Az Agrárszektor a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) megtudta, hogy az elmúlt évtizedek adatait tekintve elmondható, hogy a háztáji gazdálkodás jelentősége folyamatosan csökkent, az általuk előállított, és elsősorban saját fogyasztásra szánt termékek mennyisége és értéke a teljes mezőgazdaság teljesítményének mostanra már csak alig egy-két százalékát teszik ki. Ezt jól mutatja az, hogy 2010-ben még 370 ezer háztáji tevékenységet folytató háztartás adatait mérték fel, amelyek jellemzően fél hektárnál kisebb mezőgazdasági területet, jellemzően konyhakertet műveltek. Az általuk használt terület, akkor még a teljes mezőgazdasági terület 1,7%-át tette ki, 2016-ra ez az arány 1,0%-ra, a háztáji tevékenységet folytató háztartások száma 210 ezerre csökkent. Éppen emiatt a Hivatal 2020 óta e háztáji tevékenységet már nem is figyelte meg.
Ezzel együtt a kistermelők száma is nagyot zuhant: az 1980-as években például még több mint másfél millió termelő gazdaság működött, ma már azonban a félmilliót sem éri el ezeknek a száma. Egy 2020-ban készített tanulmány szerint még 2005-ben is minden harmadik ember élt olyan háztartásban, amely termelt valamit vagy tartott állatot saját fogyasztásra. Jól megfigyelhető, hogy az állattartás kopott ki először, hiszen azzal van a legtöbb „nyűg”, munka, és ezt követi a növénytermesztés is. Mindehhez persze hozzátartozik az is, hogy a vidék nem volt már annyira vonzó az embereknek, mint korábban, lakásban pedig aligha lehet saját veteményese valakinek. Persze a balkonládákban való termesztés még mindig jó opció, például paradicsomot, paprikát gond nélkül lehet az erkélyünkön is termeszteni.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható...
Címlapkép: Getty Images