Reagált az EU az energiaválságra: Magyarországon ez most a legégetőbb feladat

Közzétették a régiók és városok helyzetéről szóló uniós éves jelentést, amely egyfajta pillanatképet közvetít az Európai Unió régiói és városai előtt álló legsürgetőbb kihívásokról, segítve az EU politikai döntéseit. A beszámoló a Régiók Európai Bizottsága (CoR) által megrendelt eredeti tanulmányokon, valamint tudományos kutatásokon, más európai intézmények hozzájárulásán és nyílt forráskódú dokumentumokon alapul, amely tényekkel és adatokkal szolgál a politikai döntéshozók és az érintett felek számára.

Az idei jelentés azokra a legégetőbb kihívásokra összpontosít, amelyekkel az EU városai és régiói szembesülnek:

• Oroszország Ukrajna elleni háborújának gazdasági és társadalmi következményei,
• a COVID-19 világjárvány tartós hatásai és a szükséges kilábalás,
• a klímavészhelyzet és az energiaátállás,
• az egyenlőtlenségek elleni küzdelem,
• a demokrácia jövője (az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseire építve).

Szeretném kiemelni azoknak a hangját, akik városainkat, régióinkat, közösségeinket alkotják. Engedjék meg, hogy én legyek annak a fiatalnak a hangja, aki vágyik az önálló életre, de elveszett a tisztességes lakhatásért folytatott könyörtelen küzdelemben. Annak a szülőnek a hangja, aki azért küzd, hogy megfelelő és megfizethető nappali ellátást találjon gyermeke számára. Annak a munkásnak a hangja, aki nem tudja, lesz-e tisztességes állása, ha bezárják a gyárat. A kisvállalkozó hangja, akinek el kellett bocsátania a munkatársait, mert a költségek a tízszeresére nőttek. Annak a hangja a milliók közül, akik elmenekültek egy európai országból, mindent hátrahagyva, mert egy brutális háború által feldúlta az életüket. Annak a turistának és táborozónak, aki megszökött az erdőtüzek elől. Legyünk azoknak a hangjai, akik kételkednek abban, hogy unokáik élhető és lélegző környezetben fognak megöregedni. Az Európai Unió állapotát nem lehet teljes mértékben és maradéktalanul felmérni úgy, ha elfelejtjük régióinak és városainak állapotát

- mondta Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke a plenáris ülésen.

Hozzátette: az energiaválság különösen a háztartásokat, a vállalkozásokat és a közigazgatást sújtja. A megoldás a tél közeledtével egyre inkább sürgetővé válik és ismét a régiók és a városok az elsők, amelyek igyekeztek enyhíteni az emberek vállára nehezedő terheket. Az energiaválság már a tömegközlekedés, a hulladékkezelés területén is gondokat okoz, miközben kérdésessé vált a megfelelő hőmérséklet biztosítása az iskolákban, a középületek környezeti hőmérsékletének csökkentése, a műemlékek éjszakai világítása, a sebességkorlátozás csökkentése az önkormányzati utakon vagy épp a megújuló energiaforrásokba történő beruházás. Vasco Alves Cordeiro azt ígérte: biztosítják a régiókban a lakhatáshoz való hozzáférést, kiemelik a gyermekeket a szegénységből, előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, minőségi munkahelyeket biztosítanak mindenkinek, oktatják a fiatalokat, fejlesztik a kórházainkat.

A régiók és városok helyzetéről szóló uniós éves jelentésben szerepel a „Regionális és Helyi Barométer” is. Nézzük most ennek a fontosabb megállapításait:

• A Régiók Európai Bizottsága előretekintve elindította a „Városok és régiók európai szövetsége Ukrajna újjáépítéséért” elnevezésű kezdeményezést, amely az EU és Ukrajna közötti regionális és városi szintű partnerségek terén eddig gyűjtött tapasztalatokra fog építeni.
• A háború következtében az Ukrajnához legközelebb eső tagállamokban és régiókban várható a bruttó hazai termék (GDP) legnagyobb mértékű csökkenése és őket érinti majd leginkább az infláció is.
• A háború következtében az Ukrajnával szomszédos országokba irányultak a legnagyobb migrációs hullámok: több mint 10 millió ember lépte át a határokat Ukrajna
• és szomszédai között. Lengyelország a leggyakoribb célállomás: ide 4,3 millió fő érkezett, utána Magyarország következik 861 000 fővel, majd Románia 736 000 fővel (2022. június végi adatok).
• A helyi és regionális képviselők több mint háromnegyede (76%) úgy nyilatkozott, hogy regionális vagy helyi önkormányzata fogadott be menekülteket Ukrajnából; 50% nyilatkozott úgy, hogy regionális vagy helyi önkormányzata anyagi támogatást küldött Ukrajnának, míg 53%-uk aktívan támogatta a polgárokat és a helyi civil társadalmi szervezeteket.
• Az adatok szerint a Covid19-világjárvány gazdasági hatása nagyobb volt az Unió déli régióiban, mint az északi és keleti régiókban.
• A világjárvány súlyosan érintette a régiók és városok egészségügyi szolgáltatásait is, például a rákkezelés terén. Továbbá folyamatban van az európaiak mentális egészségét érintő következmények vizsgálata, amelyek minden szinten intézkedéseket tesznek szükségessé.
• Az árvizek, erdőtüzek, szélsőséges hőség és hasonló események által okozott károk az Unióban várhatóan elérik az évi 170 milliárd eurót.
• Az éghajlati vészhelyzet alakulásának jelenlegi üteme mellett az áradások gazdasági hatása mintegy évi 8,5 milliárd euró, ez azonban a globális hőmérséklet több mint 2 °C-os növekedésével évi 16 milliárd euróra, 3 °C-ot meghaladó hőmérséklet-növekedés esetén pedig évi 40 milliárd euróra emelkedhet.
• Az előrejelzések szerint a magasabb hőmérséklet és az egyre több aszályos időszak miatt Európában szinte mindenhol nőni fog azoknak a napoknak a száma, amelyeken nagy vagy rendkívül nagy az erdőtüzek veszélye.
• Az előrejelzések szerint a magasabb hőmérséklet és az egyre több aszályos időszak miatt Európában szinte mindenhol nőni fog azoknak a napoknak a száma, amelyeken nagy vagy rendkívül nagy az erdőtüzek veszélye.
• A regionális és helyi barométer válaszadóinak közel fele nyilatkozott úgy, hogy a városa vagy régiója fejlesztését célzó uniós finanszírozás fő célkitűzéseinek a gazdaság zöld átállását kell támogatniuk (51%). Magyarország esetében a legfőbb fókuszt az az energiaárak megugrásának enyhítése jelenti.
• A Régiók Bizottsága számításokat végzett az egy főre jutó GDP 2009 és 2020 közötti 12 éves időszak során történt alakulására vonatkozóan. E számítások azt mutatják, hogy 109 régió növelte az egy főre jutó GDP-jét az uniós átlaghoz képest, míg 129 régióban csökkent az egy főre jutó GDP.
• Az uniós országok többségében egyértelmű és jelentős különbség van a vidéki és a városi területek között az olyan emberek száma tekintetében, akik soha nem használják az internetet. Egyértelmű a szakadék továbbá a digitális készségek terén az Unió déli/keleti és északi/nyugati régiói, valamint a városi és vidéki területek között.
• A növekvő egyenlőtlenségek, a megugró infláció, az energiaválság, a nemek közötti egyenlőtlenségek és a magas ifjúsági munkanélküliség okozta problémák továbbra is valódi kihívást jelentenek az Unió számára.
• 2019-ben már mintegy 91 millió ember (az Unió népességének 20%-a) volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának. A vidéki régiókban ez az arány valamivel magasabb volt (22%), mint a nagyvárosokban (21%) vagy a kisebb városokban és elővárosokban (19%), bár az arány 2012 és 2019 között mindhárom kategória esetében csökkent.
• A regionális és helyi önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a szegénység elleni küzdelem, az emberek képzése és a foglalkoztatás támogatása elérésében.
• 2020-ban mintegy 36 millió európai nem tudta télen megfelelően fűteni, nyáron pedig hűteni otthonát. Ezek a számok pedig valószínűleg emelkedtek, mivel a válság Európa-szerte érezteti hatását.
• A válaszadók 38%-a nyilatkozott úgy, hogy hosszú távon a városa vagy régiója jövőbeli fejlődéséhez nyújtott uniós finanszírozásnak a munkanélküliség elleni küzdelmet, a munkahelyteremtést és azt kell céloznia, hogy a munkaerő megfeleljen az aktuális igényeknek.
• A válaszadók 89%-a egyetértett azzal, hogy a régióknak és a városoknak nagyobb befolyással kellene rendelkezniük az Európai Unió jövőjére. Több mint hatvan százaléka szerint a régiókat és a városokat úgy lehetne a leghatékonyabban bevonni az Európa jövőjéről szóló vitába, hogy gondoskodunk a téma folyamatos regionális és helyi szintű megvitatásáról (65%).
• Az Unióban a polgármestereknek 15%-a, a regionális elnököknek 21%-a, a regionális parlamenti képviselőknek pedig 35%-a nő.

Az új munkadokumentum szerint a kohéziós politika jelentős hatással van a regionális növekedésre. Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos szerint

az a ragasztó, amely összetartja Európát, mint annak legnagyobb befektetési eszköze, elérve a fél billió eurót; ami központi szerepet fog játszani az energiaválság kezelésében, a kis- és középvállalkozások, illetve a kiszolgáltatott háztartások támogatásában, valamint lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy csökkentsék az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket, és megújuló energiaforrásokat fejlesszenek ki.

A kohéziós politika az EU fő beruházási politikája, amely az EU költségvetésének körülbelül egyharmadát teszi ki.

Címlapkép: Getty Images