A precíziós gazdálkodás és a digitalizáció ma az egyik legperspektivikusabb terület az agráriumban, és a hatékonyságot tekintve kitörési lehetőséget jelenthet a legtöbb hazai agrárvállalkozás számára is. Az élesedő verseny miatt az is nyilvánvaló, hogy hosszabb távon alulmaradhatnak a piaci versenyben azok a gazdálkodók, akik nem veszik át a folyamatosan megújuló precíziós és digitalizációs fejlesztéseket. A technikai előrelépést könnyítheti, hogy a precíziós gazdálkodás erősítése kiemelt figyelmet kap jövőre induló új uniós Közös Agrárpolitikában, és az ilyen irányuló modernizációs törekvéseket prioritásként kezeli a kormány agrárpolitikája is. De milyen új lehetőségek nyílhatnak meg a precíziós és agrárdigitalizációs gazdálkodás számára a jövőben? Melyek a fejlesztések új irányai, illetve milyen költségekkel és jövedelemnövekedéssel kalkulálhatnak a termelők? A Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián a szakértők ezekre a kérdésekre keresték a választ.
Az már látszik, hogy a navigáció alapú megoldásokra nyitottak a felhasználók, igénylik használják és szeretik, a gépkezelőktől a tulajdonosokig. A helyspecifikus gazdálkodásra megvan az érdeklődés, de erős szaktanácsadást kell mögé tenni
- mondta Mészáros Gábor, a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián.
A szakember elmondta, hogy a magyar termelőket általában mindig érdekelték az új technológiák és alkalmazásuk. 2006 és 2008 között a KITE Zrt. partnereinek már 50-70%-a igényelte a precíziós talajmintavételt, és a hozamtérképek és domborzattérképek alapján készültek kijuttatási térképek is, de itt megállt a történet, és a differenciált kijuttatás már nem valósult meg, írja az Agrárszektor.
Mészáros Gábor szerint ekkor még sem a magyar gazdatársadalom, sem pedig a szakemberek nem voltak felkészülve erre a technológiára, a trendekben azonban látszott, hogy a navigációs eszközök és szolgáltatások működnek, és a gépkezelőktől az irányítókon át a tulajdonosig mindenki szerette ezt a technológiát. 2010-ben már megközelítette az 1 ezer darabot azoknak a gépeknek a száma, amelyeknél volt navigációs rásegítés, ez mostanra 3 ezer fölött jár, ami megközelítőleg 1500 partnert jelent, és a vállalat által partnerei által megművelt 2,4 millió hektárnak a felén, 1,2 millió hektáron biztosítanak RTK-szolgáltatást.
A technológia- és a szemléletváltás megtörtént, a gazdák kihasználták annak az előnyét, hogy navigációs szolgáltatásokkal, egyre nagyobb munkaszélességű gépekkel, szakaszvezérlésű rendszerrel gazdálkodhattak
- mondta Mészáros Gábor.
A szakember ismertette, hogy a precíziós gazdálkodás első időszakában, 2011 és 2018 között minden évben nőttek a kukoricahozamok, az adatok vizsgálata alapján az országos átlagoknál 14-17%-kal magasabb hozamokat értek el azok, akik ilyen technológiákat használtak.
Mostanra pedig elmondható, hogy trendszerűen nő azon gazdálkodók jövedelme, akik precíziós eszközöket használnak. A helyspecifikus gazdálkodás és az erre képes eszközök kapcsán Mészáros Gábor beszélt arról, hogy a 2000-es évek óta óriásit fejlődött a technológia és az automatizálás, kifinomultabb módszereket lehet ajánlani a termelőknek.
A KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója szerint tanulni kellett a múlt hibáiból: ha nincs szaktanácsadás, nehezen fog menni a technológia adaptálása, ugyanis kiderült, hogy a termelők nem akarnak modelleket futtatni és térinformatikával foglalkozni, ezt szerintük inkább csinálja meg a szaktanácsadó. Ennek a helyzetnek a megoldása az volt, hogy olyan alkalmazásokat kell fejleszteni, amiket már a gazdák is tudnak használni.
A teljes cikk ITT olvasható az Agrárszektoron.
Címlapkép: Getty Images