A magyarok fizetőképességének javulása és fogyasztási cikkek drágulása miatt jelenleg iszonyúan népszerűek a személyi hitelek. Vannak azonban olyan magyarok, akiknek esélyük sincs jelenleg hitelhez jutni. A probléma nem csak a munkanélkülieket és a minimálbér alatt keresőket, hanem a kisgyermeket nevelőket is érinti.
2022 második negyedévében újra szárnyal a magyarok hitelfelvételi kedve. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint ugyanis a bankok rég nem látott összegű kölcsönt folyósítottak lakossági ügyfeleiknek. Igaz ez az összes, a Pénzcentrum által rendszeresen vizsgált hiteltípusra, tehát a személyi kölcsönökre, a lakáskölcsönökre és a babaváró támogatásra is.
Az MNB által publikált legújabb adatok ráadásul áprilisiak és számos faktor mutat arra, hogy a nyár felé közeledve valószínűleg tovább nőtt az érdeklődés az ilyen típusú kölcsönök során, a lakossági érdeklődés pedig jó eséllyel augusztus környékén juthat a csúcsára. Az év negyedik hónapjában kiutalt, 43,66 milliárdos összegű személyi kölcsön persze így is impresszív. A pandémia kirobbanása óta nem sokszor produkált ilyen számokat a lakossági hitelszektor. A hitelek felfutásában több faktor áll. A kölcsönök iránti keresletnek egész biztosan jót tett a magyarok fizetőképességének fokozatos javulása.
2022 első negyedévében a lakosság pénzügyi helyzetét jelző Intrum Fizetőképességi Index (IFI) értéke az előző negyedévhez képest 2 százalékkal nőtt, éves összehasonlításban pedig 16 százalékos növekedést láthatunk – utóbbi oka, hogy tavalyi első negyedév volt a koronavírus-járvány okozta recesszió mélypontja. A lakosság fizetőképessége tehát nagyrészt helyreállt a járvány okozta sokk után, bár még kicsivel alatta van a 2019-20-as szintnek: 2020 első negyedévében az index 49,17 ponton állt, az idei első negyedéves értéke 45,24 pont.
Eközben persze hosszú ideje nem látott infláció is keseríti a magyarok életét, az általános drágulás viszont a hiteligénylésekre éppen, hogy élénkítő hatással lehet, lévén hogy nagyobb kiadásaikat egyre kevesebben tudják saját tőkéből finanszírozni. Egyelőre pedig az elemzők által gyakran ellentétes faktorként emlegetett alapkamat-emelés és a hitelek költségeinek drágulása sem tűnik úgy, hogy távol tartaná a magyarokat a kölcsönhöz folyamodástól.
Nem szabad azonban megfeledkezni róla, hogy a hiteligénylés lehetősége sem mindenki előtt áll nyitva. Szép számmal vannak olyanok, akiknek hiába lenne nagy szükségük kölcsönre, esélyük sincs hitelhez jutni a magyar bankoktól. A legtöbb banknál ugyanis komoly minimumfeltételek vonatkoznak minden hiteligénylőre. A Pénzcentrum most sorra vette, kik azok, aki egész biztosan nem juthatnak jelenleg kölcsönhöz.
A negatív KHR státusz
Bár az utóbbi években a rossz adósok száma is csökkenő tendenciát mutat. Hiába van 13 éves mélyponton a fennálló mulasztások száma (926 ezer darab), még mindig rengeteg ember szerepel ezen a listán. Ők azok az ügyfelek, akik 90 napot meghaladó ideje tartoznak, legalább a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeggel. Ezeket a természetes személyeket egy úgynevezett KHR rendszerben (korábbi nevén, a BAR-listán) tartják nyilván. A pénzintézetek szemszögéből ugyanis azok, akik korábbi hitelükkel kapcsolatban ennyire rossz adósnak bizonyultak kiemelten kockázatosnak minősülnek egy új hitel igénylésénél. Ha azonban már rendezték a tartozásaikat, jellemzően még legalább egy évnek el kell telni, míg ismét kaphatnak személyi kölcsönt magyar banktól.
Általában, ha a kérelmező passzív KHR-es, a bankok akkor sem fogadják el a kérelmét. Ugyanis az adós hiába rendezte elmaradását, még egy évig szerepel a rossz adósok listáján passzív státusszal. A legtöbb pénzintézet számára pedig még ez is intő jel, ezért nem folyósítanak hitelt az érdeklődőnek.
Minimálbér alatt keresők
A személyi kölcsönnek fontos feltétel, hogy a jövedelemnek el kell bírnia a hitel törlesztőrészletét, ami azt jelenti, hogy ha az igénylőnek nincs meg legalább a minimálbért elérő jövedelme, akkor jó eséllyel a fizetése elmegy az alapvető létfenntartási költségekre.
Épp ezért általános eljárás az is, hogy bizonyos rendszeres jövedelmet elvárnak a bankok, ez pedig minden esetben legalább a minimálbért, de gyakran annál magasabb összeget jelent. Mivel idén már 200 ezer forint a bruttó minimálbér, legalább ekkora havi keresetre van szükségünk a hiteligényléshez. Ez nettóban körülbelül 133 ezer forintot jelent, ami egyébként még mindig jócskán leszűkíti lehetőségeinket az ennél jobban kereső hitelfelvevőkhöz képest.
Túl rövid munkaviszonnyal rendelkezők
A keresetünk mellett munkaviszonyunk hosszát tekintve is van minimumelvárás. Bár jelenleg számos bank a korábban megszokottnál jóval kisebb elvárást támaszt az igénylők felé ezen a téren. A Pénzcentrum kalkulátorában például 12 olyan személyi kölcsönt találtunk, amihez elvileg már 3 hónap munkaviszony után is hozzájuthatunk, egy 12, vagy 24 hónapos munkaviszonnyal összemérve ezen ajánlatok száma is jóval alacsonyabb és arról sem árt megfeledkezni, hogy a bankok egyéni elbírálásánál ettől még rosszabb pozícióból indulunk ilyen rövid munkaviszonnyal. Ha pedig egyéni vállalkozó vagy, és nem végzed még legalább 12 hónapja az adott tevékenységed, esetleg nincs még egy teljes lezárt üzleti éved, akkor is nagy valószínűséggel el fogják utasítani a bankok a hitelkérelmedet.
Próbaidő alatt lévők
A próbaidő alatt a munkaadónk indoklás nélkül, azonnali hatállyal gszüntetheti munkaviszonyunkat, ezért a bank számára sincsen garancia, hogy továbbra is lesz keresetünk és lesz miből törleszteni hiteleinket. Ezért ha próbaidőn vagyunk, érdemes megvárni annak végét és csak utána kutakodni a hitelpiacon.
Cselekvőképtelenek
A cselekvőképesség, mint jogi fogalom alatt a természetes személynek azt a képességét értjük, hogy cselekedeteivel saját nevében jogokat, illetőleg kötelezettségeket vállalhat. Ehhez bizonyos fokú szellemi érettségre, szellemi épségre, megfontolási és döntési készségre van szüksége, azaz észszerű akarat-elhatározás szükséges. Ennek hiányában az egyén számos lehetőségtől elesik, például kölcsönt sem kap. Ez érthető, hiszen a cselekvőképesség egy feltétele a hitelkérelemnek, és ez magában foglalja a nagykorúságot is.
Közmunkások, nyugdíjasok, gyerekesek
A fent felsoroltakon kívül vannak „kevésbé kőbe vésett”, de szintén eléggé általánosnak tekinthető szabályok is. Nyugdíjaskorúak is csak bizonyos feltételek mellett kapnak személyi hitelt: a futamidő végén, azaz az utolsó törlesztőrészlet befizetésekor nem lehet az adós idősebb egy meghatározott kornál. Ez bankoknál eltérő, de jellemzően 75 év fölé egyik bank sem engedi az adóst. Ha túl idős az igénylő, akkor már nem kaphatja meg a kölcsönt, legalábbis egyedül, és/vagy hitelfedezeti biztosítás megkötése nélkül.
Fontos tudni azt is, hogy a családi pótlékot nem fogadják el a bankok abban az esetben, ha nincs mellé semmilyen más jövedelem. (Se adóstól, se társigénylőtől.) Ez azért jellemzően azt is jelenti, hogy egy alacsony jövedelemből szeretné a család kigazdálkodni a törlesztőrészletet is.
A közmunkaprogramból származó jövedelemmel egy elég speciális és jellemzően átmeneti bevétel, emiatt a bankok nem is veszik általában figyelembe hiteligénylés során. Ha csak gyermektartásból van bevétele az igénylőnek, akkor nem fog hitelt kapni. Ez érthető, ezt az összeget ugyanis a gyermek nevelésére fizeti a másik szülő.
Készpénz, GYED, GYES
Néhány banknál az sem kizáró ok, ha a hiteligénylő készpénzben kapja meg a fizetését, sőt egyes pénzintézetek még a GYES, GYED, GYET jellegű jövedelmet is elfogadják, azonban ez a bankok töredékére igaz és ők is igen szigorúan bírálják el az ilyen hitelfelvevők igényeit. Jó eséllyel elutasítják tehát a kérelmet. A GYES, GYED, GYET jellegű jövedelmet abban az esetben viszont a legtöbb bank elfogadja, ha az igénylőnek, vagy társigénylőnek van ezen jövedelem mellé más elfogadható jövedelme.
Címlapkép: Getty Images