Egyre gyakoribbá válik itthon a kirakatbérek gyakorlata, hogy már az álláshirdetésben konkrét fizetést szerepeltetnek a cégek, hogy ezzel minél több álláskereső figyelmét keltsék fel. A Pénzcentrum most annak járt utána, mennyire mondható általánosnak a kirakatbérek szerepeltetése, mennyire jelent ez előnyt a munkavállalóknak, és van-e bármilyen jogi akadálya a gyakorlatnak?
Egyre több álláshirdetésben találkozhatunk konkrét számokkal azzal kapcsolatban, mennyit lehet az adott munkakörben keresni. Sokszor persze nem a kezdőbérről van szó, hanem egy bizonyos idő után elérhető fizetésről, azonban ezek a számok sok munkavállalónak meggyőzőek lehetnek ahhoz, hogy jelentkezzenek a reklámozott pozícióra. A kirakatbérek gyakorlata a kiskereskedelmi szektorból indult el itthon: a német diszkonthálózatok alkalmazták itthon ezt a toborzási technikát, ugyanis a konkrét fizetés, valamint a meghatározott idő után adott béremelés szerepeltetése nem csak figyelemfelkeltő, hanem az ezzel kommunikált kiszámíthatóság is meggyőző lehet a munkavállalók számára - írta cikkében a Pénzcentrum.
A lapban megszólaló szakértő, Zsirmon Norbert, az EUJobs toborzási csoportvezetője szerint ma már nem elég annyit írni az álláshirdetésbe, hogy a fizetés versenyképes, hanem konkrét számokat kell bevetni a potenciális munkaerő meggyőzéséhez. Szintén ezt erősíti meg, hogy most már a toborzás során egyre hamarabb kerül szóba a bérezés és a nettó fizetés az alku tárgya. Ez nem meglepő, hiszen tavaly októberhez képest egy év alatt 21,1% volt az infláció mértéke, ilyen drágulás mellett pedig a munkakeresők komoly bérigényeket fognak támasztani a leendő munkaadójukkal szemben.
Ugyanakkor - figyelmeztetett a szakember - a kirakatbérek lényege éppen az átláthatóság lenne, sokszor itt is vannak rejtett buktatók. Gyakran fordul elő, hogy nem kezdőfizetést jelölnek meg, hanem kereshető vagy elérhető bért, amit például a próbaidő, vagy elegendő tapasztalat megszerzése után lehet keresni.
Az is előfordulhat, hogy a béren kívüli juttatások is szerepelnek a kirakatbérben, aminek a bruttó összege így magasabb, viszont nem ez lesz a nettó fizetés alapja azoknál, akiket felvesznek az adott munkára. Szintén bevett gyakorlat, hogy nem egy pontos összeg szerepel az álláshirdetésben, hanem bérsáv, aminek jó támpontot ad a fizetésigény megadásakor, azonban messze van attól, hogy munkavállalóként konkrétan tudjuk előre, mennyit kereshetünk az adott munkakörben
- írták.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható!
Címlapkép: Getty Images