Pénzcentrum: A külföldi turisták elmaradása, valamint a bezárások mennyire viselték meg a budapesti gyógyfürdőket, strandokat?
Borosné Szűts Ildikó: 2020-ban, és 2021-ben nagyságrendileg 8 hónapon keresztül voltunk bezárva. Ez a 8 hónap összességében több mint 22 milliárd forint árbevétel kiesést jelentett, ez meghaladja a csúcsturizmus, a normál időszakot mutató 2019-es év bevételét, ami 18,4 milliárd forint volt. A külföldiek hiánya ebből a szempontból meghatározó, hiszen a bevételeink jelentős részét a történelmi fürdőink adják, tehát a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő. Ezekben változó módon, és arányban vannak jelen a külföldiek, a Széchenyi fürdőben 90 százalék fölött, a Gellértben 60, míg a Rudas gyógyfürdőben pedig mintegy 50 százalékban a külföldi turisták jelentik a vendégforgalmat.
Hány látogatója volt tavaly a budapesti fürdőknek, és hogyan alakult ez a szám az előző évekhez képest?
2019-ben közel 5 millió látogatója volt a fürdőinknek, ebbe beletartozott a Dagály strand is, ami már nem hozzánk tartozik, valamint a Király fürdő is, ami pedig már zárva van. A tavalyi évben 1,5 millió vendégünk volt, ez körülbelül harmada a koronavírus előtti időszaknak, csak úgy, mint a bevételünk is harmada volt annak az időszaknak. Ebben az évben ambiciózus tervünk van, szeretnénk a látogatószámot megkétszerezni, így közel 3 millió vendéget tervezünk.
Tehát a híres fürdőket főleg külföldiek látogatják. Mi a helyzet a magyar turistákkal, vendégekkel: ők hogy viszonyulnak hozzájuk?
A budapesti gyógyfürdőkhöz jelen pillanatban 13 létesítmény tartozik, ebből kettő strand, a Római és a Pünkösdfürdői strand, amelyek szezonálisan üzemelnek. Jelenleg két fürdőnk zárva van, a Király fürdő, és a felújításra kerülő Rác fürdő, ami tavaly került újra vissza a BGYH-hoz. A maradék 9 fürdőlétesítményből, amelyek állandóan nyitva vannak, a történelmi fürdőknél meghatározó a külföldi jelenlét. A többi fürdőben és strandon azonban a magyar vendégek jelentik a vendégforgalom jelentős részét, különösen a nyári időszakban. Érdekes kérdés az, hogy a magyar vendégek látogatják-e a történelmi fürdőket. A Rudas fürdőben 50 százalék a magyar vendégek aránya, ott van egy törzsközönség, amely a Rudas fürdő speciális fürdőkultúráját élvezi már hosszú évtizedek óta, itt mondhatjuk, hogy több a magyar vendégünk. A Széchenyi és a Gellért fürdőben is van magyar törzsvendégkör, akik meghatározzák a magyar forgalmat, és bérletet váltanak, viszont ott ez az arány inkább a külföldi vendégek javára tér el. Nem értjük, hogy ha egy külföldi fiatal jön Budapestre, számára bakancslistán van a fürdő látogatása, míg egy vidéki fiatalnak, aki Budapestre látogat, nem evidencia, hogy ellátogasson a fürdőink egyikébe, ezért ezen még dolgozunk.
A bezárás alatt milyen támogatásban, segítségben részesültek? Ez mennyiben tudta enyhíteni a károkat?
A bértámogatás, és a turizmus szektorra vonatkozó járuléktámogatás volt az, ami segítségként érkezett. Ez nagyságrendileg 1,2 milliárd forintot jelentett. Más volt a támogatás mikéntje és mértéke az első hullám alatt, valamint a mérték, illetve a minőség és a támogatás jelentősen változott a második hullámra. A külföldi gyakorlatban látott támogatást, ami a fürdők szempontjából meghatározó lett volna, sajnos nem tapasztaltuk idehaza. A környező országokban azt láthattuk, hogy a fürdők a veszteségeik pótlására a 2019. évi eredményüknek mintegy 80 százalékát megkapták, illetve a munkavállalók is megkapták a bérük 80 százalékát, amit folyamatosan az állam finanszírozott. Nálunk a finanszírozás a bérekhez kapcsolódott. Volt ugyan járulékkedvezmény, így nem kellett munkáltatói járulékot fizetni 4 hónapon keresztül az első hullámban, utána pedig a 214 800 forintig a bér 50 százalékát finanszírozta a Kormányhivatal Foglalkoztatási osztálya országszerte. Bár ez jelentős támogatás volt, összességében 100-110 millió havonta, azonban a mi teljes bérköltségünk bőven meghaladta a 300 millió forintot. Ha ezeket az arányokat összehasonlítom azzal, ami Szlovákiában és Ausztriában volt, ahhoz képest mi jelentősen kevesebb támogatást kaptunk, mint a fürdő szektor a környező országokban.
Hogyan érintették a bezárások, és a pandémia a dolgozóikat? Sikerült megtartani az állományt?
Mi körülbelül 850-900 fő közötti dolgozói állományt tudtunk megtartani. Sajnos egy csoportos leépítésre sor került 2020 őszén, amely a bezárt fürdőkhöz kapcsolódott. 2020 január utolsó napján a Nemzeti Sportközpont értesített bennünket arról, hogy visszaveszik a Dagály fürdőt az üzemeltetésünkből, így itt felszabadult nagyjából 50 munkatársunk. Őket megpróbáltuk megtartani, januárban és februárban még nem volt jele annak, hogy a koronavírus milyen hatással lesz ránk. A Király fürdőt 2018 januárjától ÁNTSZ engedély nélkül üzemeltette a korábbi vezetés, így nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudjuk ezt a fürdőt nyitva tartani, így további 20 munkatárs szabadult fel. Nekik a nyári hónapokban tudtunk elfoglaltságot biztosítani, hiszen a két szezonálisan nyitva tartó strandfürdőnkbe mindig veszünk fel szezonális munkavállalót, azonban szeptembertől már sajnos nem tudtunk munkát biztosítani nekik. Ráadásul szeptemberben a kormány bezárta az országot, nem jöhettek szeptember elsejétől a külföldiek, így októberben sor került a csoportos leépítésre. A többi munkavállalónkat megtartottuk, és számukra folyamatosan biztosítottuk a bérük 81,5 százalékát, ami nagy terhet képzett likviditás szempontjából, ezt csak hitelből tudtuk megvalósítani. Azt gondolom azonban, hogy ez fontos lépés volt annak érdekében, hogy amikor újra tudtunk nyitni, akkor gond nélkül tudtuk fogadni a vendégforgalmat, máskülönben, a szakképzett kollégák elengedésével ellehetetlenültünk volna.
Az interjú itt folytatódik.
Címlapkép: Getty Images