Több mint egy hete már, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében két újabb termékkel egészül ki a hatósági áras élelmiszerek köre. Mint ismeretes kormány február elsejétől a 2021. október közepi szinten rögzítette a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej legmagasabb árát, azóta pedig folyamatosan meghosszabbítja az intézkedés hatályát. Most ezen termékek közé került a friss tojás és az étkezési burgonya is. A kérdés csak az, hogy milyen rövid- és hosszútávú következményei lehetnek ennek a lépésnek? Az Agrárszektor erről kérdezte a szakértőt.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a november 9-i kormányinfón jelentette be, hogy bővülni fog az élelmiszerárstoppal érintett termékek köre. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej mellé bekerült a friss tojás és az étkezési burgonya valamennyi fajtája is, amelyek árát - a korábbi termékektől eltérően - nem a 2021. október közepi szinten, hanem az 2022. szeptember 30-án érvényes árakhoz szabták.
Bár a tojás és a burgonya ára is jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, két olyan termékkörről van szó, amelyekből Magyarország nem önellátó, a lakossági igények kielégítése érdekében komoly behozatalra van szükség mindkét élelmiszerből. Éppen ezért óriási a bizonytalanság az érintett ágazatokon belül, hiszen nem lehet tudni, meddig lesznek elegendőek a hazai készletek, és hogy lesz-e külföldi utánpótlás, de ezek ára is kérdéses lehet. Az Agrárszektor ennek tisztázása érdekében arról kérdezte az agrárközgazdászt, hogy hogyan lehet értékelni ezt az intézkedést, illetve, hogy mi várható a következő időszakban.
Raskó György elmondta, hogy a tojás esetében azokat a nagy termelőket, akik beszállítanak a különféle élelmiszerláncokhoz és független boltokhoz, az intézkedéssel mintegy 5-10 forintos termelői árcsökkentésre kényszerítették. A lényeg ugyanis az, hogy a kereskedők nem nyelik le az ársapka miatti veszteségeket, hanem valamilyen formában visszaterhelik azt a termelőkre, így azok is közvetlenül elszenvedő alanyai a hatósági ár okozta bevételikesésnek. Az agrárközgazdász elmondta, hogy azok a termelők, akikkel ő beszélt, arról számoltak be, hogy az L-es tojások esetében 10 forinttal, az M-es tojásoknál pedig 5 forinttal csökkentek az átvételi árak. Ez azonban, ahogy arra Raskó György felhívta a figyelmet, még elviselhető, ha nem tart tovább december 31-nél. Ha azonban további hosszú hónapokig, vagy akár egészen nyárig is kitart az árstop, az már olyan masszív veszteséget okozna a termelőknek, amelyet azok nem szeretnének magukra venni.
Karácsonyig egészen biztosan nem lesz tojáshiány, addig fognak szállítani a termelők, valamint import is van még elfogadható áron. A hiányszindróma csak azért fordulhat elő, mert az emberek bepánikoltak, és sokkal több tojást vesznek, mint amennyit ebben az évszakban szoktak, lévén a tojás hideg időben akár egy hónapig is eláll, még hűtő sem kell hozzá. A nagy tojásfelhalmozások épp ezért teljességgel szükségtelenek
- jelentette ki Raskó György.
Mire számítanak a szakemberek az ünnepek utáni időszakra? Hogyan látják a jövőt? Erről többet a cikk folytatásában olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images