A herendi porcelán, a muránói üveg, a donegali gyapjú vagy éppen a solingeni acél világszerte elismert kézművesipari termékek, azonban e termékek esetében uniós földrajzi árujelző oltalom igénylésére egyelőre nincs lehetőség, így a gyártók nem tudják uniós szinten igazolni a termékek minősége és származása közötti kapcsolatot.
A borokra, szeszes italokra és mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők rendszerének sikerére építve az Európai Unió Bizottsága közzétette a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseiről szóló rendeletjavaslatát. A javaslat lehetővé tenné a régiójukhoz és hagyományos szaktudásukhoz kapcsolódó kézműves és ipari termékek előállítóinak, hogy európai földrajziárujelző-oltalmat kaphassanak.
Az Európai Unió nem akar lemaradni a szellemitulajdon-védelmi versenyben (ennek Kína és az Egyesült Államok az éllovasai), így egyre több olyan intézkedést hoz, amellyel az uniós tagállamok vállalkozásainak segít a saját márkáik oltalmazásában – ennek egyik újabb állomása lehet az uniós földrajzi árujelzők bevezetése is. Bízom benne, hogy ezek a nemzetközi, illetve a hazai gazdasági ösztönzők egyre több magyar céget sarkallnak szellemi tulajdonuk tudatosabb védelmére, amellyel még nagyobb versenyelőnyt és gazdasági hasznot szerezhetnek
– emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke a rendeletjavaslat kapcsán.
A javaslat elfogadása esetén a fogyasztók könnyebben tudják majd azonosítani a minőségi árucikkeket, és megalapozottabb döntéseket tudnak hozni vásárláskor. Előrelépést jelent a foglalkoztatás területén is, hiszen a földrajziárujelző-oltalom vonzóvá teszi a régiókat, segít megőrizni a szakértelmet és a munkahelyeket, ezáltal hozzájárulva e régiók gazdasági fejlődéséhez. A rendelet bevezetése azt is elő kívánja segíteni, hogy a hagyományos kézműves és ipari áruk egyenrangúak legyenek a mezőgazdasági termékek vonatkozásában már létező, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkkel.
Címlapkép: Getty Images