A magyar kozmetikumgyártók többsége Németországból és Belgiumból szerzi be a levendula-illóolajat, egy literhez ugyanis 65-75 euró közötti áron hozzá lehet jutni, míg itthon 110 euróba is kerülhet ez a mennyiség - tájékoztatta az Agrárszektort Varga Péter Pál levendulatermesztő, gerincsebész, az Országos Gerincgyógyászati Központ alapító főigazgatója. Kiemelte, ahhoz, hogy ez változzon, és normalizálódjon a levendula piaca Magyarországon, a hazai lepárlók támogatására lenne szükség, így a magyar kozmetikai ipar nem külföldről, hanem az itthoni termelőktől szerezhetné be az olajat, vagyis a magyar emberekhez a magyar levendula olaja juthatna. Dr. Pluhár Zsuzsanna, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Gyógy-és Aromanövények Tanszékének egyetemi tanára a magyarországi levendulahelyzetet ismertetve elmondta a lapnak, hogy bár jelentősen nő a növény termőterülete hazánkban, jellemzően kisebb gazdaságok foglalkoznak vele, nagyobb farmok nincsenek itthon. Pedig a megfelelő fajtaválasztással jelentősen szét lehetne húzni a szezont, ami azt is jelenthetné, hogy egy-egy évben hosszabb ideig lenne elérhető a magyar levendula a feldolgozók, az értékesítők és a vásárlók számára is.
Agrárszektor: Mennyire jellemző ma Magyarországon a levendula termesztése, akár nagyüzemi, ipari felhasználás céljából, akár csak kisebb területen, kézműves termékek előállítására?
Dr. Pluhár Zsuzsanna: Magyarországon az elmúlt négy évben különösen megnőtt a levendula termőterülete, és ma már több mint 200 hektáron zajlik a növény termesztése hazánkban. Döntően kisebb gazdaságok, cégek foglalkoznak levendulatermesztéssel, jellemzően néhány hektáron, és elsősorban illóolajat vagy szárított növényt állítanak elő, de sokan feldolgozzák a növényt, és saját termékként értékesítik, illetve vannak, akik eladják a levendulát, és más, kisebb manufaktúrákban állítanak elő belőle különböző termékeket.
Varga Péter Pál: Kevés 10 hektár feletti levendulatermesztő nagygazdaság van Magyarországon, és jellemzően ezek is inkább a turisztikai régiókba koncentrálódnak, ahol helyben el is adják a növényt a termelők, vagy „Szedd magad!” akciókat hirdetnek, sok helyen pedig lepárolják a termést, és a belőle készült olajat, valamint egyéb termékeket értékesítik. Fontos megjegyezni, hogy a levendula olaja alapvetően orvosi vagy kozmetikai célra használható, de sok háztartásban díszítő- vagy illatelemként van jelen.
Agrárszektor: Mit lehet elmondani a levendula hazai termelői környezetéről, mennyire szabályozott ma a termesztése Magyarországon?
Varga Péter Pál: A betakarított anyag mennyisége rendkívül inhomogén és követhetetlen a levendula esetében Magyarországon, egyedül a biogazdálkodásba vont ültetvényeknél lehet nyomon követni a termésmennyiséget, mert ott a kontrollfolyamat része annak lejelentése. Habár a hazai termelők törekednek arra, hogy ökogazdálkodásban termesszék a levendulát, és ne használjanak se gyom-, se rovarirtókat, egyelőre nagyon kevés levendulafarm szerepel az öko-bio rendszerben. A levendulatermesztés során egyedül a gyomok jelentenek problémát, a növénynek ugyanis nincs természetes kártevője. Ugyanakkor míg a kisebb gazdaságokban a gyomnövények ellen talajtakarással lehet védekezni, nagyobb területen már nehéz kézi erővel megoldani a gyomirtást, pedig nagyon fontos, hogy a lepárlóba kizárólag gyom nélküli virágzat kerüljön.
Agrárszektor: Évről évre egyre több az aszályos, száraz hetek száma egész Európában, így Magyarországon is, és valószínűleg a következő években még jobban érezni fogjuk a klímaváltozás hatásait. Ilyen körülmények között megéri belevágni a levendula termesztésébe hazánkban?
Dr. Pluhár Zsuzsanna: A levendula nagyon kevés gondozást igényel, sokan eleve ezért telepítik. Emellett nagy előnye, hogy mivel Dél-Franciaországból, valamint a spanyolországi területekről származik, jól tűri a forró klímát, és a 40 fokos nyarakat, amelyek az utóbbi években egyre gyakrabban előfordulnak Magyarországon is. Habár a levendulának kiváló a szárazságtűrése, öntözéssel nagyobb hozamokat és sokkal magasabb illóolaj-tartalmat lehet elérni.
Varga Péter Pál: A levendula vízigénye relatív alacsony, és kizárólag a kiültetést követő egy hónapban van szüksége - viszonylag sok - vízre, utána azonban bőven elegendő neki a hajnali harmat, hiszen a gyökere mélyen behatol a talajba. Az kifejezetten fontos, hogy a virágzás és az aratás hosszú csapadékmentes időszak után következzen benne.
A klímaváltozást az elmúlt két évben tetten értük Magyarországon is, a levendula virágzási időszaka ugyanis nagyon lerövidült az elmúlt időszakban, és tavaly már csak 10 nap volt. A múlt évben a saját káromon tanultam meg, hogy amint beindul a bimbók kipattanása, onnantól kezdve folyamatosan figyelni kell, hogy mikor kezdődik el a virágzás. Mire ugyanis az ember összeszedi a munkaerőt, már egy kicsit el is késett. Egyre több munkáskézre van szükség ahhoz, hogy időben learassunk mindent, de számolni kell a lepárlókapacitással is ahhoz, hogy időben learassunk mindent, hiszen, ha túl nagy a betakarított mennyiség, mint amit fel tudok dolgozni, az veszteség.
Címlapkép: Getty Images