Nem sok horgász tud erről: pedig milliós bírság járhat egy ilyen fogásért

Az illegális horgászat, halászat és a halforgalmazással összefüggő feketegazdaság felszámolása érdekében még 2015. májusában megalakult az állami halőri szolgálat. Hogyan tudnak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben, milyen tapasztalataik vannak az elmúlt néhány évrő, arról Faragó Zoltán halgazdálkodási referens számolt be a HelloVidéknek.

HelloVidék: Az illegális horgászat, halászat és a halforgalmazással összefüggő feketegazdaság felszámolás érdekében még 2015. májusában megalakult az állami halőri szolgálat. Hogyan tudnak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben?

Faragó Zoltán: Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalom minden tagjának védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani. Hazánkban 2015 májusától a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kötelékében működik az országos hatáskörrel rendelkező Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ). Az ÁHSZ feladata a hatályos jogszabályok betartatása, ellenőrzés biztosítása az ország halgazdálkodási vízterületein, a haltermelő létesítményeken, a halértékesítő és feldolgozó helyeken, valamint a halételt forgalmazó vendéglátó egységekben. Az ÁHSZ munkája során együttműködik a rendőrséggel, a vízirendőrökkel, a MOHOSZ-al, továbbá a területileg illetékes halgazdálkodási hatósággal és a természetvédelmi hatóságokkal. Évente több kiemelt ellenőrzést végzünk, például karácsony idején, illetve a nyári szezonban az ideiglenes halárusító helyeken. Továbbá elektronikus bejelentő felületet biztosítunk, melyre érkező bejelentéseket (évente több száz) minden esetben kivizsgálunk.

Az ÁHSZ folyamatosan nyomon követi a halak és a haltermékek mozgását a víztől egészen a konyhaasztalig. Tavaly 307 helyszínen – haltermelő létesítményekben, halboltokban, halárusító helyeken és éttermekben – ellenőrizték szakembereink a hal alapú élelmiszerek származását. Az ellenőrzések 10-15%-ánál állapítottak meg szabálytalanságot és csaknem 1 tonna igazolatlan eredetű hal, illetve haltermék megsemmisítését rendelték el.

HelloVidék: Milyen esetekben szabnak ki bírságot a szakemberek?

Faragó Zoltán: Horgászattal, halászattal kapcsolatos jogszabálysértések esetén (pl. engedély nélküli horgászat, tilalmi időszak megszegése) halvédelmi bírság, halgazdálkodási tevékenységgel összefüggő jogszabálysértések esetén (pl. halgazdálkodási terv be nem tartása, jogosulatlan halgazdálkodás) pedig halgazdálkodási bírság a szankció.

HelloVidék: Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek az elmúlt évekről? Hol, mely megyékben virágzik a legjobban a bűnözés? Mely folyókat, tavakat érinti leginkább a probléma?

Faragó Zoltán: Nagytavaink közül a Balaton az, melyet kiemelten érint a horgászfogásból származó nagytestű halak feketekereskedelme. Elmondható, hogy a sporthorgászat szemlélete egyre nagyobb teret hódít magának, hiszen manapság a horgásztársadalom jelentős része nem mint élelmiszer tekint a halra, hanem pusztán a minél nagyobb zsákmány kifogásában érdekelt. Ennek következtében országszerte egyre több a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott magán horgásztó, melyek kimondottan a „nagyhal” fogásának élményét garantálják a horgászok számára. Tekintettel arra, hogy a nagytestű halak horgászati reklámértéket képviselnek, így a magán tavak kétségtelen érdekében áll, hogy az általuk kezelt tóban minél több nagytestű hal egyede megtalálható legyen. Azonban az ilyen nagytestű halak felnevelése több évtizedes munka eredménye, ennek következtében nehezen beszerezhetőek és piaci értékük - egy 25-30kg ponty egyed esetében - meghaladhatja a 600 000 Ft-ot. Talán így érthető is, hogy miért épült feketegazdaság az ilyen nagyhalak természetes vizeinkből való kifogására és értékesítésére magán horgásztavak számára. A Tisza és mellékfolyói az elmúlt évben kiemelt célpontja volt az orvhalászoknak. Továbbá a kifogott zsákmány feketekereskedelme is a Tisza vízrendszerén volt a legaktívabb az elmúlt év tapasztalatai szerint.

HelloVidék: Melyek a legtöbbet elkövetett bűncselekmények? Mi jelenti a legnagyobb problémát jelenleg?

Faragó Zoltán: Különbséget kell tenni a bűncselekmény és a jogszabálysértések között. Előbbi eseteket bűntetőeljárásban, utóbbiakat közigazgatási eljáráshoz közel álló speciális eljárásban vizsgálják és szankcionálják. Tapasztalataink szerint a legtöbbet elkövetett jogszabálysértés az engedély nélküli horgászat, leggyakoribb bűncselekmény pedig az orvhalászat.

A legnagyobb problémát hazánkban az orvhalászat jelenti, az elmúlt évek statisztikája alapján 2019-ben 13 esetben, 2020-ban 10 esetben, 2021-ben 2 esetben járt el az ÁHSZ jogosulatlan halászat vétsége kapcsán. A hatóság által indított eljárások száma bár csökkenést mutat, de még jelenleg is több térséget tart megfigyelés alatt az ÁHSZ orvhalászati tevékenység végzések gyanúja okán.

HelloVidék: Mekkora bírságot osztanak ki általában? Mekkora volt a legnagyobb eddig kiszabott bírság, milyen bűncselekményért járt?

Faragó Zoltán: Leggyakrabban engedély nélküli horgászat miatt szabunk ki bírságot, melynek bírságtétele az állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy hiánya esetén: 30 000-50 000 forint, a területi jegy hiánya esetén: 25 000-50 000 forintig terjedő halvédelmi bírság.

Gyakori jogszabálysértések a halgazdálkodási jogosultság és a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv hiányában történő haltelepítések, valamint az idegenhonos halfajok halgazdálkodási vízterületre történő telepítése. Idegenhonos halfajok halgazdálkodási hatósági engedély nélkül halgazdálkodási vízterületre telepítése esetén a jogszabálysértés jogkövetkezményeként 500 000-5 000 000 forintig terjedő halgazdálkodási bírságot szabhat ki a hatóság.

A legnagyobb bírság: egy ügyfél a halgazdálkodási tervben szereplő halmennyiség telepítésének kötelezettségét a halgazdálkodási hatóság felszólítására sem tartotta be, amelynek következménye 4 500 000 Ft halgazdálkodási bírság volt.

HelloVidék: Hogyan befolyásolta a bűnelkövetéseket a járványhelyzet? Nőtt vagy csökkent a bírságok száma?

Faragó Zoltán: A járványhelyzet előtt a 2019-es évben hatóságunk 67 esetben szabott ki halvédelmi bírságot, 2020-ban 76 esetben, 2021-ben 38 esetben, majd 2022-ben idáig 11 esetben. Elmondható, hogy a járványhelyzeti időszakban csökkent a szabálysértések száma, de megítélésünk szerint ez elsősorban nem a járványhelyzetnek tudható be, hanem az egyre hatékonyabb halőrzési feladatvégzésnek. Jelenleg az ÁHSZ mellett az országban több mint 800 fő hivatásos és 1100 társadalmi halőr lát el halőrzési feladatvégzést

Címlapkép: Getty Images