Elképesztő, mi zajlik ebben a megyében: a melósoknak sem jó, amikor így megzuhan a gazdaság

Baranya, ki ne tudná, Magyarország legdélebbi megyéje, amit északnyugatról Somogy, északról Tolna, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről pedig a Dráva és Horvátország határolja. Székhelye az ország ötödik legnagyobb települése, Pécs, de számos más, történelmi és kulturális szempontból is fontos várost is itt találunk, mint például Mohácsot, Villányt, Siklóst és Szigetvárt. A hazai futballpályák lelátóin ismert szlogen, miszerint „Az ország gyöngye, aranya! Legszebb megye Baranya”, ha a vidék turisztikai vonzerejét nézzük, nagyon is igaz lehet, azonban a KSH adatai azért kevésbé örömteli képet mutatnak. Fókuszban a megyék sorozatunk következő állomásaként Baranyát, méghozzá fontosabb demográfiai és gazdasági mutatóit vesszük górcső alá. (Apropó, nemrég turisztikai eredményeiről is írtunk, azt olvastátok? Ha nem, itt eléritek!)

Átlagnál gyorsabban fogyó népesség

A számok böngészését a népességnél kezdtük: Baranyában tavaly január 1-jén 354,3 ezren éltek, 2500-zal kevesebben az előző évinél. A természetes fogyás itt az országos átlag másfélszerese. Nincs megállás, a népesség az elmúlt 10 évben folyamatosan csökken.

• Baranyában 2022 I-III. negyedévében 2204 gyermek jött világra, és 3989 fő hunyt el. Az élveszületések száma 0,4, a halálozásoké 8,3%-kal kevesebb volt, mint 2021 azonos időszakában. Utóbbi elsősorban a járvány miatti többlethalálozások magas bázisa miatt következett be – írta a KSH a Fókuszban a megyék kiadványában.
• A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1785 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 16%-kal alacsonyabb volt a 2021. I-III. negyedévinél. A természetes fogyás népességre vetített 5,0 ezrelékes megyei értéke az országos átlagnál (3,6 ezrelék) kedvezőtlenebb volt.
• A házasodási kedv is lanyhult: 2022 I-III. negyedévében 1955 pár kötött házasságot, 5,9%-kal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.

Gazdasági mutatóit tekintve Baranya kilóg a fejlettebb dunántúli megyék közül

Évtizedeken át jelentős uránérc- és feketekőszén-bányászat folyt Baranyában, jelenleg ez visszaszorulóban van, helyét a feldolgozóipar vette át. Az egykor kincses Baranya néven emlegetett megye gazdasága a KSH mutatói szerint sem hasít - gazdasági helyzete az elmúlt harminc év következménye.

A rendszerváltás előtt a gazdaságot tekintve még az első öt megye között szerepelt. Az átgondolatlan privatizáció és a súlyos, országos gazdaságpolitikai hibák Baranyában az országos átlagnál nagyobb rombolást végeztek. Mindez a szomszédunkban zajló délszláv háborúval egy időben történt. Így elvesztettük természetes piacainkat, a háborús határ mellett elmaradtak az infrastrukturális beruházások, és kimaradtunk az újraiparosítás első hullámából. A felelősség sokrétű. Az elmúlt évtizedek helyi közélete épp annyira hibáztatható, mint a mindenkori központi kormányzatok, amelyek a Dél-Dunántúlt egyszerűen elfelejtették

- közölte Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a VG-vel.

Ma ezek a top cégei

A NAV Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatósága, a Dunántúli Napló, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network gazdasági évzáróján mutatták be a TOP 100 kiadványt, mely a megye gazdasági teljesítményét, a legnagyobb vállalkozások szereplését elemzi. Az élmezőnyt a Mecsek Füszért Zrt. vezeti, megelőzve az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózat Zrt-t valamint a PANNONENERGIA-SERVICE Kft.-t.

• Pécs Megyei Jogú Város legnagyobb adófizetője: Harman Becker Kft.
• Bóly város legnagyobb adófizetője: Hard-Concrete Kft.
• Komló város legnagyobb adófizetője: KŐKA Kő- és Kavicsbányászati Kft.
• Mohács város legnagyobb adófizetője: KRONOSPAN-MOFA Hungary Kft.
• Siklós város legnagyobb adófizetője: Ügyvitel Technika Kft.
• Szigetvár város legnagyobb adófizetője: Iron-Tech Kft.
• Baranya megye legnagyobb árbevételű hazai tulajdonú vállalkozása: a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft.

A megyében az egy lakosra jutó termelési érték rendkívül alacsony

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján Baranya megyében az ipari termelés értéke 661 milliárd forint volt 2022 I–III. negyedévében. Ez az országos kibocsátás 1,7%-át jelentette, amivel Baranya finoman szólva is a kis súlyú megyék közé tartozott. A megyében az egy lakosra jutó termelési érték mindössze 45%-a volt az országos átlagnak,

amely Somogy megyét követően a második legalacsonyabb volt a megyék és a főváros rangsorában.

A 2022. I–III. negyedévi termelés volumene 11%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki magas bázist. (Országosan ennél kisebb mértékben, 6,4%-kal nőtt a kibocsátás.) Az I–III. negyedéveket tekintve Baranya megye ipari teljesítménye 2011 óta lényegében folyamatosan emelkedett, a tendenciát csak a Covid19-járvánnyal összefüggő, 2020. évi visszaesés törte meg – emelte ki a KSH elemzésében.

A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján a termelés I–III. negyedévi értéke (432 milliárd forint) összehasonlító áron 8,4%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A feldolgozóiparban nőtt, az energiaiparban csökkent a kibocsátás

A KSH adatai szerint a megyében legnagyobb súlyúnak számító feldolgozóipari alágak közül az élelmiszeripar teljesítménye 4,3%-kal emelkedett, a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparé 2,0%-kal csökkent.

Az ipari értékesítés 55%-át adó belföldi eladások volumene 14, az export 12%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. A hazai eladások aránya csak itt, a fővárosban és Tolna megyében haladta meg az exportét.

A vártnál is jobban beindult viszont az építőipar

Jó hír viszont, hogy Baranya megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások tavalyi termelési értéke 69,6 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 3,2%-os növekedésnél jóval nagyobb mértékben – 16%-kal meghaladta az egy évvel korábbi bázist.

Ezzel itt mérték Fejér megye után a második legnagyobb növekedést a megyék és a főváros körében.

A kibocsátás az országos 2,2%-át adta, az egy lakosra jutó 196 ezer forintnyi termelési érték pedig a hazai átlag mindössze 60%-át érte el.

Az építőipar új megrendelései országos szinten 5,1%-kal csökkentek, miközben a Baranya megyei építőipari szervezetek 2022 I-III. negyedévében 34,5 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 6,6%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.

A KSH adatai szerint tavaly szeptember végi 6,6 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 22%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, a rövidtávú kilátások kedvezőtlenebbek lettek.

Csökkent a beruházási kedv

A 2022. I. negyedévi élénkülést követően a II-III. negyedévben egyre inkább megtorpant a Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége. A szervezetek I‒III. negyedévi 122 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 7,2%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, miközben országosan 6,0%-os növekedés történt. A beruházások 43%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások kezdeményezték – derült ki a KSH elemzéséből.

A beruházások gazdasági áganként kevésbé voltak koncentráltak.

A fejlesztési források 26%-át a feldolgozóiparban, 12%-át az energiaiparban, 11%-át a mezőgazdaságban használták fel. Az agrárium beruházásainak volumene 2,0, az energiaiparé 2,4, a feldolgozóiparé 12%-kal csökkent. Utóbbi gazdasági ágon belül az élelmiszeriparban, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar területén történtek a legnagyobb értékű beruházások.

A teljesítések 49%-át adó építési beruházások volumene 16%-kal esett vissza.

A gép- és járműberuházások 62%-át kitevő importbeszerzések teljesítményértéke összehasonlító áron 1,1%-kal mérséklődött, a hazai gyártásúaké egytizedével nőtt.

Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére (például melioráció) a megyei székhelyű szervezetek az I‒III. negyedévben 2,7 milliárd forintot költöttek, reálértéken majdnem ugyanannyit, mint 2021 azonos időszakában.

Gazdasági aktivítás is elmarad az országos átlagtól

2022 III. negyedévében Baranya megyében a 15–64 éves népesség 74,4%-a, 166 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 3,4%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az aktivitási arány ennek ellenére 3,0 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

A munkaerőpiacon 158 ezren jelentek meg foglalkoztatottként, számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 4,2%-kal gyarapodott.

Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta – folytatva a korábbi negyedévek kedvező tendenciáját – 3,5 százalékponttal 71,0%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az arány ennek ellenére elmaradt a 74,6%-os országos átlagtól.

Csaknem 8 ezer fő volt munkanélküli, számuk a hazai átlagnál jelentősebben, 9,7%-kal csökkent 2021 III. negyedévéhez képest. A foglalkoztatottság javulásával párhuzamosan a munkanélküliségi ráta – folytatva a korábbi negyedévek pozitív tendenciáját – szintén csökkent, az egy évvel korábbi 5,2%-ról 4,6%-ra. Értéke ennek ellenére az országos átlagnál (3,7%) nagyobb volt.

Gazdaságilag inaktív mintegy 57 ezer fő volt, számuk 12%-kal (országosan 4,2%-kal) kisebb lett 2021 azonos időszakához viszonyítva.

Bár a bérek növekedésének üteme meghaladta az átlagot, nagyon mélyről indultak

Baranyában a tavalyi évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 422 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 280 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 441 ezer, a nettó átlagkereset 293 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 19%-kal múlta felül a 2021. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legmagasabb volt,

ennek ellenére az alkalmazottak 16%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

Bár a növekedés üteme Baranyában meghaladta az átlagot, azt, hogy itt nagyon mélyről indultak, jól mutatja, hogy miközben az országos nettó átlagkereset 2021. I–III. negyedévében 334920 forint volt, addig Baranyában mindössze 280342 ezer forint.

• A bruttó keresetek a versenyszférában 15%-kal, 400 ezer forintra, a költségvetési szférában 6,8%-kal, 380 ezer forintra emelkedtek.
• Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 21, a szellemieknél 18%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 323 ezer, az utóbbiak 527 ezer forintot kerestek.

Apadt a munkanélküliek száma

Baranya megyében 2022. szeptember végén 12 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 11%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amivel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia. A pályakezdő álláskeresők száma (816 fő) 26%-kal kevesebb lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 6,7%-ot tett ki.

• Ezer lakosra az országos átlagnál több, 34 álláskereső jutott, a megyén belül arányuk a Pécsi járásban volt a legkedvezőbb (16), a Sellyei és a Szigetvári járásban pedig a legkedvezőtlenebb (76).
• Az álláskeresők 34%-a legfeljebb 3 hónapja, 40%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 11%-kal kevesebb volt a 2021. szeptemberinél.
• Az álláskeresők legnagyobb hányada (45%-a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 28%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 22%-uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 5,6%-uk pedig diplomával rendelkezett.
• Az ellátottak aránya összességében 1,6 százalékponttal nőtt az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 13%-uk álláskeresési járadékban, 15%-uk álláskeresési segélyben, 25%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 47%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást, amely arány országosan itt volt az egyik legmagasabb.
• Szeptember végén 1,3 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 36%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Tíz üres álláshelyre itt jutott az egyik legtöbb, 92 álláskereső, 26-tal több, mint 2021 szeptemberében.

Az egyik megye, ahol a legkevesebb baleset történt tavaly

2022 I–III. negyedévében 346 baleset következett be Baranya megye útjain, ami az országosnak 3,1%-a volt. Számuk az országos 4,3%-os növekedéssel szemben 8,2%-kal csökkent a járvány által sújtott, a korlátozások miatt mérsékeltebb járműforgalommal jellemezhető 2021. I–III. negyedévihez képest is, és 22%-kal kevesebb volt, mint a Covid19-járvány előtti 2019. I–III. negyedévben.

• Kimenetelét tekintve 2022 I–III. negyedévében a balesetekből 86 végződött súlyos, 245 könnyű sérüléssel, az előbbiek száma ötödével, az utóbbiaké 5,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A halálos balesetek száma (15) 4-gyel nőtt, arányuk az összes balesetből 4,3% volt, több, mint az országos átlag (3,1%).
• A balesetek túlnyomó része, 95%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően a sebesség nem megfelelő megválasztása (az összes baleset 32%-a) és az elsőbbség meg nem adása (19%) miatt.
• 2022 I–III. negyedévében 26 balesetnél, az összes baleset 7,5%-ánál mutattak ki alkoholos befolyásoltságot.

A csökkenő balesetszámmal összefüggésben a közlekedési balesetekben az egy évvel korábbinál 8,5%-kal kevesebben, összesen 462-en sérültek meg.

Címlapkép: Getty Images