Pest megye az ország szívében található, a térség vonzerejét erősíti, hogy a megye székhelye az ország fővárosa, Budapest, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik a megyéhez. Nem véletlen, hogy az egyik leginnovatívabb, gazdaságilag is a legnagyobb lehetőségeket rejtő, valamint az ország egyik legjelentősebb régiója ez. A megye 18 járásból áll, egy megyei jogú várossal és 47 egyéb várossal; területe 6393,14 km², lakosainak a száma 1310000 ezer fő.
Pest megye népessége is fogy
2021 I‒III. negyedévében Pest megyében kevesebben születtek, és többen haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. A természetes fogyás a megye népességét 2547 fővel csökkentette.
A megyében 2021 I–III. negyedévében 9968 gyermek jött világra, és 12 515 fő hunyt el. Az élveszületések száma 0,7%-kal kevesebb, a halálozásoké 15%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.
Pest megye lakónépessége 2021. január 1-jén 1 millió 310 ezer fő volt, 12,7 ezer fővel, 1,0%-kal több, mint egy évvel korábban, derül ki a KSH adataiból.
Az elhunytak száma az időszakon belül a koronavírus-járvány harmadik hulláma során, márciusban és áprilisban haladta meg a legnagyobb mértékben (65, illetve 44%-kal) a 2020. azonos havi értéket. Augusztusban és szeptemberben viszont 4,1, illetve 5,4%-kal kevesebben hunytak el az egy évvel korábbinál.
A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 2547 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség háromszorosa volt a 2020. I–III. negyedévinek. A természetes fogyás év eleji népességre vetített 1,9 ezrelékes értéke a főváros és a megyék körében itt volt a legalacsonyabb.
Tovább emelkedett viszont a házasodási kedv: 2021 első kilenc hónapjában 7646 pár lépett frigyre, 10%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
A gazdasági-társadalmi folyamatokat 2021 I‒III. negyedévében is meghatározták a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések.
Itt koncentrálódik az ország munkaerőpiaca
Az ország legnagyobb munkaerőpiaci koncentrációja a közép-magyarországi régiót, azon belül Budapestet és Pest megyét jellemzi. Országosan itt a legmagasabbak a bérek, drágább a megélhetés, gyorsabban pörög a munkaerőpiac.
Sok az egyetem és a K+F (kutatás+fejlesztés), illetve tetten érhető nemzetköziség, ami vonzza a diákokat és mindazokat, akik keresik a jó, magas kereseti lehetőséggel bíró munkahelyeket
- közölte korábban a HelloVidék megkeresésére Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
Az elmúlt években a tendenciák nem változtak, rengetegen ingáznak, és sokan tartósan is költöznek Budapestre, illetve Pest megyébe. A Trenkwalder mobilitási felmérése pedig azt mutatja, hogy az ország szinte minden részéből az országon belüli migráció leginkább kedvelt célpontja, Budapest és Pest megye.
A COVID Budapesten a sok szellemi és irodai munkakör miatt összességében nem okozott olyan leépítési hullámot, mint egyes vidéki, a gyártó szektor által uralt régiókban. A HORECA viszont olyan mértékű áldozattá vált, hogy még az idei év sem volt képes visszaépülni. Az új trendek is jellemzően itt jelennek meg elvárások szintjén elsőként.
Ma a home office-ra való igény elsősorban a budapesti szellemi pozíciókra jellemző, nem is versenyképes az a pozíció, amelyhez nem kínálnak home office lehetőséget. Az online interjúkat már korábban is alkalmazták bizonyos esetekben, de COVID szinte kizárólagossá tette a toborzásnak ezt a formáját. Ami még nagyon szembetűnő, hogy míg korábban jellemzően az IT-s munkaerőből volt igazi hiány, addigra ma már számos további szakmacsoportban is komoly problémává vált a munkaerőhiány. Hatalmas a kereslet a szolgáltatóközpontok (SSC) és a kereskedelem területein.
- mondta a HeloVidéknek Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki szerint most úgy tűnik mindenki értékesítőket keres, és ennek nagyon erős bérfelhajtó ereje is van. Emellett a cégek digitális átállása és különböző feladatok digitalizálása a régiós cégeknél volt leghamarabb tetten érhető.
Pest megye területén jelentősen nőtt a logisztikai cégek, ezáltal igények száma is. A Covid terjedése a nagy népsűrűség miatt erősebb volt, így még nehezebb volt eredményes helyi toborzást folytatni.
A járvány kedvezőtlen hatásainak enyhülésével összefüggésben a foglalkoztatottak száma 3,1%-kal nőtt, a munkanélkülieké 22%-kal visszaesett 2020 III. negyedévéhez képest. Mindkét változás mértéke meghaladta az országos átlagot. A foglalkoztatási arány (66,4%) és a munkanélküliségi ráta (2,6%) is kedvezőbb volt az országos átlagnál, írja a KSH.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 8,0%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Összege (395 ezer forint) továbbra sem érte el az országos átlagot (429 ezer forint).
2021 III. negyedévében Pest megyében a 15–74 éves népesség 68,2%-a, 680 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 2,2%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 2,2 százalékponttal meghaladta az országos átlagot, valamint az aktívak aránya a megyék és a főváros közül Pest megyében volt az egyik legmagasabb.
A munkaerőpiacon 662 ezer fő foglalkoztatottként, 18 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai átlagnál nagyobb mértékben nőtt, a munkanélkülieké az országosnál jelentősebben csökkent 2020 III. negyedévéhez képest.
A foglalkoztatási ráta 66,4%-ot tett ki, ami 1,5 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. Az arány az országos átlagnál (63,4%) magasabb, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legkedvezőbb volt.
A munkanélküliségi ráta 2,6%-ot ért el, ami 0,8 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az arány elmaradt az országos átlagtól (3,9%).
Az inaktívak száma 317 ezer főt tett ki, 2,1%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A változás iránya megegyezett az országossal.
Gazdasági mutatók a megyében
A telephelyi adatok alapján az ipar I‒III. negyedévi teljesítménye 25, a megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 13, a beruházások volumene pedig 36%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Pest megyében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein az I‒III. negyedéves termelési volumen 3 éves növekedését törte meg a járvány 2020. év eleji kitörése. 2021 első kilenc hónapjában az alacsony bázishoz viszonyítva 25%-kal, az országosnál (13%) kétszer nagyobb mértékben nőtt a kibocsátás. A két évvel korábbihoz képest a megyék közül kiemelkedő mértékben, 23%-kal nőtt az ipar teljesítménye.
A 2021 I‒III. negyedévében előállított 3,4 ezer milliárd forint termelési érték a megyék közül az egyik legtöbb volt.
Az év első kilenc hónapjában áprilisig folyamatosan gyorsult, ezután mérséklődni kezdett a növekedés dinamikája. A megye iparát a járvány kedvezőtlen hatásai összességében kevésbé érintették.
A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2021. I‒III. negyedévi termelése (folyó áron 2,7 ezer milliárd forint) összehasonlító áron 23%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. A növekedésben a helyi ipar legjelentősebb szegmensének, a villamos berendezés gyártásának szerepe volt a meghatározó, de a járműipar 24%-os bővülése is számottevően támogatta azt. Az elektronikai iparon kívül néhány kisebb súlyú terület, a textil- és bőripar, a fa-, papír- és nyomdaipar, a vegyipar bizonyos ágazatai fogták vissza kissé a teljesítményt.
Az ipari értékesítés volumene a termeléstől kissé elmaradó mértékben, 22%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az export 26%-kal bővült, a belföldi értékesítés ennél mérsékeltebben, 12%-kal nőtt.
A külföldi eladások felfutása alapvetően a villamos berendezés gyártásának és a járműiparnak köszönhető. A belföldről származó bevételek mérsékeltebb növekedése mögött az élelmiszeripar előző évit alig valamivel meghaladó értékesítése húzódott meg. A megyében a külpiaci eladások domináltak, a bevételek majdnem háromnegyede exportból származott.
Pest megyében is csökken a lakásépítési kedv, de még így is másfélszerese az országos átlagnak
Az országos tendenciával párhuzamosan Pest megyében is csökkent a lakásépítési kedv: 2021 I–III. negyedévében 11%-kal visszaesett (országosan 1,7%-kal mérséklődött) az épített lakások száma az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest.
Legnagyobbrészt a főváros járult hozzá az ország lakásépítési piacának I. negyedévi élénküléséhez. Országosan tízezer lakosra 6,3 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Budapesten volt a legmagasabb (15,7), az országos átlag csaknem két és félszerese. A lakásépítések intenzitása a fővároson kívül mindössze Pest, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében haladta meg az átlagos értéket.
Összesen 2,5 ezer lakást vettek használatba, közel héttizedük városokban, több mint háromtizedük községekben épült. Érdemben csak a városokban csökkent az építési kedv. Tízezer lakosra 19 épített lakás jutott, az országos átlag másfélszerese.
Az új lakások 54%-ának természetes személyek, 46%-ának vállalkozások voltak az építtetői. Mindkét építtetői kör lakásépítési aktivitása elmaradt a 2020. I–III. negyedévitől, a csökkenés a természetes személyeknél volt nagyobb mértékű.
Építési forma szerint a lakások 79%-át családi házas formában, 13%-át többszintes, többlakásos épületben adták át, a fennmaradó rész többsége csoportházban épült. Elsősorban a családiház-építések csökkenése fordította a megyei lakásépítési piacot negatív irányba. Az új lakások átlagos alapterülete (112 m²) továbbra is jelentősen meghaladta az országos átlagot (87 m²). A használatba vett lakások 71%-át építették 4 vagy annál több szobával, ami a megyék közül a legmagasabb arány volt.
2021 I–III. negyedévében 249 lakás szűnt meg a megyében, 2,3-szer több, mint 2020 I–III. negyedévében. Száz épített lakásra 10 megszűnés jutott.
2021 februárjában megfordult a megyében a lakásépítési kedv 2019-ben kezdődött csökkenése. Ennek köszönhetően a 2021 I–III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (5,9 ezer) 55%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist, és 8,5%-kal a két évvel korábbi szintet is. Az év ezen szakában utoljára 2008 I–III. negyedévében volt ennél magasabb szinten a Pest megyében tervezett lakások száma.
Az időszak folyamán 11%-kal kevesebb lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban, a lakásépítések népességre vetített száma így is meghaladta az országos átlagot.
A városi lakások árnövekedése 2020. II. és 2021. II. negyedév között. A zárójeles értékek a 2020. I. és 2021. I. közötti dinamikát mutatják.
Az új turisztikai térség: Budapest környéke
Ez a turisztikai térség magában foglalja a már korábban is nevesített, aktív és ökoturisztikai kínálati elemekben, történelmi, kulturális értékekben gazdag Dunakanyar térséget. Emellett olyan új, a budapesti tartózkodást legalább 1 nappal meghosszabbítani képes turisztikai attrakciókat magában foglaló területek is az új turisztikai térség részét képezik, mint a Velencei-tó, Gödöllő, Székesfehérvár és Ráckeve környéke. Az integrált turisztikai térség kialakítása elősegíti a budapesti látogatások idejének meghosszabbítását, lehetővé teszi komplex turisztikai csomagok létrehozását és a desztináció önálló értékesítését is.
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma jelentősen elmaradt a járvány előtti szinttől. A kiskereskedelmi forgalom volumene 2,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, egy lakosra jutó összege 1,1 millió forint volt, az országos átlagnál (933 ezer forint) több.
Turisztikai szempontból legfontosabb települései:
- Visegrád (Királyi vár- fellegvár, egykor a királyi Magyarország fővárosa)
- Gödöllő (Gödöllői Királyi Kastély és az arborétum),
- Ráckeve (a szerb templom és a Savoyai-kastély),
- Szentendre (barokk főtér, Templom-domb, Szerb püspöki székesegyház, Kovács Margit Múzeum, skanzen),
- Vác (püspöki székesegyház, diadalív) és Visegrád (a visegrádi vár Magyarország egyik legszebb panorámájával és a visegrádi királyi palota).
A megye egyéb jelentős látnivalói közé tartozik a zsámbéki középkori templomrom és az ócsai román kori református templom, a romantikus stílusú fóti templom, a Kiskunság táját bemutató Apajpuszta, Tatárszentgyörgy csodálatos Ősborókása, és lovas programjai Pusztavacs (Magyarország földrajzi középpontja), a Tápiószentmártonban található Attila-domb, a vácrátóti arborétum és a veresegyházi medvemenhely. Túrázásra, kirándulásra sok lehetőséget kínál a Pilis (Holdvilág-árok, Rám-szakadék), a Visegrádi-hegység (Dobogó-kő, Ördögmalom-vízesés), a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és az Ócsai Tájvédelmi Körzet.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján 2021. január-októberben az összes vendégéjszakaszám 16%-át Budapesten regisztrálták, ami 2020 azonos időszakához képest 15%-os emelkedést jelent. Budapesten 2020-hoz képest a belföldi vendégéjszakák száma 42%-kal nőtt, a külföldieké 4%-kal 2021 első tíz hónapjában.
Pest megye turizmusa teljesített a legjobban a megyék közül
Pest megye szálláshelyei 2021 júliusától már lényegében korlátozások nélkül fogadhattak vendéget. A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) az év első kilenc hónapjában 551 ezer éjszakát töltöttek a vendégek, 47%-kal kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában, de a 2020. évinél 7,3%-kal többet.
Az év hagyományosan legforgalmasabb hónapjait, a júliust és augusztust is tartalmazó III. negyedévben a vendégéjszakák száma 12%-kal csökkent 2019 azonos időszakához mérten, viszont 44%-kal meghaladta a 2020. évit. Utóbbi növekedés a legnagyobb mértékű volt a megyék között.
A külföldről érkező vendégek 2021. július–szeptemberben 58 ezer éjszakára maradtak, 59%-kal kevesebbre, mint két évvel ezelőtt, de 2020 azonos időszakához képest 51%-kal többre. A belföldi vendégek 339 ezer éjszakát töltöttek a megyei szálláshelyeken 2021 III. negyedévében, ami a 2019. évi értéket 8,5%-kal, a 2020. évit 43%-kal haladta meg.
A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele az első kilenc hónapban összességében 10 milliárd forint, július-szeptemberben 7,0 milliárd forint volt. Utóbbi összeg folyó áron nemcsak a 2020, hanem a 2019 azonos időszakit is meghaladta.
A térséghez tartozó települések közül a legnagyobb szálláshelyi forgalmat Visegrádon tapasztalták (14%), ezt követi a megyén belül Gárdony, Vecsés, és Ráckeve.
A mobilcella adatok azt mutatják, hogy a térségben kiemelkedő az egynapos látogatások száma a váci Fő téren, valamint a szentendrei Duna korzónál. A térség településeire a belföldi egynapos látogatók elsősorban Budapestről érkeznek, de jelentős küldőterület még Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megye is. A külföldről érkező forgalomban a legfontosabb küldőországok Németország, az Amerikai Egyesült Államok, Románia, Ukrajna és Szlovákia.
Címlapkép: Getty Images