HelloVidék: Mit gondolnak, mi lehet az oka, hogy a társadalom egy jelentős része még mindig bízik az állami nyugdíjrendszerben?
Bori Barbara, a Pénzügyi-védőháló Tervező Kft. ügyvezetője, Metlife partner: Ez a kérdés sok oldalról megközelíthető. Azt tagadni sem lehet, hogy az állami nyugdíjellátás valós, működő dolog. Amire fontos koncentrálnunk az a kifizetett nyugdíj mennyisége. Az az összeg, amit kézhez kapnak ma az öregségi vagy egyéb okból kifolyólag nyugellátásban részesülő magyar emberek. Ez igen csekély mértékű is lehet ahhoz az életszínvonalhoz képest, mint amin a nyugdíjazás előtt éltek. Az OECD 2016-os felmérése alapján egy nyugdíjas az utolsó nettó fizetésének átlagosan 89,6%-át kapja meg. Ez egy igen hangzatos százalék. Ez a szám akkor tartható fent, ha elegendő dolgozó van, akiknek a béréből kitudják fizetni minden nyugdíjas számára ezt az összeget. A kihívás itt kezdődik: a felosztó- kiróvó rendszer működése Magyarországon is fenntarthatatlan lesz hamarosan. A számok és a statisztika alapján állítom ezt én is, és ezzel a területtel foglalkozó több szakember is. A magyar társadalom nincs azzal alapvetően tisztában, hogy a társadalom-korcsoport összetétele hogyan alakult az elmúlt 20 évben. Hiszen a legtöbb ember nem néz minden nap korfát, és nem gondolkodik azon, hogy ez a típusú rendszer hogyan bírja majd tartani a lépést a hirtelen növekedő nyugdíjazott létszámmal. Ezekkel a kérdésekkel azért lenne érdemes elkezdeni foglalkozni, mert csak ez tudja nekünk megmutatni, hogy ami 40 évvel ezelőtt egy fenntartható rendszer volt, elegendő munkavállalóval és kevés nyugdíjazottal, hamarosan nem lesz fenntartható már csak a létszám szempontjából sem. Véleményem szerint a társadalom jelentős része azokra a tapasztalatokra hagyatkozik, ami 40 évvel ez előtt a saját nagyszüleitől vagy szüleitől hallott és látott, amikor még a nyugdíjrendszer könnyen fentartható volt.
Allianz Hungária: Ennek jórészt történelmi oka van. Azok a generációk, akik az utóbbi időben érték el a nyugdíjas kort vagy a közeljövőben érnek el oda még úgy szocializálódtak, hogy az állam gondoskodik mindenről, az egyénnek csak annyi a dolga, hogy dolgozzon és fizesse az adót. Az utóbbi években több pénzügyi szolgáltató felvállalta a feladatot társadalmi szerepvállalásban, hogy népszerűsítse, hangsúlyozza a több lábon állás, az öngondoskodás szükségességét. A magyarországi pénzügyi kultúrában azonban ez nemrég kezdett csak gyökeret verni, sok idő kell ahhoz, hogy az emberek nagy tömegének gondolkozására ez hatással legyen. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk ezért a folyamatos edukációnak, főleg a fiatal generációk megfelelő tájékoztatásának. A nyugat-európai és angol-szász országokban például egy a munkaerőpiacra frissen belépő fiataltól nem azt kérdezi a munkáltató, hogy gondolt-e már a nyugdíjcélú megtakarításokra, hanem azt, hogy melyik termékben nyissanak számlát neki. Azon dolgozunk, hogy ez Magyarországon is bevett gyakorlat legyen.
Mit tapasztalnak vidéken élő ügyfeleik körében, mennyire vannak tisztában az öngondoskodás fontosságával?
Bori Barbara, a Pénzügyi-védőháló Tervező Kft. ügyvezetője, Metlife partner: 2016 óta foglalkozom pénzügyekkel. Amikor először találkoztam ezzel a szakmával első sorban a bevételi és fejlődési lehetőséget láttam meg benne. Az első pár hónapban egy sokkal fontosabb értéket láttam meg: Itt nem csak a saját jövőmet, hanem másokét is építhetem. Ez mára hivatásommá vált és ország szerte gondoskodom ügyfeleim pénzügyi biztonságáról és jövőjéről. Hivatásom során sosem tudtam megkülönböztetni azt, hogy valakinek a tudása „vidéki” vagy „nagyvárosi”. Az öngondoskodás alatt 2 fontos fő területről beszélhetünk. A VÁRATLAN és a VÁRT élethelyzetekről.
A váratlan élethelyzetek esetében két fontos kérdést kell feltennünk magunknak:
- Mi történik akkor, ha idő előtt tragikusan kilépek a képből?- mi lesz a családommal nélkülem és mit hagyok nekik magam után, örökséget vagy adósságot?
- Mi történik, ha egy váratlan betegség vagy baleset esetén a bevételeim csökkennek és pénzügyileg megsemmisülök?- miből fogom gyógyíttatni magam és fizetni a kiadásaim?
A várt helyzetek pedig mindig tervekhez és célokhoz köthetőek:
- Családalapítás, továbbtanulás, ingatlan vásárlás, tőke a hitelhez? – ezek mind tervezhető dolgok már 20 éves korunktól kezdve, tőkeinjekcióra mindig szükség van!
- Nyugdíj?!- 65 éves korunk után még 20 évre tervezni kell a pénzügyeinket.
A öngondoskodás ezt a 4 területet foglalja magában röviden. Szélsőséges helyzetekben az egyik nincs a másik nélkül. A különböző pénzügyi cégek által kínált biztosítási és megtakarítási lehetőségek megfelelő kihasználása elengedhetetlen a mai rohanó világban illetve a saját vésztartalékaink felhalmozása arra az esetre, ha tönkre megy valami a háztartásban. A tájékoztatás és a tájékozottság ma már időben és térben korlátlan, mert az internetnek köszönhetően a vidékiekhez is eljut minden szükséges információ az öngondoskodáshoz. Ezért ma már vidéken is vannak nagyon, és kevésbé tájékozott emberek az öngondoskodás témájában, mint a nagyvárosokban is.
Allianz Hungária: Van olyan réteg a vidéki ügyfelek körén is, aki tudatosan választja a nyugdíjcélú előtakarékosságot, és aktívan nyomon követi a számlája alakulását, illetve van, aki munkáltatói, rokoni vagy üzletkötői ajánlás alapján nyit számlát. A pénzügyi tudatossággal együtt az öngondoskodásra való hajlandóság is növekszik a vidéki ügyfeleink körében.
Az ország mely térségében a legtájékozottabb a lakosság nyugdíjelőtakarékossági kérdésekben?
Allianz Hungária: Nem annyira a térség a meghatározó ebből a szempontból. Azok az ügyfelek, akiket a munkáltató folyamatosan ellát információval a nyugdíj-előtakarékosság fontosságáról, vagy saját biztonságuk érdekében tudatosan tervezik a pénzügyeiket, rendszerint tájékozottabbak, régiótól függetlenül.
Mennyire változott meg a nyugdíjtakarékosság kérdése a járvány hatására?
Bori Barbara, a Pénzügyi-védőháló Tervező Kft. ügyvezetője, Metlife partner: Én ez alatt az időszak alatt mindenkiben azt igyekeztem erősíteni, hogy a hosszútávú céljainkat ne dobjuk el egy esetleges szélsőséges helyzet miatt. A meglévő ügyfeleim körében ez fontos érték. Az új ügyfeleimmel is ezt az alapelvet építjük ki az első pillanattól fogva. Természetesen, ha valakinél egy igazán komoly nehézség alakul ki, akkor ez a felhalmozott tartalék akár egy vészmankó is lehet. A 2020-as év végén és az idei évben azt vettem észre az új ügyfeleimnél, hogy az érdeklődés nagyobb lett a váratlan helyzetek biztosítására és megoldására. Majd, kicsivel később térnek rá a nyugdíj és egyéb tartalékokra. Az új ügyfeleim körében a járvánnyal kapcsolatos egészségügyi helyzetek miatt a nyugdíjbiztosítás egy kicsit későbbre esik.
Allianz Hungária: Összességében elmondható, hogy jelentős változás nem történt a nyugdíjcélú megtakarításokat illetően, érdemben nem csökkent a tagdíjfizetési hajlandóság, és nem növekedtek jelentősen a kifizetési, szolgáltatási igények sem.
Ügyfeleik körében milyen korosztályban jellemző a nyugdíjelőtakarékossági számlák megindítása?
Bori Barbara, a Pénzügyi-védőháló Tervező Kft. ügyvezetője, Metlife partner: Tegyük fel, hogy valaki 20 éves korától 65 éves koráig dolgozik. Az összesen 16425 nap. Igen, ennyi időt tölthetünk aktív munkavállalóként, ha minden jól megy. Ha ez alatt időszak alatt félre tennénk minden nap 1000 forintot, akkor 65 éves korunkra 16,425,000 forintunk lenne belőle. Ez még igen csekély magában egy boldog nyugdíjas korhoz, ezért mindenképp használjuk ki a különböző, például nyugdíjbiztosítási lehetőségeket. Természetesen, mint minden szolgáltatásnak, ennek is vannak költségei, ami nagy különbségeket adhat az eredmények és a cégek ajánlatai között erre mindig figyeljünk oda, de egy ilyen hosszútávú takarékoskodás több előnyt is jelent a nyugdíjunk szempontjából:
- kamatos-kamat elve
- infláció és érték követés
- adójóváírás
- alszámla lehetőségek rugalmassága
Ha valaki 20 éves korától kezdve, napi 500 forintot félre tesz, egy olyan helyre ahol mondjuk, van egy 8%-os hozam, így 45 év alatt összesen állami támogatással együtt körül belül 39 millió forintot tud összegyűjteni. Ha valaki 40 évesen kezdi ezt el, neki ugyan ez napi 1800 forintjába kerül, hogy 65 éves korára meglegyen egy ilyen összeg (ami még szintén majdnem kevés).
Ezt a példát szoktam felhozni a fiatal ügyfeleim körében. Természetesen népszerűbb ez a megoldás 40 év felett, mert fiatalon inkább más célokra tesznek félre, de így is van, aki nagyon elkötelezett az idős önmaga felé már huszonévesen is.
Allianz Hungária: Az Allianz Hungária Zrt. biztosítóként nem értékesít nyugdíjelőtakarékossági számlát (NYESZ-t), így ezzel kapcsolatban nem tudunk információt adni. Ami a nyugdíjpénztári tagságot illeti, az Allianz Hungária Nyugdíjpénztárban a 36-45 év közötti belépők aránya kiemelkedően magas, de jelentős súlyt képvisel a 26-35 év közötti életkorban belépő korosztály is a 2018-2021 közötti időszak belépő létszámának korévenkénti figyelembevétele alapján. A fenti, korcsoport szerinti megoszláson belül a legmagasabb arányt a belépésük évében a 44. életévüket betöltő pénztártagok képviselik, épphogy megelőzve a 41 éveseket.
Címlapkép: Getty Images