
Elkészítés:
A lisztet a sóval elkeverjük, majd elmorzsoljuk benne a hideg vajat. Kanalanként hozzáadjuk a hideg vizet, és gyorsan tésztát gyúrunk (lehetőleg minél kevesebb mozdulattal, hogy a vaj ne melegedjen fel), majd befóliázva fél órát pihentetjük a hűtőben. (Ha nagyon sietünk, nyugodtan használhatunk hűtött bolti tésztát is.) A hűtőből kivéve lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk, majd egy nagyobb bögrével vagy szufléformával (12 darabra) kiszaggatjuk. A muffinformát vajjal alaposan kikenjük, majd óvatosan belenyomkodjuk a tésztát. Amíg elkészülünk a töltelékkel, a hűtőben pihentetjük. Jöhet a töltelék: egy nagyobb méretű tálba ütjük a tojásokat, enyhén felverjük, majd belekeverjük a tejet. Jöhet a tálba a cottage cheese, a fűszerek, a reszelt sajt kétharmada, a karikákra vágott hagyma, az apró kockákra vágott paprika és végül a csíkokra vágott sonka. Alaposan elkeverjük, majd belekanalazzuk a kibélelt muffinformákba, ügyelve arra, hogy ne töltsük túl a kosárkákat. A maradék reszelt sajttal megszórjuk, majd 180 fokon 20-25 perc alatt készre sütjük. 5-10 perc pihentetés után fogyaszthatjuk is.
Gombás, spenótos frittata
Hozzávalók:
- 4 db tojás
- 8 dkg csiperke
- 8 dkg (bébi)spenót
- 1 tk olaj
- 5 dkg reszelt cheddar vagy edam sajt
- só
- frissen őrölt bors
Elkészítés:
A grillsütőt előmelegítük a legmagasabb fokozaton. Az olajat egy sütésálló serpenyőben közepeslángon felforrósítjuk, és 2 percig pirítjuk benne a szeletelt gombát, amíg majdnem teljesen megpuhul. Hozzákeverjük a spenótot, és további 1 percig pirítjuk, amíg kissé megfonnyad. Sóval és frissen őrölt borssal ízesítjük. Takarékra vesszük a lángot, majd ráöntjük a felvert tojásokat. 3 percig sütjük kevergtés nélkül, amíg a tojás összeáll. Megszórjuk a reszelt sajttal, majd a grill alá toljuk 2 percre.
Almás zabkása
Hozzávalók:
- 1 bögrezabpehely
- 2 bögretej
- 1 ekméz
- 1 tkfahéj
- 2 bögrereszelt alma
Elkészítés:
A zabpelyhet átpirítjuk egy száraz fazékban, majd felöntjük kétszeres mennyiségű tejjel. Aki sűrűbbre szeretné, öntsön rá kevesebbet, de helyettesítheti akár vízzel vagy növényi tejjel is. Hozzáadjuk a mézet és a fahéjat, és kb. 5-10 perc alatt puhára, sűrűre főzzük. Ha elkészült, hozzákeverjük a reszelt almát. Tálaláskor megszórjuk fahéjjal vagy fahéjas cukorral.
Címlapkép: Getty Images