A blokk.com sorba állította a megyéket annak alapján, hogy boltos világuk hogyan változott az elmúlt öt esztendőben. A legnagyobb vásárlóereje a fővárosnak van, ami egyértelmű a helybeliek, átutazók, idelátogatók számai alapján.
2021-ben a 14 ezer milliárdos boltos vásárlásokból 2.678 milliárd forintot könyvelhettek el a budapesti boltok, a teljes boltos piac közel ötödét. Ez az arány öt esztendővel ezelőtt, 2017-ben 2-3%-kal több volt, a kasszaadatok alapján. És az egy főre jutó boltos vásárlásokat nézve is a főváros az első.
De hát a növekedés tempójában fordított a sorrend,mivel Budapest a sor legvégére szorult. Ebben döntő oka volt annak, hogy 2020-ban, a járvány legsúlyosabb időszakában 10%-ot veszítettek a fővárosi boltok, és ebből a gödörből 2021-ben nem tudtak kikapaszkodni. Az egyik ok a turisták, idelátogatók elakadása volt, hiszen a járványidőszak előtti 2019-es esztendőben a hazánkba látogató turisták 740 milliárd forintot költöttek el, aminek jelentős hányada a fővároshoz kötődött. Ez az összeg 2020-ban a felére esett például. Szerepet játszott az is, hogy a kényszerű korlátozások miatt a fővárosba munkába bejárók is kevesebbet költöttek.
A nyugati országszél megyéi, Győr-Moson, Vas is a sor vége felé tanyáznak, feltehetően a határközeli jövés-menés visszaszorulása is szerepet játszott ebben.
A gazdasági fejlettség, népesség, vásárlóerő, közlekedési viszonyok mellett szerepet játszottak a változásokban az utóbbi két járványos esztendő sajátos hatásai is. Az egyébként szerényebb vásárlóerejű megyéket, így Szabolcsot, Jász-Nagykunt, Nógrádot kevésbé rázta meg a járvány, 3% körüli volt a növekedés 2020-ban. Fejér, Somogy megyék boltos világát befolyásolta a Velencei tó és a Balaton felkapottsága, Pest megyét pedig agglomerációs helyzete. És minél nagyobb volt 2020 vesztesége, annál hátrébb lehetett csúszni a sorban.
Címlapkép: Getty Images