De mi is az a közösségi finanszírozás, és miben különbözik ettől a Brancs modellje, azaz a jutalomalapú közösségi finanszírozás? Ahogy Toplenszki Réka , a Brancs társalapítójával és ügyvezető partnere a Pénzcentrummal készített interjúban elmondta, a közösségi finanszírozás olyan alternatív finanszírozási forma, melyben a vállalkozók/ötletgazdák az ötletük megvalósításához szükséges tőkéjüket az internet adta lehetőségeket kihasználva valamilyen online platformon keresztül gyűjtik össze, jellemzően magánemberektől.
A közösségi finanszírozással viszonylag kevesen találkoztak még, főleg Magyarországon. Amerikában már nagyon jól működik ez a modell, de ott is csak az emberek 36 százaléka ismeri teljeskörűen, hogy ez mit jelent. Európában is mára már száznál is több ilyen platform van, ez bizonyítja, hogy idővel egyre ismertebbé válik ez a fajta finanszírozási mód. A közösségi finanszírozásnak négy típusát szoktuk megkülönböztetni, attól függően, hogy a támogató, mit vár a pénzéért cserébe. Van a befektetési alapú, amikor azok, akik beszállnak egy ilyen projektbe, tulajdonrészt vásárolnak, és a nap végén hozamelvárásuk van. Megkülönböztetjük a kölcsönalapú modellt, ami kicsit olyan, mint egy banki kölcsön: kölcsönadom a pénzemet, és ezért cserébe a futamidő lejártával kamatostul szeretném azt viszont látni.
- közölte Toplenszki Réka, aki kiemelte, hogy a Brancs nem ezt a két modellt követi, hanem a jutalomalapú és a támogatásalapú konstrukciót. A jutalomalapú modell, amikor azok, akik beszállnak egy ilyen kampányba, a nap végén terméket vagy szolgáltatást kapnak.
Az előzőkét két modellhez képest ez jóval kisebb kockázatot jelent a támogatóknak, mivel egyrészt kisebb arányban szállnak be, hasonlóan, mint egy online vásárlás esetében, akár 5-10 ezer forintért is vásárolhatnak. Az egyetlen különbség, hogy ezeknek a termékeknek a nagy része még legyártásra, megvalósításra vár, mely a sikeres tőkegyűjtést követően történik meg. Projektoldalon is mérsékeltebb a kockázat, hiszen a kampánygazdáknak nem kell a saját tulajdonrészükből feláldozniuk és szétaprózniuk azt a befektetők számára. Ők maradhatnak teljes egészében az ötletük tulajdonosai, és ezzel a formával tesztelhetik a piacot, azt, hogy az ő ötletükre van-e fogadókészség. Ha igen, akkor „csak” az a feladatuk, hogy legyártsák a terméket vagy kialakítsák a szolgáltatásukat, és utána teljesítsenek a vevők felé. A negyedik forma pedig a támogatásalapú modell, ami az emberek támogatási hajlandóságára épít. Ezekben bizonyos jó ügyeket lehet támogatni, társadalmilag hasznosnak gondolt projektekbe lehet beszállni, jótékonykodni lehet. Ilyenkor az adományért cserébe nem jár termék vagy szolgáltatás, de a jó érzés az garantált
- magyarázta a szakember.
Az interjú a Pénzcentrumon olvasható!
Címlapkép: Getty Images