Durva év vár a magyar nyugdíjasokra: ennyire kilátástalan rengeteg ember helyzete itthon

A Pénzcentrum, széles körű olvasói bázisára támaszkodva, rendszeresen készít nagymintás felméréseket. Vizsgálataik számos gazdasági szektorra kiterjednek, így rendszeresen szondázzák a közvéleményt a pénzügyek, a humán erőforrás, az energiapiac, az infokom vagy épp a szolgáltatáspiacok tekintetében.

A Pénzcentrum nagy boldogságtérképe

A 2022-es esztendőt egyből egy boldogságfelméréssel indítottuk, hogy kiderüljön, mely hazai megyékben a legjobb élni. Érdekel a boldogság tuti receptje? Íme: tanulj, ameddig csak lehet, lehetőség szerint menetelj egészen a PhD fokozatig, költözz Veszprém megyébe, legyél vállalkozó, házasodj meg és vállalj pontosan 3 gyermeket. A Pénzcentrum oldalán futó nagy Boldogságteszt szerint ugyanis azok a legboldogabbak 2021 legvégén Magyarországon, akik ezen lista minden egyes pontjának megfelelnek. De a hozzánk érkezett válaszokból kiderül az is, hogy a fővárosiak egy fikarcnyit sem boldogabbak, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg, vagy a Hajdú-Bihar Megyében élők.

Minél fiatalabb valaki, annál boldogabb, és az összátlag 6,33 pont lett. Foglalkozásukat tekintve leginkább a vállalkozók és a kismamák érzik teljesnek az életüket, legkevésbé a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közmunkások. De az is kiderült, hogy a házasok is nagyobb eséllyel érzik magukat jól a bőrükben, mint az egyedülállók, sőt minél több gyermeke van valakinek, annál nagyobb valószínűséggel jelölte be a magasabb értékeket a fenti kérdés válaszlehetőségei közül.

Nyugdíjasok helyzete Magyarországon

A magyar lakosság számtalan kihívással szembesült a koronavírus világjárvány kitörése óta, főként egészségügyi és pénzügyi téren. A válság hatásainak különösen ki voltak téve a magyar nyugdíjasok. A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogyan élték meg az idősek ezt az időszakot, és milyen várakozásaik vannak a jövőben.

Az derült ki, hogy nem sokan elégedettek jelenleg az életükkel. A 10-es skálán átlagosan 4,5 pontot adtak arra a kérdésre, hogy "Mennyire elégedett az életével mostanában?". Természetesen az eloszlásban van különbség: amíg a teljes lakosság szintjén többen jelöltek 1-es, 2-es illetve 9, 10-es értékeket, a nyugdíjasok jobban hajlottak a közepes értékekre. Bár ezek tulajdonképpen csak pár százalékos eltérést jelentenek.

Háztartások anyagi helyzetének változása az infláció és az energiaárak növekedésének hatására

Évtizedek óta nem volt olyan magas az infláció Magyarországon, mint 2022. második felében: az árak átlagosan 15,6 százalékkal voltak magasabbak, és ezen belül az élelmiszerek és az üzemanyagok ára emelkedett leginkább.

Nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné a saját bőrén a rohanó infláció okozta hatásokat, hiszen olyan alapvető termékek, mint a rétesliszt, a margarin, a félbarna kenyér, a zsemle vagy éppen a trappista sajt a leggyorsabban dráguló termékek között van.

Az egészen pontosan 25 136 fő által kitöltött, nem reprezentatív kérdőívünk eredményeiből az derül ki, hogy a magyarok földet értek: 90,1 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egy év alatt az infláció hatására megváltoztak a pénzköltési szokásai, és 73 százalékuk volt kénytelen elhalasztani nem létfontosságú kiadást az utóbbi 3 hónapban. Az összesen 22 kérdést tartalmazó felmérésnek csak az első harmadát dolgoztuk fel ebben a cikkben, jövő héten érkezik a 2. és a 3. része.

A kitöltők csaknem 82 százaléka egyáltalán nem elégedett, mindössze 15 százaléka viszont igen. (3,2 százalék volt azoknak az aránya, akik nem válaszoltak.)

Sokkoló ára van a rezsiemelésnek

Egekbe szöktek az energiaárak Európában, ami a rezsiemelés júliusi bejelentését követően minket, magyarokat is elég keményen érint. A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem egy közös felmérést indított, amelyben többek között arról szerettünk volna pontos képet kapni, hogy hogyan hat az energiaválság a magyar lakosságra, és milyen állapotú házakban, lakásokban éri az embereket a tél.

A válaszadók szerint elsősorban a magyar állam felelőssége az energiaválság miatti problémák kezelése.

A vonatkozó kérdésben a válaszadóknak 1-től 10-es skálán kellett pontoznia a válaszlehetőségeket, az állam pedig 8,4-es értéket kapott. A második helyre az „egyén/én” válaszlehetőség futott be, és összességében a kitöltők szerint a harmadik legnagyobb felelőssége az EU-nak van ebben a tekintetben.

A teljes cikk és a kutatások további részletei ITT megtalálhatóak.

Címlapkép: Getty Images