Folyamatosan nő a magyarországi önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma, egyre többen igyekeznek kihasználni az évi 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adóvisszatérítés lehetőségét. A 2022-es év tapasztalatai azonban azt mutatják, sokan kénytelen voltak hozzányúlni a nyugdíjas korukra szánt megtakarításokhoz, az egymást érő válságok hatása elérte a lakosságot is. Az öröklött szerződéseket is inkább felbontják, minthogy továbbvinnék a kedvezményezettek, járt utána a Pénzcentrum.
A magyarországi nyugdíjpénztárak nyilatkoztak a lapnak az elmúlt év tapasztalatairól. A Pénzcentrummal közölt adatok, tapasztalatok alapján kiderült, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás - akárcsak az egészségpénztári megtakarítás - egyre népszerűbb, különösen a XXX éves korosztályban. Rengeteg dolgozó használja ki a 20 százalékos, évi legfeljebb 150 ezer forintos adóvisszatérítés lehetőségét - a befizetések összege is folyamatosan nő. A pénztárak a 2023-as évben is növekedést várnak a tagok létszámát tekintve.
Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztárnál az utóbbi két évben 2-3 ezer fő között mozgott a belépők száma, amely a 2020. évi COVID-19 járvány okozta kisebb visszaesés után növekvő tendenciának számít.
Az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 2 százalékkal növekedett a taglétszám 2022-ben, és 15 százalékkal többen csatlakoztak, mint az előző évben. Azt is közölték, hogy az új belépők folyamatosan magasabb befizetéseket vállalnak, a 2022-ben csatlakozok havi átlagos vállalása 7 százalékkal több, mint a 2021-es belépőké.
A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárnál befolyásolja a számokat, hogy megtörtént a Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadása. Enélkül a hatás nélkül összességében a 2022-es nyitó létszámhoz képest a zárólétszám csökkent nagyjából 500 fővel, vagyis kisebb volt a taglétszám növekedés.
Az MKB Nyugdíjpénztár önkéntes ágazata 2022-ben több mint 72 ezer fős taglétszámmal zárta az évet, amely minimálisan, 4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest a pénzintézet közlése szerint.
Az OTP Nyugdíjpénztárnál az elmúlt évek során jelentős bővülést tapasztaltak: csak 2022-ben több mint tizennyolcezer új pénztári taggal kötöttek szerződést. Az elmúlt két évben több mint 22 ezer fővel bővült ügyfélállományuk - figyelembe véve a tagságot megszüntető tagokat is, vagyis gyors és dinamikus növekedésről tudtak beszámolni.
Mi várható 2023-ban?
A 2023-as évre vonatkozó várakozások tekintetében az Ersténél abban bíznak, hogy a jelenlegi környezet tovább erősíti a megtakarítási hajlandóságot, és rávilágít az öngondoskodás szükségszerűségére.
A Generali szerint viszont a tartósan magas infláció várhatóan megállítja a megtakarítási hajlandóságot, mivel a nyugdíjpénztári befektetés hosszú távú befektetésnek minősül, a kedvezőbb kamatozású állampapírok vásárlása pedig előtérbe kerülhet azok magas kamata miatt is. Azt írták, ennek ill. a negatív hozam eredmények hatása már 2022-ben az év végi befizetések - korábbi évekhez képesti - elmaradásán is érződött. Az Allianz szintén azt tapasztalta, hogy az elmúlt 1-2 évben tapasztalható magas infláció negatív hatása érezhető a nyugdíjcélú megtakarításra való hajlandóság tekintetében. Az átlagos befizetés az aktív létszám vonatkozásában az elmúlt években folyamatos növekedést mutatott, ugyanakkor a megnövekedett kiadások okán a megtakarítások gyarapításának ütemében mind az aktív létszámot, mind az átlagos befizetést illetően stagnálásra számítanak 2023-ban.
Az OTP szerint a piaci környezet jelenleg nagyon kiszámíthatatlan, így igen nehéz várakozásokat megfogalmazni. Bizakodásra azonban van okuk, mivel az elmúlt év tapasztalatai szerint a pénztártagok megtakarítási hajlandósága nem csökkent, illetve taglétszámuk is jelentősen növekedett. Úgy látják, hogy
felértékelődött a hosszú távú tartalékok képzésének fontossága.
Az MKB azt közölte a 2023-as várakozások kapcsán, hogy az infláció miatt egyre kritikusabb mindenki számára a kérdés, hogy őrizhető meg a vásárlóerő. A szokatlanul erős pénzromlás idején minden olyan eszközt érdemes megragadni, ami segít a vásárlóerő megőrzésében a pénzintézet szerint.
Éppen ezért kiemelten fontos az államtól nyugdíjpénztári (és egészségpénztári) megtakarítások alapján járó 20% százalék, akár 150 000 forint összeghatárig visszaigényelhető SZJA-kedvezmény.
Ezt akár egyéni, akár vállalati hozzájárulásból gyarapított megtakarítása alapján érvényesítheti az adójából a Pénztártag magánszemély. Egyre többen ismerik fel, hogy érdemes minden esetben fizetni az egyéni számlák, nyugdíj-megtakarítások növelésére szolgáló pénztári tagdíjakat, és emellett esetileg akár nagyobb összegeket is félretenni a jövőre. A nyugdíjpénztári megtakarítás ebben nem csak a 20% adókedvezménnyel tud segíteni, hanem a 10 és 15 éves távlatban vizsgált hozameredményekkel is, ami akár jelentős vagyongyarapodást jelenthetnek a nyugdíjas évekre a hosszútávú pénztári tagság pozitív eredményeként
- fejtették ki.
Címlapkép: Getty Images