Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az előző hét sem volt könnyű, ez a hét azonban még annál is nehezebb lesz: NATO- és európai uniós csúcs Brüsszelben, írja a Pénzcentrum.
Veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán. Vannak tagállamok, amelyek ismét felvetették, hogy légtérzárat hozzanak létre Ukrajna felett.
A NATO azonban egy védelmi szövetség - szögezte le a kormányfő, hozzátéve:
arra képesek és alkalmasak vagyunk, sőt az kötelességünk is, hogy egymást megvédjük, de a NATO területén kívül katonai akciókba bonyolódni nem dolga a NATO-nak. Magyarország álláspontja világos, sem katonát, sem fegyvert nem akarunk küldeni a NATO területén túlra
- jelentette ki. A másik javaslat, amellyel meg kell majd birkózni, az orosz gáz- és olajellátás kérdése - mondta Orbán Viktor, megjegyezve: ezt tíz nappal ezelőtt már sikerült rendezni tíz nap erejéig, akkor világossá tették, hogy a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más európai uniós ország esetében aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terheket jelent. Jobban fájna nekünk, mint Oroszországnak, akit a szankciók egyébként céloznak - jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve.
Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: a NATO múlt héten elfogadott pozíciója egybeesik Magyarország nemzeti biztonsági érdekeivel, amelyek szerint mindent meg kell tenni azért, hogy a katonai szövetség ne keveredjen bele a háborúba és hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra.
Figyelmeztetett, hogy a néhányak által javasolt repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása háborús kockázatot jelent, ugyanis légi háborúhoz vezet. A szintén javasolt békefenntartó misszió felállítása Ukrajnában pedig magában hordozza a szárazföldi háború kockázatát – szögezte le.
Világosan kell beszélni ezekről a kérdésekről. Ez egy új háborús kockázat
- fogalmazott a miniszer, és hozzátette: a magyar kormány álláspontja egyértelmű, Magyarország ki akar maradni a háborúból. Ragaszkodik a NATO álláspontjához és ellenezni fogja azokat a javaslatokat, amelyek például repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása révén légi, békefenntartó misszió felállításával Ukrajnában pedig szárazföldi háború kockázatát hordozzák magukban – húzta alá.
A miniszter kijelentette:
Magyarország nem blokkolja, hogy az uniós tagállamok még több fegyvert szállítsanak Ukrajnába, rögzítette ugyanakkor: Magyarország nem szállít fegyvert, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását az ország területén.
Hozzátette: mivel az ilyen szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontoknak minősülnek, a magyar kormány sem Magyarországot, sem az Ukrajnában, köztük a Kárpátalján élő embereket nem akarja kitenni ilyen kockázatnak.
Eddig 4444-en kértek menedéket Magyarországon
Az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta hétfő délig 4444-en kérelmezték menedékeskénti elismerésüket az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál történt regisztrációk alapján. Az idegenrendészet hétfőn, az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: továbbra is minden segítséget megkapnak a háború elől menekülők, a főigazgatóság munkatársai folyamatosan azon dolgoznak, hogy ellássák őket a szükséges tartózkodásra jogosító okmányokkal.
A főigazgatóság munkatársai hétfőtől a BOK Csarnokban kialakított tranzitváróban is tájékoztatással, koordinálással segítik az Ukrajnából érkezőket, és a menedékeskénti elismerést kérők Budapesten, a Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati irodán a hét minden napján, munkaszüneti napokon is beadhatják kérelmüket – írták.
Hozzátették: az elmúlt hetek tapasztalatai alapján a háborús területről érkezők egyre nagyobb számban keresik fel a főigazgatóság ügyfélszolgálatait.
Címlapkép: Getty Images