Kiss Gábor közölte, az inflációs környezet, az energia magas ára hat az építőanyagok árára is, mindez pedig a kivitelezési költségek jelentős emelkedését eredményezi. Hozzátette, a finanszírozási költségek a magas kamatkörnyezet miatt emelkednek, az utóbbi hatására ugyanis nemcsak a lakásvásárlók törlesztőrészlete, hanem az ingatlanfejlesztők által felvett projekthitelek kamata is emelkedik. A finanszírozási költségek növekedése pedig szintén beépül az árakba.
Az IFK alelnöke az MTI kérdésére elmondta, mindezek hatására az ingatlanfejlesztőknek idén átlagosan 20 százalékkal magasabb költségekkel kell számolniuk, mint egy évvel korábban. Kiss Gábor kiemelte, minél hamarabb lépéseket kell tenni az infláció lassítására, mert 3 százalék körüli inflációs környezetben lehet kiszámíthatóan, hosszú távon jól végezni az ingatlanfejlesztői munkát, valamint ez szükséges ahhoz is, hogy a vevők és a bérlők kiszámítható üzleti tervek mentén tudjanak döntést hozni.
Arra is kitért, fontos, hogy ebben a nehezebb gazdasági környezetben hogyan alakulnak azok a család- és lakástámogatási rendszerek (csok), amelyek aktívan befolyásolják, hogy mennyi lakás épül Magyarországon. Az elmúlt időszakban évente 20 ezer új lakás épült az országban, a kívánatos azonban 30-35 ezer lenne - tette hozzá. Beszámolt róla, hogy a magyarországi irodaterületek összessége elérte a 4 millió négyzetmétert, és további fejlesztések zajlanak ebben a szegmensben. Ugyanakkor jelezte, a bérlők a home office részleges fennmaradása miatt megfontoltabban és lassabban döntenek.
Címlapkép: Getty Images