Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén. Északról Jász-Nagykun-Szolnok megye, keletről Békés megye, délről Románia és Szerbia, nyugatról pedig Bács-Kiskun megye határolja. Székhelye Szeged. 4261,74 km²-es területét kettészeli az itt északról délre folyó Tisza.
Csongrád-Csanád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m).
A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megyében található Gyálarét az ország legmelegebb tája.
A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely mintegy 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok tó és csatorna található a megyében.
Fogy a lakosság, de kisebb mértékben, mint az országos átlag
Az év első kilenc hónapjában 69 371 gyermek született, 296 újszülöttel, 0,4%-kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában. A születések száma az ország egyes térségeiben eltérően alakult: 12 megyében több, 7 megyében és a fővárosban kevesebb újszülött jött világra, mint 2020 I–III. negyedévében. A legnagyobb mértékű növekedés (10%) Csongrád-Csanád megyét jellemezte. A csökkenő születésszámú térségek közül Budapesten esett vissza a születésszám a legnagyobb mértékben, 6,4%-kal.
Csongrád-Csanád megye lakónépessége 2021. január 1-jén 395,6 ezer fő volt, 2,7 ezer fővel, 0,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A megyében 2021 I.–III. negyedévében 2748 gyermek jött világra, és 4544 fő hunyt el. Az élveszületések száma 10, a halálozásoké 19%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában. A születésszám emelkedése a megyék közül itt volt a legmagasabb.
A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1796 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 34%-kal haladta meg a 2020. I.–III. negyedévit. A természetes fogyás év eleji népességre vetített értéke (4,5 ezrelék) alapján Csongrád-Csanád a megyék között a középmezőnyben helyezkedett el.
Tovább emelkedett a házasodási kedv: 2021 első kilenc hónapjában 2411 pár lépett frigyre, 6,7%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
Kevesebb az álláskereső, bár a fizetés kevés
Az álláskeresők száma 2021 áprilisa óta csökken, szeptember végén 250 ezer főt tartottak nyilván az országban. Csongrád-Csanád megyében az álláskeresők száma 2021. február óta csökken, szeptember végén 5 ezer főt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 32%-kal fogyott a járvány első évére jellemző, egy évvel korábbi magas bázishoz képest, és 15%-kal alacsonyabb volt a 2019. szeptemberi értéknél.
Szeptember végén 1,8 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk 43%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Tíz üres álláshelyre 31 álláskereső jutott, 35-tel kevesebb, mint 2020 szeptemberében.
A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 9,7%-kal múlta felül a 2020. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot. Az alkalmazottak 15%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
A bruttó keresetek a versenyszférában 7,4%-kal, 345 ezer forintra, a költségvetési szférában 11%-kal, 395 ezer forintra emelkedtek.
Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 6,3, a szellemieknél 12%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 282 ezer, az utóbbiak 453 ezer forintot kerestek.
A koronavírus okozta járvány hullámait kisérő, a kiskereskedelmet is érintő korlátozó intézkedések hatására Csongrád-Csanád megye kiskereskedelmi üzleteinek forgalma 2020 áprilisa és 2021 márciusaközött, június kivételével elmaradt az egy évvel korábbitól. 2021 II. és III. negyedéve növekedést hozott a járvánnyal már érintett előző évi alacsony bázishoz képest.
A megye egy lakosára átlagosan 897 ezer forint bolti forgalom jutott, 7,6%-kal több, mint 2020 I–III. negyedévében. A mutató értéke 35 ezer forinttal elmaradt az országos átlagtól.
Sokat erősödött a megye a szolgáltató szektorban
Csongrád-Csanád megye az elmúlt években a szolgáltató szektorban erősödött igazán. E mögött az erős egyetemi jelenlét hatását lehet tetten érni.
A covidnak ebben a régióban is számos fontos hatása volt. A cégek körében egy nagyfokú digitális átalakulás zajlott le. Számos IT szakembert kerestek és keresnek ma is a régióban, legyen szó fejlesztésről, programozásról vagy üzemeltetésről. A lezárásokat követő nyitás kapcsán a kereskedelem lett az a másik fő terület, ahol szintén hatalmas a kereslet egy sor kapcsolódó pozícióra. Emellett a Dél-Alföldi régióban is tömegessé vált a home office, ami természetesen elsősorban itt is a szellemi munkaköröket érintette
- közölte a Hellovidékkel Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
Csongrád-Csanád megyében a könnyűipar, valamint a szolgáltatóipar szereplői biztosítanak munkahelyeket – emelte ki Bajkán Márk (a WHC szegedi területi vezetője), aki még hozzátette, hogy Csongrád-Csanád megyében az egyik legnépszerűbb az országban az egyszerűsített foglalkoztatás mint atipikus foglalkoztatási forma alkalmazása.
Szeged legnagyobb foglalkoztatója
A megyén belül Szeged városa külön sajátosságokkal rendelkezik, hiszen más városokhoz képest érezhetően nem a nehézipar dominál, hanem úgynevezett „szerteágazó tudásintenzív” iparágról beszélhetünk. A multinacionális vállalatok szolgáltató központjainak (SSC) elterjedése mellett egyre nagyobb teret kapnak az IT ágazat képviselői a városban. A város legnagyobb foglalkoztatója a Szegedi Tudományegyetem.
Bajkán Márk a WHC területi vezetője a HelloVidéknek elmondta, hogy régiós szinten kijelenthető, hogy a betöltetlen pozíciók száma a végzettséget nem igénylő betanított fizikai munkakörökben a legmagasabb. Szakmai végzettséget igénylő munkakörök közül jellemzően fémipari dolgozókra van szükség, pl. hegesztő, gépi forgácsoló, lakatos, de hiányszakma a targoncás, a gépbeállító, villanyszerelő és a gépész is.
A hiányszakmák betöltése okozza a legnagyobb nehézséget, hiszen az ország nyugati részében, illetve külföldön jellemzően magasabb kereseti lehetőségre tehetnek szert a releváns tapasztalattal rendelkező munkavállalók.
A nyitott munkalehetőségek legnagyobb része a betanított jellegű fizikai munkakörökre terjed ki, klasszikusan összeszerelő, csomagoló, anyagmozgató pozícióban.
Az ország egyik fontos éléskamrája a megye
A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád-Csanád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Ez a megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. Jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában, részesedése a megye bruttó hozzáadott értékéből meghaladja 7%-ot (országos szinten nem éri el a 4%-ot). A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60-70 százalék körüli). A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé – a térség cukorgyárainak bezárásával – folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják.
Szeged drága megyeszékhely, de a lakásárak átlagosak
A dél-alföldi régió megyéiben átlag körüli vagy az alatti lakásárak jellemzők, ahogy arról korábban írtunk. A három megye – Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés – közül Csongrád-Csanád a legdrágább, ahol az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe szerinti 345 ezer forintos átlagos négyzetméterár kicsivel meghaladja a – Budapest nélkül számított - 331 ezer forintos országos átlagot.
Szeged a hatodik legdrágább megyeszékhelye az országnak 396 ezer forintos átlagos négyzetméterárakkal.
A megyeszékhely az oktatási, kutatási tevékenységnek és a régióközponti szerepének köszönhetően emelkedik ki gazdaságilag a régióból.
Csongrád-Csanád megyében mintegy 1000 lakás épül, a legtöbb Szegeden. Ez egyébként a megyeszékhelyek közül országosan az egyik legmagasabb érték.
Az országos tendenciával párhuzamosan Csongrád-Csanád megyében is csökkent a lakásépítési kedv: 2021 I–III. negyedévében 36%-kal visszaesett (országosan 1,7%-kal mérséklődött) az épített lakások száma az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest. Összesen 319 lakást vettek használatba, közel háromnegyedük a megyeszékhelyen, a fennmaradó rész nagyjából fele-fele arányban kisebb városokban, illetve községekben épült. A megyei szintű csökkenés hátterében döntően a megyeszékhely lakásépítéseinek 40%-os visszaesése állt.
Az országos átlagnál valamivel nagyobb mértékben emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2021 I–III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (488) 35%-kal nőtt az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz mérten, a két évvel korábbival pedig hasonló szinten alakult.
Turizmusa fellendülőben: a Makói Nemzetközi Hagymafesztivál sokakat vonz
Csongrád-Csanád megye fő turisztikai vonzerejét városai, múzeumai és néprajzi emlékei adják. Szeged kiemelkedő látnivalója a Dóm tér és épületei, ezenkívül figyelmet érdemel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Makó épített öröksége, Szentesen a történelmi belváros, Hódmezővásárhelyen pedig a város műemlékein kívül a közelben található Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A megye múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a makói József Attila Múzeum valamint a szentesi Koszta József Múzeum. A jellegzetes ételek, italok közé tartozik a szegedi fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a Pick-szalámi valamint a Csongrádi borvidék nedűje. A turisták körében népszerű évenként megrendezett programok közé tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szentesi lecsófőző fesztivál és Makói Nemzetközi Hagymafesztivál.
Csongrád-Csanád megye szálláshelyei 2021 júliusától már lényegében korlátozások nélkül fogadhattak vendéget. A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) az év első kilenc hónapjában 366 ezer éjszakát töltöttek a vendégek, 35%-kal kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában, de a 2020. évinél 7,2%-kal többet.
Az új turisztikai térség: Szeged és térsége
Az új Szeged és térsége turisztikai térség meghatározó vonzereje Makovecz Imre kulturális öröksége, Makó és Mórahalom egészségturisztikai kínálata, valamint Szeged kulturális és építészeti értékeinek sora.
Az elsődleges termékeket kiegészítő elemek a térség egyéb fürdői, a magyarság szempontjából kiemelkedő Ópusztaszer, valamint ide kapcsolódik jelentős fejlesztését követően Mezőhegyes kulturális kínálata is
- mondta el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
A turisztikai térség nevesítése elősegíti a turisztikai attrakciók szorosabb összekapcsolását, így a jelenleg jellemző átlagos tartózkodási idő növelését is.
A külföldről érkező vendégek 2021. július–szeptemberben 59 ezer éjszakára maradtak, 37%-kal kevesebbre, mint két évvel ezelőtt, de 2020 azonos időszakához képest 58%-kal többre. A belföldi vendégek 192 ezer éjszakát töltöttek a megyei szálláshelyeken 2021 III. negyedévében, ami a 2019. évi értéket 14%-kal, a 2020. évit 17%-kal haladta meg.
A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele az első kilenc hónapban összességében 5,6 milliárd forint, július–szeptemberben 3,8 milliárd forint volt. Utóbbi összeg folyó áron nem csak a 2020, hanem a 2019 azonos időszakit is meghaladta.
Szeged a Dél-Alföld ékszerdoboza
Díszes épületei és szecessziós műremekei minden sarkon meglepetést ígérnek, míg múzeumai és galériái számtalan izgalmas tárlattal kedveskednek. Ám a város nemcsak a szemet gyönyörködteti, hiszen a település és térsége méltán híres a hungarikum Tiszai halászléről, a hagymáról és a paprikáról. A hangulatos éttermek és csárdák magyaros ínyencségei, valamint a színes gasztronómiai fesztiválok garantáltan kielégítik a kulináris élvezetek szerelmeseit.
A megye a gyógyvizes turizmusnak is az egyik fellegvára
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elkészítette a 2021-es évre vonatkozó idegenforgalmi-turisztikai statisztikát, mely szerint a teljes vendégforgalom alapján Hajdúszoboszló és Hévíz követi Budapestet a vendégéjszakák száma alapján, aztán Zalakaros, Bükfürdő és Sárvár, a lista első hat helyén nincs változás a korábbi évhez képest, de Szeged megelőzte Gyulát, Debrecen pedig Egert, pedig 2020-hoz képest Gyula, Miskolc és Eger vendégéjszakaszáma is nőtt.
A külföldi vendégéjszakák számát tekintve továbbra is a főváros vezet, vidéken viszont az első Hévíz, Sárvár az összesített harmadik helyre ugrott az ötödikről, utána kis különbséggel Bükfürdő következett. A belföldi vendégéjszakák összesítésében is Budapest vezet 800 ezerrel, messze lemaradva követi Hajdúszoboszló 416 ezerrel, majd Zalakaros 339, Hévíz 314 ezerrel. Szeged a kilencedikről a hetedik helyre lépett elő, Bükfürdő megelőzte Egert, Debrecen pedig Nyíregyházát.
Makó és Mórahalom
Ez a két város népszerű gyógy- és élményfürdőkkel is várja látogatóit, itt található a híres Hagymatikum. A legkisebbektől a legidősebbekig minden korosztály megtalálhatja itt a számára legkedvesebb kikapcsolódási formát.
Amennyiben aktív programot keres, vadregényes túrába is belevághat földön és vízen egyaránt. Az Alföld délibábos útvonalai közepette a magyarság hagyományait, illetve a vidék flórájának és faunájának ellenállhatatlan szépségét is megismerheti közelebbről
- mondta el a térségről az MTÜ munkatársa.
A térség kiemelt látnivalója, és egyben tökéletes kikapcsolódást nyújtó gyógy- és élményfürdő a makói Hagymatikum. A Makovecz Imre elképzelései és a Makona Tervező Iroda tervei alapján elkészülő, 2021 júniusában indult beruházás megduplázza a fürdő mai kapacitását. A több mint 3200 négyzetméteres alapterületen megvalósuló fejlesztés során családi és élményzóna, három fedett csúszdával ellátott csúszdatorony, valamint napozóteraszos, nyári öltöző épül, és kialakítanak egy 220 négyzetméteres külső termálmedencét.
A 9,2 milliárdos beruházás kivitelezésére a székesfehérvári székhelyű Fehérép Kft. kapott megbízást, a munka előreláthatólag 16 hónapot vesz igénybe.
Címlapkép: Getty Images