A takarmányok ára a tojástermelésben majdnem 40 százalékkal haladta meg a múlt év utolsó negyedévében az egy évvel korábbit, eközben a termelők mindössze 16 százalékkal magasabb, 28,17 forintos termelői áron tudták értékesíteni a tojást. A szintén jelentősen megugró energia- és munkaerőköltségek tovább rontották az ágazat jövedelmezőségét, így 2022 elejére az ágazatban működő 550 gazdaság jelentős része már önköltségi szint közelében vagy az alatt működött. Jelenleg legalább 40 forintos termelői ár tudná biztosítani a stabilitást az ágazatban - állapította meg az elemzés.
Az elmúlt időszakra jellemző túlkínálat nem tette lehetővé, hogy a forgalmazók elérhessék a gazdaságos működéshez minimálisan szükséges termelőiár-szintet, mivel a hazai fogyasztóknak eladott étkezési tojás 20-25 százaléka importból származik. Molnár Györgyi, a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) titkára szerint azonban az elmúlt hetekben a madárinfluenza miatt mind Franciaországban, mind Olaszországban jelentős tojótyúk-állományt kellett felszámolni, emellett a háború kitörése miatt a korábban jelentős ukrán tojásimport is akadozik. A csökkenő kínálat miatt a kereskedők immár hajlandóak megfizetni a termelők által igényelt 40 forintos átlagos termelői árat. Ez az árszint már biztosítani tudja a hazai gazdaságok megfelelő működését, és garantálja a húsvéti időszak megfelelő tojáskínálatát - tette hozzá. A fogyasztók a termelői áremelkedést várhatóan csak részben fogják megérezni: a már jelenleg is 50 forint feletti átlagos darabonkénti fogyasztói ár húsvétig várhatóan 55 forint körüli értékre kúszhat fel.
Magyarországon 1,27 milliárd darab tojást termeltek tavaly a regisztrált gazdálkodók, mintegy 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó tojásfogyasztásra vonatkozó legfrissebb, 2020-as KSH-adat szerint átlagosan 240 tojást fogyasztott minden állampolgár, nagyjából annyit, mint tíz évvel azelőtt.
Küszöbön a ketreces tartás tilalma?
Bár a tojáságazat kötelező előírás alapján egy évtizede bevezette a tartási körülményeken jelentősen fejlesztő úgynevezett feljavított ketreces technológiát, egy uniós civil kezdeményezés nyomán fennáll az esélye, hogy néhány éven belül uniós jogszabály tiltja majd bármilyen ketrec alkalmazását.
Magyarországon a NÉBIH 2021-es adatai szerint a tojótyúkok 84 százaléka feljavított ketrecekben van elhelyezve.
Egy technológiacsere óvatos becslések szerint is a jelenlegi tojásárak háromszorosát eredményezné, ezzel jelentős előnybe kerülnének azok a harmadik országbeli termelők, akiknek nem kell ilyen szigorú előírásoknak megfelelniük. Emellett az átállás mind állategészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból aggályos következményekkel is járna
- tette hozzá Molnár Györgyi.
Címlapkép: Getty Images