Augusztusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene megegyezett az előző év azonos időszakával, míg az előző hónaphoz képest, munkanaphatással kiigazítva 4.4% volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek építése főcsoportban 5.5% volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 8.5%-kal volt alacsonyabb a termelés Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének gazdasági elemzése szerint.
18%-os éves csökkenés után épületek esetében új szerződést 156 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1064 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 19%-kal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 69%-os csökkenés után 103 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1820 milliárd forint volt, ami 0.2%-os éves volumennövekedést jelent.
Augusztusban az előző havi adatokhoz hasonlóan nagyjából oldalazó irányt mutat az építőipar, és továbbra is igaz, hogy egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében egy-két hónapnyi adatból nem érdemes tartós trendet felrajzolni, de az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek várhatóan nem fogják jellemezni a következő időszakot.
A drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 II. negyedévében 19-28%-kal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig tovább gyorsulva, 7.6%-kal emelkedtek.
Bár a szerződésállományok alapján rövid-középtávon továbbra is elegendő megrendelés látszik az építőiparban, az új szerződések volumene már érezhetően csökken és iparági szereplők egyöntetű véleménye is az, hogy jelentős kihívások előtt áll az iparág a jövő év elejétől, az elszabadult anyagárak, energiaárak, ugrásszerűen növekvő finanszírozási költségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján becslésünk szerint idén 6% körüli lehet az iparág éves növekedése, a következő egy évben a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít.
Azonban az alapanyag ellátás problémai, a globális alapanyaghiány, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban.
A továbbra is dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van az jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még erős keresletben, és a szerződésállományok szintje is magasan tartózkodik egyelőre, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is. Keresleti oldalról a hitelkereslet fokozatos lassulása elkerülhetetlen a jelenleg kialakuló piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, viszont a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások egyelőre erősödnek a megugró inflációs környezetben, így ez némi támaszt adhat a piacnak, továbbá az energetikai felújítások szegmens továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon.
A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján az év elején várt 10% körüli áremelések helyett nem ritkán 25% körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű -, amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások csúszásához és az új megrendelések csökkenéséhez. Kérdéses, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken, de jelenleg minden fejlemény abba az irányba mutat, hogy számottevő keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, amit a megrendelésállományok jelenlegi szintje némileg képes lehet ellensúlyozni.
Forrás: KSH, TakarékBank előrejelzés
Címlapkép: Getty Images