Ahogy arról az Agrárszektor beszámolt, elfogadták a 2023-2027-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitikát (KAP-ot). Az új jogszabályok egy olyan környezetbarátabb és teljesítményalapúbb KAP kialakítását szolgálják, amelynek célja, hogy fenntartható jövőt biztosítson az európai mezőgazdasági termelők számára, célzottabb támogatást nyújtson a kisebb gazdaságoknak, valamint nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a tagállamok számára, hogy az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz igazíthassák.
Az Agrárminisztérium a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást. A szaktárca szerint ez a változás százezer hektáron ösztönzi a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy éppen a szikes területeiket.
A fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés ösztönzése tehát már a támogatásra jogosult területek kijelölésénél megkezdődik annak érdekében, hogy az alapszintű területalapú jövedelemtámogatás javítsa a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó ökoszisztémák állapotát
- olvasható az Agrárminisztérium közleményében.
Az Agrárminisztérium továbbá közölte, hogy a KAP stratégiai tervekről szóló uniós rendelete alapján - szakítva a több évtizedes tiltással - lehetővé vált, hogy a „támogatásra jogosult hektár” fogalmába ezen túl beleértsük azokat a művelés alatt nem álló területeket, illetve tájképi elemeket, amelyeket:
- helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) vagy az agrár-ökológiai program (AÖP) keretben kell fenntartani,
- más kötelezettségek miatt korábban (pl. Natura 2000 előírások, erdősítés stb.) nem feleltek meg a támogatható hektár fogalmának,
- korábban szántóként vagy gyepként hasznosítottak, de a jövőben átalakítják fás sávvá, vizes élőhellyé vagy a fent felsorolt területtípusok bármelyikévé.
További részletek az Agrárszektor cikkében olvashatók.
Címlapkép: Getty Images