A magas energiaigényű cementgyártás ma oda jutott, hogy a 20 ezer forint per tonnás hatósági ár az előállítási költséget sem fedezi, így ez a hazai gyártás ellehetetlenülését fogja magával hozni - mondta a Pénzcentrumnak Juhász Attila, az Újház igazgatósági elnöke, aki szerint ezért az árplafont és a bányajáradékot is ki kellene vezetni. Hozzátette, a lakossági piacon akkor csúcsosodhat ki a cementhiány, ha a Paks II. beruházás betonigénye is rászabadul a hazai gyártási kapacitásokra. A szakember interjúnkban értékelte az utóbbi év építőipari trendjeit, és elmondta, mire számíthat az, aki 2023-ban vágna bele egy építkezésbe.
Pénzcentrum: Hogyan értékeli az elmúlt év változásait? Egy év leforgása alatt mekkora áremelkedések történtek, és melyik termékek esetében volt ez a leginkább látható?
Juhász Attila: Azt gondoltuk, hogy a koronavírus-járványt követően már nem fogják hasonló mértékű kihívások sújtani az építőipart, azonban az előző év jelentősen rácáfolt erre. Az orosz-ukrán háború is hatott az ellátási láncokra, ennek a problémának a kiküszöbölése pedig komoly feladat elé állított bennünket. Az egész évet végigkísérte a termékek állandósult áremelkedése, és néhány termékcsoport esetében az áruhiány is.
Ilyen esetben az építőanyagkereskedőknek az a természetes reakciója, hogy az átlag készletszintekhez képest is magasabb raktárkészlettel dolgoznak, ami pedig sajnálatos módon tovább gerjesztette ezeket a negatív folyamatokat. Az előző évben sokkal inkább az az építőanyag-kereskedő volt nyerő helyzetben, aki raktáron lévő értékesíthető termékkel rendelkezett. Sok esetben ez magasabb prioritás volt, mint a termék fogyasztói ára, ami inkább a korábbi éveket jellemezte.
Az elmúlt évben az építőanyagárak átlagosan 26%-kal emelkedtek az általunk forgalmazott termékkörben, bizonyos termékcsoportok azonban jelentősen meghaladták ezt a mértéket. A jelentős áremelkedés elsősorban azokra az építőanyagokra volt ez jellemző, ahol termékhiány alakult ki, vagy amelyek gyártása energiaigényesebb az átlagosnál. Utóbbiban az egyik tavalyi listavezető a szárazépítészet volt; a gipszkartontermékek ára 53%-kal, a hő- és hangszigetelő haboké 40%-kal, a betonacélterméké pedig 36%-kal növekedett.
Várható, hogy az áremelkedés idén is folytatódni fog? Van esetleg valami, ami hiányterméknek számít, és nem várható ennek a megoldása a közeljövőben?
A hidegburkolati piac remek példa, ami jelenleg úgy működik, hogy a kereskedők – azaz mi – megrendeljük adott áron a csempét a külföldi gyártótól, aki a végszámlában hozzátesz egy havi átlagos energiakorrekciós tételt. Átlagosan nyolc euró/négyzetméteres csempe esetén az extra gázár 3-4 euró is lehet utólag, tehát akár ötven százalék többlet.
A forintromlás miatt az árak folyamatosan visszakorrigálódnak ott, ahol már lefelé ívelő tendenciát mutatnak (5-8%), a magyar kereskedők hátrányban vannak a nemzetközi piachoz viszonyítva. Ráadásul a pontos, előzetes becsléseket is lehetetlen kiszámítani a fentiek miatt, így szinte mindig csak nagyságrendekkel tudunk számolni, tekintettel arra, hogy az energiaárak mozgó költségek.
A hidegburkolati termékkörnél maradva, a fehéragyag elérhetősége kulcskérdés számunkra. Ez az alapanyaga ugyanis a legtöbb csempének, és a nagyját Ukrajnában termelik ki. Természetesen megtalálható Európa-szerte más országokban is, azonban a sokkal szabályozottabb, környezettudatosabb országokban már korlátozzák, mekkora a kitermelhető mennyiség.
Friss hír, hogy idén tavaszra egy korábban bevezetett rendelet miatt könnyen beton- és cementhiány alakulhat ki a szektorban. Ön hogyan látja, okozhat ez a helyzet problémát az építőiparban a lakossági oldalon?
Ez a jelenség már a tavalyi évben is éreztette hatását, a keresletet úgy tudtuk kielégíteni, hogy külföldi beszerzési forrásból kellet kiegészítenünk a vásárlói igényeket. Azt gondoljuk, hogy a cementgyártókat érintő hatósági ár intézményét, valamint az ehhez kapcsolódó bányajáradékot meg kellene szüntetni, hiszen ez óriási versenyhátrányba hozza a három hazai cementgyárat az importforrásokhoz képest.
A magas energiaigényű cementgyártás ma oda jutott, hogy a 20 ezer forint/tonnás hatósági ár az előállítási költséget sem fedezi, így ez a hazai gyártás ellehetetlenülését fogja magával hozni. Ami tovább árnyalja a képet, hogy a tervezett Paks II. beruházás beton- és ezáltal cementigénye becslések szerint olyan mértékű lesz, amely, ha rászabadul a hazai gyártási kapacitásokra, további ellátási zavarokat fog okozni.
A tavalyi év folyamán többször is ellátási problémákba ütköztek azok, akik az otthonukat szerették volna szigetelni. Mi volt az oka az alapanyaghiánynak? Ez a probléma a továbbiakban is fennáll, illetve lehet számítani rá, hogy 2023-ban is több hónapos várólisták lesznek?
2022-ben az Újház cikkcsoportjai közül kiemelkedően magas volt a szigetelés szegmens iránti kereslet a lakosság körében. Emellett szintén jelentős növekedést mutatott a szerkezetépítéshez és a tetőfedéshez köthető termékek forgalma. Azonban éppen a nagy kereslet következtében folyamatos áruhiány és megnövekedett szállítási idő jellemezte az elmúlt hónapokat. Ugyanakkor a felhalmozás is megfigyelhető volt a lakosság körében: az árváltozástól tartva a vevők folyamatosan vásárolták az építőanyagokat.
Emelkedő tendenciát mutat a szerkezetépítés és szigetelés szegmens iránti kereslet, azonban a szálas hőszigetelés szállítási ideje továbbra is tartósan fennálló késéseket mutat.
Fontos kiemelni, hogy 2022-ben jellemzően az építőipar piaca extrém elvárásoknak kellett, hogy megfeleljen, mind a kereslet, mind a szállítási határidők szempontjából így, amikor lassuló forgalomról beszélünk, a normál tempóra való visszaállást értjük ez alatt. A további fellendülés vagy lassulás mértékét és kifutását pedig jelentősen befolyásolja, hogy 2023-ban esetlegesen milyen állami támogatási csomagokat jelent be a kormány.
Címlapkép: Getty Images