A búza esetében az EU-nak vannak tartalékai, árpa esetén szintén az EU és Ausztrália jöhet szóba, míg kukorica esetén Dél-Amerika, Egyesült Államok és Kanada rendelkezhet többlettel. Egyben érdemes azt is megjegyezni, hogy az EU-ban lehetőség van GMO-s kukorica és az EU-s szinteken felüli szermaradványokkal rendelkező kukorica importjára, és így lehetővé vált az amerikai és argentin származású kukoricák behozatalára. Ezzel az EU takarmányipara elkerülte hiányhelyzetet, írja az Agrárszektor.
Nem kell teljesen lemondani az ukrán kukoricáról sem
Az első dermedtség és aggodalom után elindult az ukrán búza, kukorica, szója, napraforgó stb. exportja az EU felé vasúton, közúton és uszályban. Az EU és az ukrán kormány együtt dolgoznak azon, hogy az ukrán export mennyiség mihamarabb elérje a havi 1-2 millió tonnát. Minden természetesen nem egyszerű és zökkenőmentes feladat, mivel az ukrán vasutak nehéz helyzetben vannak, hiszen nincsen elegendő gabonaszállító kocsi az ország nyugati határán, így pedig csak nehézkesen tudják kivinni az árut az országból.
Rekord szinten az árak
A kukorica ára rekordmagas szinten áll mind globálisan, mind pedig Magyarországon. Hiány előfordulhat Európában, Magyarországon ez viszont nem valószínű. Nagyon sok minden függ az időjárástól is persze, de a hazai vetésszerkezet adott, és még ilyen hatalmas inputár-emelkedés mellett is lesz elég termény itthon. Az, hogy mit hoz az ősz, még nem lehet tudni, de az biztos, hogy ha valóban 30 százalékkal kevesebb műtrágyát vettek a termelők tavasszal a megszokottnál, a kukoricából is jelentősebb terméskiesésre lehet majd számítani. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy most még ugyanannyi az esélye annak, hogy tökéletes termés lesz, mint annak, hogy nem.
Pácban lehet az EU?
Európai szinten azonban komoly gondokat okozhat az ukrán kukorica hiánya, amit valahogyan pótolni kellene – kérdés, hogy hogyan.
Az EU az elmúlt 5 évben évente 15-18 millió tonna kukoricát importál, melynek legalább a fele Ukrajnából származik.
Az import nagy része a nyugat-európai feldolgozókhoz kerül. Az ukrán áru eltűnése a piacról kétségessé tette a gyártást, hiszen az évnek ebben a szakában leginkább csak az ukrán kukorica érhető el számukra. Azt viszont mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a gazdasági előrejelzések szerint az Európai Unióban nem lesz hiány kukoricából, mivel a huszonhét tagállam összességében többet termel, mint amennyit fogyaszt. A tavalyi termésből idén februárig 16,22 millió tonnát exportált az EU, amihez Románia 4,64 millió tonnával járult hozzá. A világ első számú kukoricaimportőre Kína, megelőzve Mexikót és Japánt.
A háború hatása
A világon átlagosan 1 milliárd tonna kukorica terem. Bár sokak számára meglepő lehet, de ennek Ukrajna mindössze a 2-3%-a. A világ átlagos zárókészlete 320 millió tonna, Ukrajna kivitele ennek 6-7%-a. A világ exportja 130-150 millió tonna, Ukrajna ennek 10-15%-a. Ha kicsit tovább bontjuk ezt, akkor jöhetünk rá igazán, hogy miért is fontos „eleme” a globális mezőgazdaságnak a keleti szomszédunk. Ukrajna exportja:
- a kínai import 50%-a,
- a spanyol import 30%-a,
- a holland import 40%-a,
- az egyiptomi import 25%-a
- és az olasz import 25%-a.
A probléma pedig az, hogy az árualap „valahol megvan”, de a logisztika újraszervezése akadályozott, arról nem is beszélve, hogy igen költséges. Az ukrán termelés kiesése tehát nem számottevő, de komoly világkereskedelmi súlya van.
Robbantak az árak Magyarországon
A Tallage szerint március 10. és április 7. között az ótermésű kukorica ára csökkent a világpiacon, mivel rövid távon kezdenek megoldást találni az ukrajnai termény pótlására. Argentínában elkezdődött a betakarítás, ami szintén lefelé mozgatta az árakat. Az AKI PÁIR adatai alapján Magyarországon átlagosan 112,2 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica április első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 66 százalékkal múlta felül.
Így léphet be a képbe a román kukorica
Globálisan hatmillió tonnás hiányra számítanak kukoricából az amerikaiak az ukrajnai háború miatt. Ukrajna a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőre volt tavaly, 33,5 millió tonnával, Oroszország pedig a hatodik helyen állt a kivitelben. Az előzetes becslések szerint idén mintegy 13,7 millió tonnányi lesz a kukoricatermés Romániában, amely Franciaország után a második legnagyobb európai termelő. Ez pedig azt jelenti, hogy 2022-ben a románok nagy valószínűséggel megelőzik a franciákat, és az első számú európai exportőrré válnak. Romániában a szántóföldek 73%-án főleg kukoricát, búzát, napraforgót és repcét termesztenek.
Címlapkép: Getty Images