A rovarirtó szerek alkalmazásával lecsökkentjük a táplálékállatok számát, a táplálék mennyiségének csökkenése pedig erősen összefügg azzal, mennyi madarat képes eltartani egy terület. A közelmúltban végzett felmérések azt mutatják, hogy a mezőgazdasági területen költő madárfajok állománya összességében csökken az utóbbi évtizedekben. A művelt területeken nagy kiterjedésben egy növénykultúra található, a területek közötti egykori elválasztó sávok, mezsgyék egy része eltűnt. Több helyütt kiirtják a bokrokat a gyepterületek agrártámogatása miatt - közölte Laczik Dénes, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóság erdészeti referense az Agrárszekorral. Ez a folyamat Nyugat-Európában korábban lezajlott, ezért lett közösségi jelentőségű madárfaj például a tövisszúró gébics és a karvalyposzáta, hiszen onnan vagy eltűnt, vagy nagyon megritkult az állomány.
Uniós csatlakozásunkkor ezekből a madárfajokból jelentős állományaink voltak, mára az árokpartok, mezsgyék, cserjések, bokrosok kiirtása miatt közelítünk a nyugat-európai szinthez. A mezőgazdasági területen költő madárfajok állományai mellett a repülő rovarokkal táplálkozó madárfajok állományindexei is drasztikus csökkenést mutatnak Magyarországon is
- tudta meg a lap.
Gondoljunk bele, mikor kezdődött a lakott területeken végzett szúnyogirtás és milyen méreteket öltött mára. A füstifecske és a molnárfecske állományai az utóbbi 20 évben a töredékére estek vissza. Ma már alig találunk falvakat, ahol a villanydrótok tele lennének fecskékkel a gyülekezési időszakban. A fecskék állománycsökkenésének oka a táplálékhiány, amely főleg az állattartás visszaszorulásából és a rovarirtó szerek nagymértékű használatából ered
- jegyezte meg Laczik Dénes.
Laczik Dénes szerint hasonló a helyzet a ragadozómadarak esetében is, hiszen a táplálékállataik állományának csökkentését célzó rágcsálóirtás negatívan befolyásolja a szaporulat csökkenésén túl az egyedek túlélési képességét is, egyre többször találkoznak mérgezésben elpusztult vagy ápolásra szoruló ragadozó madarakkal a szakemberek. Adódik a kérdés, mit tehet az átlagember a madarak élőhelyeinek megőrzése érdekében. Az erdészeti referens úgy véli: a laikus embernek el kellene viselnie a „rendetlenséget” az erdőben, a szúnyogcsípést, a településeken élő madarak zajongását és az élettevékenységeik során keletkező egyéb kellemetlenségeket.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!
Címlapkép: Getty Images