A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) augusztus végi szemléje szerint összesen mintegy 120 olyan víztestet tart számon, amely vagy teljesen kiszáradt, vagy, ha maradt is benne valamennyi víz, a halállománya teljesen elpusztult, mert nem álltak benne rendelkezésre az életfeltételek – emlékeztetett a vaol.hu-nak adott interjújában Puskás Norbert, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége ügyvezető elnöke, a Mohosz alelnöke.
Ahogy közölte, további több száz víztest veszélyeztetett a vízmennyiség elégtelensége, és ezzel szoros összefüggésben vízminőségi problémák miatt.
Több helyen kényszerlehalászásokat is tartottak.
Vas megyében a nyár eleji jelentős csapadékok miatt a horgászvizek többsége az országos helyzethez képes jobb helyzetben van, inkább csak a kis patakok, és néhány kisebb horgásztó sínylette meg az elmúlt időszakot, de jelentős halpusztulás nem volt – közölte Puskás Norbert.
A Mohosz alelnöke elmondta azt is, a vízhiány miatt mintegy 30-40 százalékkal esett vissza a forgalom a haltermelési létesítményekben, pedig a hazai halakra mind itthonról, mind a szomszédos országokból jelentős a kereslet.
A magyar tógazdasági haltermelés más mezőgazdasági ágazatokkal ellentétben semmiféle kárenyhítésben nem részesül. Nem kapnak kompenzációt az aszálykár vagy az árvízkár miatt, de területalapú támogatásra sem pályázhatnak.
- fogalmaztak.
A jelenlegi kockázatokat és a gazdasági számításokat figyelembe véve az ágazat szereplői közül várhatóan sokan felhagynak a tevékenységükkel, és szántóföldi növénytermesztésbe kezdenek az arra alkalmas halastavak területén.
A haltermelők és a horgászszervezetek szoros és partneri együttműködése ellenére sem lehet már a fogható méretű pontyok telepítését bruttó 1500 forint/kilogrammos árnál kedvezőbben megoldani, ami az előző évi ár közel duplája.
A vasi szövetség a rendkívüli helyzet ellenére a tavalyihoz hasonló mennyiségű – mintegy 53.989 kilogramm – pontyot telepített, és az anyagi lehetőségek függvényében további halasításokat terveznek.
Címlapkép: Getty Images