Somogy megye közigazgatási egység a Dunántúlon. Északról a Balaton és Veszprém megye, nyugatról Zala megye, délről Horvátország, keletről pedig Baranya, Tolna és Fejér megye határolja. Székhelye Kaposvár, második legnagyobb települése pedig a Balaton fővárosának is tartott Siófok. Hajdanán a területet Somogyországnak is nevezték. Lehetséges azonban, hogy az ez alatt a név alatt felfogott terület valamivel nagyobb volt, ugyanis kiterjedhetett a mai Szlavónia egy kisebb részére is.Megyeszékhelye Kaposvár, területe 6065,07 km².
Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva. Somogy megye lakónépessége 2021. január 1-jén 300,9 ezer fő volt, közel ezer fővel, 0,3%-kal több, mint egy évvel korábban.
Ebben a megyénkben is drasztikusan fogy a lakosság
Somogy megyében 2022 I. negyedévében 558 gyermek jött világra, és 1369 fő hunyt el. Az élveszületések száma 15, a halálozásoké 19%-kal kevesebb volt, mint 2021 azonos időszakában, derül ki a KSH adataiból.
A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 811 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 22%-kal alacsonyabb volt, mint a 2021. I. negyedévi. A természetes fogyás népességre vetített 2,7 ezrelékes megyei értéke az országos átlagnál (1,8 ezrelék) kedvezőtlenebb volt.
2022. január–márciusban 312 pár kötött házasságot, 8,5%-kal (29 fővel) kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.
A munkaerőpiacon nem teljesít jól, itt a legtöbb a munkanélküli
A foglalkoztatottak száma az országos átlaghoz hasonlóan gyarapodott (2,6%-kal), a munkanélkülieké az országos iránnyal szemben azonban szintén nőtt (25%-kal) 2021 I. negyedévéhez viszonyítva. A megyei foglalkoztatási arány (66,3%) a legalacsonyabb volt, és a munkanélküliségi ráta (6,9%) is kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 20%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Összege (405 ezer forint) nem érte el az országos átlagot (508 ezer forint).
A munkaerőpiacon 123 ezer fő foglalkoztatottként, 9 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma az országos átlagnál nagyobb mértékben gyarapodott (2,6%-kal), a munkanélkülieké az országos iránnyal szemben azonban szintén nőtt (25%-kal) 2021 I. negyedévéhez viszonyítva.
A munkanélküliségi ráta 0,8 és 9,5% között szóródott. A legalacsonyabb (1,8% és az alatti) Vas, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyékben, a legmagasabb (6,9% és a feletti) Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben volt.
2022 I. negyedévében Somogy megyében a 15–64 éves népesség 71,2%-a, 132 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé, számuk 3,8%-kal több volt, mint egy évvel korábban. A kedvező irányú változás ellenére az aktivitási arány 5,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.
A foglalkoztatási ráta 66,3%-ot tett ki, ami 2,4 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A pozitív változás ellenére az arány elmaradt az országos átlagtól (74,0%), egyben a megyék és a főváros körében a legalacsonyabb volt.
A munkanélküliségi ráta 6,9%-ot ért el, ami 1,2 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, folytatva a korábbi negyedévek kedvezőtlen irányú tendenciáját. Az arány meghaladta az országos átlagot (3,8%), egyben a megyék és a főváros körében az egyik legmagasabb volt.
A gazdaságilag inaktívak száma 53 ezer főt tett ki, ami 12%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, a 7,7%-os országos csökkenés mellett.
Kevesebbet keresnek az alkalmazottak az országos átlagnál
2022 I. negyedévében Somogy megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 405 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 270 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 418 ezer, a nettó átlagkereset 278 ezer forintra emelkedett.
A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 20%-kal múlta felül a 2021. I. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme elmaradt az országostól. Az alkalmazottak 20%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
A bruttó keresetek a versenyszférában 12%-kal, 387 ezer forintra, a költségvetési szférában 36%-kal, 446 ezer forintra emelkedtek.
Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 27, a szellemieknél 15%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 335 ezer, az utóbbiak 496 ezer forintot kerestek.
Erősen visszaesett a lakásépítési kedv
2016 II. és 2021 I. negyedéve között az egy évvel korábbinál gyakorlatilag folyamatosan több lakás épült hazánkban. 2021. II. negyedévtől azonban megfordult a tendencia: az előző év azonos időszakinál negyedévről negyedévre kevesebb lakást vettek használatba, ami alapvetően a 2020-ban megváltozott piaci-jogszabályi körülmények, illetve a járvány kitörése miatt visszaeső lakásépítési szándék következménye. 2022 I. negyedévében az egy évvel korábbi magas bázisnál 26%-kal kevesebb, mintegy 4,5 ezer új lakás épült az országban.
Minden településkategóriában csökkent a lakásépítés, az előző év azonos időszakinál a fővárosban 9,9, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben pedig 35%-kal kevesebb lakás kapott használatbavételi engedélyt. Mindössze 6, zömében kis lakáspiaci súlyú megyében emelkedett, a többiben viszont csökkent az átadott lakások száma. Elsősorban a Budapesten és a jelentős lakáspiaci súlyú megyéknél tapasztalt visszaesés fordította a hazai lakásépítési piacot negatív irányba.
Az országos élénkülésben a főváros szerepe volt a legnagyobb, melyet legnagyobbrészt a Hajdú-Bihar, Pest és Somogy megyei visszaesés fogott vissza.
Az országos tendenciával ellentétben Somogy megyében élénkült a lakásépítési kedv 2022 I. negyedévében: az előző év azonos időszaki alacsony bázis 2,4-szeresére nőtt (országosan 26%-kal csökkent) az épített lakások száma. Összesen 88 lakást vettek használatba, melyek 72%-a Siófokon épült, a megyei szintű növekedés túlnyomó része az itteni lakásberuházások élénküléséből adódott.
Az országos tendenciával szemben csökkent a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2022 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (523) 25%-kal visszaesett az előző év azonos időszaki magas bázishoz mérten. A megyében zajló építési hajlandóság-visszaesésnek meghatározó szerepe volt az országosan kedvező folyamatok ellensúlyozásában.
Az utóbbi időszakban kétsebességessé vált a használt lakások országos piaca. 2019 második felében, majd a koronavírus-járvány hatására 2020 elején megtorpant a korábban tempósan bővülő budapesti lakáspiac és nehezen indult újra az idén. Ezzel szemben a fővároson kívüli piac nagy részén, így Somogy, Veszprém és Zala megyében is élénk maradt a lakáspiac és folytatódott a korábban elindult drágulás. Ez elsősorban a Balaton partján lévő települések iránti kiugró érdeklődésnek köszönhető
- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Somogy megye lakásárai
A lakásdrágulást jól mutatja, hogy a hivatalos adatok alapján Somogy megyében tavaly átlagosan 310 ezer forintos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni, pedig 2019-ben még csak 226 ezer forint volt az egy négyzetméterre jutó átlag. Ez éves szinten kiemelkedő mértékű, 37,2 százalékos növekedésnek felel meg.
A hivatalos utcaszintű adatok szerint 2021-ben a fonyódi Fürdő utca volt a legdrágább, itt 1,082 millió forintos átlagos négyzetméterárral. A második és harmadik helyen a siófoki Deák Ferenc sétány és Beszédes József sétány áll, 966 ezer és 917 ezer forinttal.
A top 10-ben szerepel még 686-867 ezer forinttal a Zamárdiban lévő Kossuth Lajos utca és Rákóczi utca, a siófoki Köztársaság utca, a balatonlellei Honvéd utca, Hortenzia utca és Napsugár utca, valamint a balatonvilágosi ingatlanok.
Az ingatlan.com azt is megnézte, hogy idén mely somogyi településeken kínálták a legdrágábban és legolcsóbban a lakóingatlanokat, sor-, iker- és családi házakat, valamint lakásokat.
A listát Szántód vezeti 1,07 milliós négyzetméterárral. A következő a sorban holtversenyben Balatonföldvár és Zamárdi egyaránt 833 ezer forinttal. Majd Siófok, Balatonőszöd, Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonszárszó, Balatonvilágos és Fonyód következik, ezeken a településeken 576-730 ezer forintért kínálták a lakóingatlanok négyzetméterét.
A megye legolcsóbb települése Péterhida 7 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Emellett még Somogyegres, Szabás, Fiad tartozik a legalacsonyabb árú települések közé 22-31 ezer forinttal.
A legolcsóbb kategóriában nemcsak utcák szerepelnek, hanem akár teljes települések is: a megyében tavaly 50 és 63 ezer forint között voltak a legalacsonyabb négyzetméterárak, amelyek Somogyudvarhelyhez, Fonóhoz, Somogysárdhoz, Böhönyéhez tartoztak.
TOP10 legkeresettebb tóparti település a hazai lakóingatlan-piacon
Itt megint csak látszik Somogy megye vezető szerepe, ami elsősorban a Balatonnak köszönhető, a legnépszerűbb tóparti települések listáját Siófok vezeti, igen csak magas négyzetméterárral.
Település (megye) Átlagos négyzetméterár 2022 augusztusában (ezer Ft/m2 2022. május-augusztusában:
- Siófok (Somogy) 1.277
- Balatonalmádi (Veszprém) 829
- Gárdony (Fejér) 779
- Balatonfüred (Veszprém) 1.059
- Keszthely (Zala) 740
- Velence (Fejér) 800
- Balatonlelle (Somogy) 1.006
- Hévíz (Zala) 625
- Fonyód (Somogy) 989
- Zamárdi (Somogy) 1.122
A Balaton megyéi a leglátogatottabb vidéki úti célok
Budapestet kivéve az összehasonlításból, a vidéki desztinációk közül Veszprém megye lett az első a maga 12 százalékos mutatójával, a második helyezett Zala megye 9, 6 százalékkal, a dobogó harmadik fokán pedig Somogy megye kapaszkodott meg maga 9,2 százalékos összesített vendégéjszaka számaival.
A Nemzeti turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján 2021 nyarán a vendégek száma 16%-kal, a vendégéjszakáké 15%-kal volt több, mint egy évvel korábban.
A Balaton turisztikai térséghez tartozó települések közül a legnagyobb szálláshelyi forgalom Siófokon tapasztalható (14%), ezt követi Balatonfüred, Hévíz, Zalakaros, Balatonlelle és Zamárdi. Ez a hat település adja a teljes turisztikai térség szálláshelyi forgalmának közel felét. A mobilcella adatok alapján a Balaton térségben kiemelkedő volt az egynapos látogatások száma a siófoki Aranypart strandon, a balatonfüredi Tagore sétányon, illetve a Hévízi-tónál
- közölte velünk az MTÜ munkatársa.
Turizmus számokban az egész országban
Az év első három hónapjában 3 millió 460 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek az ország kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken), 32%-kal kevesebbet a 2019. január–márciusinál. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőtt a vendégforgalom, a többi megyében 7,8 és 41% közötti csökkenés következett be, amelynek mértéke a fővárosban és Fejér megyében volt a legjelentősebb. A járványügyi intézkedések által érintett 2021. január–márciusához képest ugyanakkor mindegyik megyében többszörösére nőtt a vendégforgalom.
A belföldivendég-éjszakák száma 2022-ben országosan (1 millió 848 ezer) 27%-kal, a külföldivendég-éjszakáké (1 millió 612 ezer) 37%-kal maradt el a három évvel korábbi azonos időszakitól.
Országos szinten A külföldi vendégek közül a legtöbb éjszakára az Ukrajnából érkezők maradtak, főleg a háború elől menekülők jelentős száma miatt. A szankciók hatására az orosz vendégek által eltöltött vendégéjszakák aránya márciusban 0,9%-ra csökkent a szálláshelyeken, ami jelentősen elmaradt a 2019. márciusi értéktől (5,8%).
A kereskedelmi szálláshelyeken 78 milliárd forint árbevétel keletkezett országosan: 55%-a szállásdíjból, 25%-a vendéglátásból, 20%-a egyéb szolgáltatásokból származott.
Somogy megye százalékos teljesítése
Somogy megyében az év első három hónapjában 87 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek a megye kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken), 25%-kal kevesebbet a 2019. január–márciusinál, ugyanakkor a vendégforgalom többszörösére nőtt a járványügyi intézkedések által érintett 2021. január–március értékéhez képest.
A belföldivendég-éjszakák száma (76 ezer) 26%-kal, a külföldivendég-éjszakáké (11 ezer) 15%-kal maradt el a három évvel korábbi azonos időszakitól.
A külföldi vendégek közül a legtöbb éjszakára a Szlovákiából, Németországból és Ukrajnából érkezők maradtak, utóbbiak vendégéjszakáinak száma nőtt a 2019. I. negyedévihez képest, főleg a háború elől menekülők jelentős száma miatt.
A kereskedelmi szálláshelyeken 2,2 milliárd forint árbevétel keletkezett. 48%-a szállásdíjból, 38%-a vendéglátásból, 14%-a egyéb szolgáltatásokból származott.
Természeti kincsek, új élmények
A Keszthelyhez tartozó Fenékpusztán a Kis-Balaton Látogatóközpont szintén interaktív kiállítással, tanösvénnyel, valamint szárazföldi és vízi túrákon keresztül mutatja be a fokozottan védett táj természeti értékeit. A négyévszakos kínálatot tovább erősítik az olyan tematikus és kalandparkok, mint a zalaszabari Zobori KalandoZoo és a balatonboglári kalandpark, amelyek új élményelemekkel gazdagodtak. A térség kilátói és kilátópontjai közül Balatonbogláron a Gömbkilátó és környezete újult meg, míg Balatonlellén, a Kishegyen panoráma- és pihenőterasz létesült
- tudta meg a HelloVidék az MTÜ-től.
A térség településeire a belföldi egynapos látogatásokra legtöbben Budapestről, Veszprém, Zala és Somogy megyéből érkeztek. A nemzetközi érdeklődést vizsgálva a Balaton a német, a szlovák, a cseh, az osztrák, a lengyel és az orosz turisták körében népszerű.
Címlapkép: Getty Images