Az energiaválság nem áshatja alá az Európai Unió globális éghajlat-politikai ambícióit, hangzott el Brüsszelben a Régiók és Városok Európai Hetén, amit kevesebb mint egy hónappal az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Konferenciája (UNFCCC - COP27) előtt rendeztek. Itt a Régiók Európai Bizottsága (CoR) megismételte felhívását, miszerint a szubnacionális szintű önkormányzatoknak (azaz a régióknak, megyéknek, kerületeknek, városoknak és településeknek) nagyobb szerepet kell vállalniuk a globális klímatárgyalásokban, és további felhatalmazást kaphatnának a párizsi megállapodás végrehajtására. Mint ismert, utóbbi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől.
A Régiók Európai Bizottság egy globális rendszer létrehozását javasolja a városok és régiók szén-dioxid-kibocsátás-csökkentéseit illető törekvéseinek összegyűjtésére és nyomon követésére. Felszólítja emellett a tagállamokat és az Európai Unió Tanácsát, hogy egyértelműen támogassák az ENSZ novemberi éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) a többszintű együttműködési fellépés sürgős szükségességének beépítését.
Ahogy arra a rámutattak, a helyi és regionális önkormányzatok teljes körű bevonása nélkül nem valósulhat meg teljes mértékben a párizsi megállapodás végrehajtása. Emlékeztetőül: a Párizsi Megállapodás egy jogilag kötelező érvényű nemzetközi egyezmény az éghajlatváltozásról, amit 2015. december 12-i fogadott el 196 fél a párizsi COP21-en és 2016. november 4-én lépett hatályba. Célja, hogy a globális felmelegedést lehetőleg 1,5 Celsius-fok alá korlátozza az iparosodás előtti szinthez képest. E hosszú távú hőmérsékleti cél elérése érdekében a résztvevő felek arra törekednek, hogy a század közepére elérjük az úgymond „klímasemleges világot”.
Az egész Európában tapasztalható hatalmas aszályok, áradások és tüzek nyara után, az energiaárak emelkedése, az infláció, az energia- és éghajlatválság, valamint az energiaszegénység fenyegetése állt a Régiók Európai Bizottság októberi plenáris ülésének fókuszában a 2022-es Régiók és Városok Európai Hetén. A november 6-án Sharm El Sheikhben kezdődő ENSZ klímakonferenciát megelőzően plenáris vitát folytattak a szubnacionális hatóságok, tehát a régiók, megyék, kerületek, városok és települések szerepéről.
A varsói utcákon a LED-világításba történő hatalmas beruházásnak köszönhetően csökkent az energiafelhasználás, a fogyasztás és az állami kiadások. Számos más, európai város és régió is elkötelezett az olyan fenntartható megoldások megvalósítása mellett, amelyek egészségesebbé és jobb élethellyé teszik a helyi közösségeket. Ezért kérünk közvetlen pénzeszközöket a helyi és regionális önkormányzatok munkájának megkönnyítésére az energetikai átállás felgyorsításában. Továbbá felszólítjuk a COP27-et, hogy vegye figyelembe a városok és régiók hangját és üdvözöljük az Európai Parlament támogatását a további többszintű együttműködéshez
- mondta Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere, az az egészségesebb és fenntarthatóbb európai környezetért dolgozó ENVE szakbizottság és a Green Deal Going Local munkacsoportjának új elnöke, amelynek az a célja, hogy a városokat és a régiókat helyezzék az Európai Unió klímasemlegességre való átmenetének középpontjába.
Ahogy a megbeszélésen elhangzott, ökoszisztémáink sérültek és törékenyek, és az éghajlati válság számos hatása már visszafordíthatatlan. A háború és az energiaválság azonban nem állíthatja meg a tisztább és fenntarthatóbb bolygó felé vezető igazságos átmenetet. A döntéshozók szerint a városoknak és régióknak épp ezért van szükségük több közvetlen finanszírozásra és nagyobb támogatásra az éghajlat-politikai céljaik eléréséhez. Reményeik szerint a szubnacionális hatóságok és a városi diplomácia ugyanis leküzdheti a globális éghajlat-változási tárgyalások jelenlegi szűk keresztmetszeteit és bebizonyíthatja, hogy a nagyobb ambíciók is lehetségesek az energiahatékonyság felgyorsítása és a megújuló energiaforrások elterjedése terén, mivel ez lehet az egyetlen megoldás a jelenlegi energia- és klímaválság kezelésére.
A szubnacionális és városi diplomáciát nem ismerik el és nem használják ki kellőképpen. Pedig a városok és régiók élen járnak az éghajlatváltozás következményeinek kezelésében, de az éghajlati megoldások felmutatásában is. A helyi és regionális önkormányzatok a polgárok bevonásának és a közösség megerősítésének eszközei, amelyek nélkül nem tudjuk teljesíteni a párizsi megállapodás ígéreteit. Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy vonja be a helyi és regionális hatóságokat a polgárok nagyköveteiként az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásokba
- mutatott rá Olgierd Geblewicz, a Nyugat-Pomeránia régió elnöke és „A Régiók Európai Bizottságának szerepe a szubnacionális klímadiplomácia fellendítésében a COP27 és COP28 előtt” című vélemény előadója az ülésen.
Szó volt azonban a gáz-, hidrogén- és metánkibocsátásról szóló energiacsomagról is: ez a rendelet kulcsfontosságú lehet ugyanis az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal), valamint az „Irány az 55 százalék” (Fit for 55, amiben az EU felülvizsgálja az éghajlat-, energia és közlekedéspolitikai jogszabályait annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályokat összhangba hozza a 2030-ra, illetve 2050-re vonatkozó célkitűzésekkel) intézkedéscsomag és a REPowerEU stratégiai célkitűzései (az energiatakarékosság növelése, a tiszta energiára való átállás felgyorsítása, az EU energiaellátásának diverzifikálása) szempontjából. Ahogy arra fény derült, a hidrogén és a biometán piacának fejlesztése, valamint a metánkibocsátás csökkentése szintén alapvető szerepet tölthet be a regionális gazdaság és éghajlati törekvések követése szempontjából.
Címlapkép: Getty Images