Az elmúlt három évben a lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma, kisebb visszaesésekkel tarkítva, de alapvetően emelkedő tendenciát követett. Az idei második negyedév elején némi visszaesés jelentkezett, elsősorban a biztosan ilyen akciókra készülők számában – derül ki GKI és a Masterplast közös, ezer fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív kutatásának eredményeiből.
A 2022. áprilisi megkérdezés során a háztartások 4,3 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a következő egy évben biztosan nagyobb összeget kíván költeni lakóingatlanára, 16,5 százaléka pedig valószínűleg készül erre. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve - mintegy 840 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig. Ez utóbbi szám az előző negyedévi megkérdezés eredményénél 44 ezerrel kisebb és lényegében megegyezik a fél évvel ezelőttivel, ugyanakkor az egy évvel ezelőttinél 260 ezerrel magasabb. Negyedéves alapon kissé csökkent az eltökéltség. Idén januárban még minden negyedik felújításon gondolkodó válaszadó számolt be biztos elhatározásról, míg a mostani eredmények szerint csak minden ötödik - írja összegzésében a HVG.
Nem meglepő módon, hagyományosan
a családi házak lakói körében a legerőteljesebb a felújítási-korszerűsítési szándék.
Nem volt ez másként az idei második negyedévben sem: a tervek szerint minden negyedik ház eshet át kisebb-nagyobb karbantartáson a következő egy évben.
A társasházi lakásokban élők visszafogottabb terveket fogalmaztak meg, körükben érezhető igazán az előző negyedévhez képest az elbizonytalanodás: a panelben lakó családok 14-15, a tégla építésű lakásokban lakók 16-17 százaléka lehet érintett. Ugyanakkor az idén januárban még csaknem 19, illetve 21 százalékuk készült lakásfelújításra.
A felmérésből az is kiolvasható, hogy
a legkisebb felújítási-korszerűsítési szándék a fővárosban és a megyei jogú városokban érezhető, az itt élők 18 százaléka fogalmazott meg ilyen irányú terveket.
A kisebb városokban élők negyede, míg a községekben élők harmada tervez nagyobb költést a következő egy évben. A kiugró községi tervekhez a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) nyújtotta támogatások is hozzájárulhatnak - jelezték a közleményben.
A korábbi felmérésekben a középgeneráció tagjai, a 30 és 49 év közöttiek fogalmaztak meg a legnagyobb arányban felújítási-korszerűsítési terveket. A mostani felmérésben azonban a 30 év alatti fiatalok utolérték, sőt, kissé le is hagyták őket.
A 49 és különösen az 59 év felettiek továbbra is szerényebb kilátásokat jeleztek.
A lakóingatlanok felújítása és korszerűsítése iránti igények óriásiak, ezeket az akciókat a lakosság jelentős része számára az állami támogatások is segítik. A kormánypárt választási ígéretei között szerepelt ezen támogatások hatályának meghosszabbítása, ha ez megvalósul, akkor a felújítások és korszerűsítések további ösztönzést kaphatnak
- olvasható a GKI és a Masterplast közös közleményében.
Címlapkép: Getty Images