Magyarország lakóépületeinek meghatározó része a 70-es évek polgárosodó társadalmának igényeit kiszolgáló, úgynevezett kockaházakból áll, nevezik ezeket egyszerűen Kádár-kockáknak is. A korábban falusi, főként mezőgazdasági termelésre irányuló életpályamodell átalakulásával nemcsak a rohamosan urbanizálódó településeink kül- és elővárosai népesültek be ezekkel az épületekkel, hanem a falvak népi kultúrát tükröző utcaképei, hagyományos épületei is jelentős mértékű átalakuláson mentek keresztül. A kor diktálta ipari lehetőségeknek és a társadalmi igények folyamatos változásának, a technológiák aktív fejlődésének köszönhetően mára mintegy 800.000 idejétmúlt, fizikailag leamortizálódott lakóépület maradt örökül az új generációknak.
Felmerül a kérdés, mit lehet ezekkel a mai kor igényeihez mérten korszerűtlen épületekkel kezdeni, és megfogalmazódott az igény arra, hogy valahogy mégis be lehessen illeszteni az újabb kor elvárásainak megfelelő épületek soraiba a kockaházat. Ebben segített egy építészeti verseny, amelyet pontosan egy ilyen modernizációs törekvés hívott életre 2002-ben az USÁ-ban, azóta pedig rendszeresen megrendezik évente, mintaházakat szolgáltatva a jelen és a jövő építészeinek a zöld energiák kiaknázásához és az energetikailag a lehető legmodernebb konstrukciók megalkotásához. Erről a versenyről és a Kádár-kockák korszerűsítésének lehetőségeiről és kereteiről beszélgettünk Dr. Kondor Tamás építésszel, aki a magyar csapatot erősítette a 2019-es, hazánkban megrendezett Solar Decathlon versenyen, ahonnan több díjat is elhoztak a zöld szemléletben megépített, legkorszerűbb Kádár-kockájukkal, konkrétan négy díjjal jutalmazta a Solar Dechatlon egyetemi innovációs házépítő világverseny zsűrije a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és az algír Blidai Saad Dahlad Egyetem konzorciumában jegyzett mintaházat, a Hungarian Nest+ (Magyar Fészek+) projektet.
Építészeti kategóriában 2. helyezést, energiahatékonyság kategóriában 3. helyezést ért a pécsi és miskolci egyetemisták által újraértelmezett „kockaház”, nevezetesen egy alacsony költségvetésű passzív, vernakuláris elemek energiahatékony beépítésével megfogalmazott épületfelújítás és egy ezt kiegészítő technológiai tudással ötvözött plusz energiás új épület tervezése.
HelloVidék: Mi is pontosan a Solar Decathlon verseny, hogyan képzelje el egy laikus?
Dr. Kondor Tamás: A Solar Decathlon verseny egy izgalmas lehetőség azon kísérlet igazolására, hogy miként lehet minőségi irányvonalat mutatni az öröklött építészeti környezet fenntartható fejlesztésére és az új építészeti irányok meghatározására. Egyfajta kísérlet, ami a „Zöld szemlélet” jegyében határozza meg az épített és a természeti környezet szimbiózisát. Kísérlet, mely képes programot adni az építészet energetikai egyensúlyának megteremtésére, a fenntartható építészeti megoldások megfogalmazására. Kísérlet, mely építészeti választ keres a kortárs családszerkezet és térhasználat állandó változásainak követhetőségére, a társadalmi hiányosságok áthidalására. ami az épített otthonokat illeti.
Az első Solar Decathlon versenyt az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (US Government, Department of Energy (DoE))kezdeményezésére 2002-ben tartották Washingtonban, azóta kétévente rendezik meg a világ különböző pontjain. 2019-ben Magyarország nyerte el a verseny megrendezésének jogát, a magyar csapat pedig rendkívüli sikereket ért el egy hagyományos kockaház, vagyis Kádár-kocka újragondolásával. A megújuló energia és a tudatos erőforrás-használatra alapozva, fenntarthatóságot demonstráló mintaotthonok, innovatív okosházak létrehozása a verseny célja, és az így létrehozott otthonok képezhetik a követendő mintát a jövőbeni magyarországi otthonteremtési fejlesztések számára.
Magyarországot 2019-ben a Pécsi Tudományegyetem, ezen belül is a Műszaki és Informatikai Kar képviselte konzorciumban a Miskolci Egyetemmel és az algériai Saad Dahlab Blida Egyetemmel, valamint együttműködésben ipari partnereinkkel és támogatóinkkal alkotta a SOMESHINE elnevezésű projektcsapatot, melynek lehetősége nyílt egy versenyképes piaci értékkel bíró XXI. századi lakóépület prototípus létrehozására
- mondta el a HelloVidéknek a A PTE MIK csapatának egyik vezetője, dr. Kondor Tamás építész, aki a megépített ház filozófiájáról így nyilatkozott:
A projekt mottója: A természet nem egy hely, amit meglátogathatunk, hanem az otthonunk. E tézis kifejtése nemcsak a természetes anyagok alkalmazásában és a zöld energiák hasznosításában rejlik, hanem az épület természeti környezetbe ágyazódásában is különös hangsúlyt kap. A belső élettér kiterjesztett kerti valósága, az előtetőre ültetett zöldtetővel és a belső átrium udvarba lopott élő növényzettel biztosítja az egészséges élethez elengedhetetlen, oxigénben dús teret.
Mi az, ami elengedhetetlen egy ilyen projekt kivitelezéséhez?
E kísérletcsokorhoz alapanyagként a magyar építészet egyszerű, következetes ötletességét, a környezettudatos gondolkodás természethez hű magabiztosságát, a szociológia legújabb kutatási eredményeit, a low budget megoldások bárki által elérhető tisztaságát és az energiadizájn high-tech alkalmazásait ötvöztük munkánkban. E különleges egyveleg számos megoldási változatát és technológiai újítását dolgozzuk ki, melynek köszönhetően a Magyar Fészek+ (ez volt a verseny során megépített ház elnevezése) szabadon kombinálható elemei minden típusú telepítési mód esetén, a különböző családméretekre – családstrukturális hiányosságokra reagálva, úgy a meglévő épületek felújításakor, mint az új épületek megvalósítása során képesek az energiatudatos megoldást ötvözni az ökológiai lábnyom nélküli humánus emberi léttel. Az energiát mi nem termeljük, nem pazaroljuk, egyszerűen használjuk azt, és több van belőle, mint ami kell.
Mi az oka annak, hogy újra kell gondolnunk a meglévő házak energetikai struktúráját, vagyis van-e, és ha igen, miért van szükség a kockaházak, a Kádár-kockák "újragondolására"?
Környezetünk fenntarthatóságának legnagyobb feszültségeit az építőipar okozza. Magyarországon a globális károsanyag kibocsájtás 20,1%-át az épített környezet ökológiai tudatosság nélküli tervezése, fejlesztése és üzemeltetése adja, további 22,8% a magánháztartások kibocsájtásából származik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Épített környezetünk lakó és középületállományának energiaosztálya több, mint 70%-ban „D” vagy annál rosszabb minősítésű.
Az országos energiafelhasználás 40% -át az épületek energiaellátására használjuk fel, miközben az energiamegtermelés primer alapanyagai 72%-ban fosszilis energiahordozók. Ezt a környezetromboló állapotot nem lehet fenntartani.
Milyen problémákat kellett orvosolnotok a nem túl korszerű kockaházak esetében?
A koncepció felépítése két alapvető irányból közelítette meg a kockaházak elavultságából adódó problémákat. Építészeti szempontból az egyik irány az alacsony költségvetésű passzív elemek energiahatékony beépítésével megfogalmazott épületfelújítás (RE7-projekt), míg a másik irány az előző elemeket kiegészítő technológiai tudással párosított plusz energiás új épület (ENERGY+ projekt) megfogalmazása volt. Ezen irány célja a környezettel összhangban létezni képes humánus lét meghatározása, és környezetünk tudatos fejlesztésének programszerű megfogalmazása volt.
Konkrétan mit jelent ez?
A Re7-projekt tulajdonképpen újrafogalmazta a kockaházat mint olyat. Első lépésként fel kellett mérnünk, milyen koncepció alapján válhat ökologikusan fenntartható, okos otthonná egy öröklött „KOCKAHÁZ”. Tudni kell, hogy a vizsgált épületek tájolása az esetek 95%-ában nem veszi figyelembe a napenergia hasznosításának és az épület környezettel való kapcsolatának lehetőségét. Az élettér (nappali) és a hálótér szinte minden esetben az utca felé néz, függetlenül annak tájolásától. Az épület É-D-i utcáknál déli oldalról szinte teljesen zárt, míg keletre és nyugatra a helyiségek egy központi sötét folyosóról nyílnak. A belsőterek intim része / nappali és háló / az utcára van szervezve, míg a mellékhelyiségek élvezhetik a kertkapcsolatot.
Az épület előnytelen telepítése K-NY-i utcánál sem sokban változik. A nappali és a háló északra az utcára néz, míg a kertbe nyúló déli oldal szinte alig lép kapcsolatba saját környezetével. Az épület szerkezeteinek energetikai tulajdonságai messze a kor követelményei mögött maradnak. Fűtési rendszere legtöbbször foszilis energiahordozók (fa, földgáz, szén, olaj) tüzelésére alkalmas központi kazánra, vagy fali konvektorra alapozott. Működésük nem csak a meglévő környezeti értékeink elherdálásával, hanem természeti és emberi környezetünk folyamatos mérgezésével is, társadalmunk egészségi állapotának aktív romlásával jár.
Nem társulnak megújuló energia (nap, szél, geotermikus energia) hasznosító rendszerek a működésbe. Az épület szerkezeti stabilitása ugyanakkor jónak mondható, a fejlesztési koncepció előirányzatainak stabil alapot ad. A városépítészeti integrálódás, mint ahogy azt már korábban felvázoltam, nem az egyéni beilleszkedés, hanem a tömeges megjelenés, az arculati kép teljes felülírásaként jelent meg. Mára ez annyira meghatározó, hogy projektünkben a kompakt prizmaként működő sátortetős lezárását a kocka alapnak nemhogy előnyként, de a szoláris burkunk alapjaként örökítettük tovább az egységesség jegyében.
Hogyan alakult a hagyományos kockaházak alaprajza ebben az esetben, és mi volt mindennek a célja a hőmegtartás vagy épp a szellőzés szempontjából?
Újrarendeztük az alaprajzot, hogy a környezeti kapcsolódás minden oldalon erősödjön. Újradefiniáltuk az épület tájolását, hogy bármely városi szövetben a legideálisabb feltételeket biztosítsa a belső terek számára a benapozás és az energetika előnyeit. Zónákra bontottuk az épületet (háló zóna / kiszolgáló zóna / Élettér zóna / Energia zóna), melyek segítségével nemcsak a belső elrendezés intimitását / átláthatóságát tudtuk megszervezni, hanem a gépészeti rendszerek müködését is optimalizálhattuk. Új típusú energiatereket hoztunk létre, mint például:
- az épület alatt kialakított hűtőlabirintus, a helyiségek passzív módon hűtött frisslevegő ellátásának biztosítására (Ezt a kockaházak esetében a lábazati szinten tudjuk megoldani a padló alatt, vagy a szuterén levegőjét keringetve)
- a belső, átriumudvarként megfogalmazott „Venturi torony”, mely lehetővé teszi az épület helyiségeinek passzív légcseréjét, nyári hűtését, téli benapozását! Anélkül, hogy gépészetet használnánk, a tetőn felmelegedő levegő szívja át a lakáson az alsó labirintusból bevezetett friss hűvös levegőt. (természetesen ezt nem lehet minden kockaháznál ugyanígy megoldani, de számtalan változata van a természetes szellőzés azonos elven, kisebb átalakítással történő megvalósításának)
- a déli oldalon megfogalmazott mobil Naptér, mely terasz köré rendezett üveg, vagy polikarbonát tolófalával és tetejével télen szoláris burokként látja el energiával az épületet
Csak képzeljük el úgy, mintha egy télikert venné körbe az épületet. Tele virággal, oxigénnel. Kint télen -10 C° van, a télikertben +5 C°, bent pedig 22 C°-ot szeretnénk. Ahelyett, hogy 32 C°-ot fűtenénk, elég 17 C°-ot fűteni, amit a kisebb számú napelem már könnyedén megold nulla rezsiszámlával.
- nyáron a Naptér homlokzati tábláinak belsőjét vessző fonatos elemekre cseréljük, így egy árnyékos védőréteget húzhatunk a ház köré, mely szellős kialakításával a hőmérsékleti különbségekből adódó turbulenciák segítségével veszi le a nap hőterhelését a falakról. Hogy miből van az árnyékolónk? Egy gyomnövényből a gyalogakácból mely minden település peremén szabadon nő
- Természetes fényáram-szabályozás: – az épületbe jutó természetes fény áramlását az évszakokhoz mérten hagyományos passzív eszközök újragondolásával befolyásoljuk. Nyári időszakban aktív magas beesési szögű napfénynél az előbb említett árnyékfátyol réteg mellett az átriumudvar fölé lebegtetett Venturi tányér és a déli oldalon kialakított textil ponyvás mobil árnyékoló rendszer (terasznál vízszintes, étkezőnél függőleges) is védelmet nyújt a túlzott sugárzástól. Átmeneti időszakban a hártya, a textilroló és a Venturi tányérba illesztett fényprizma a sugárzás mértékéhez képest nyitható, míg téli időszakban a fény teljes áramlását beengedik a szerkezetek. Ez alól csak az intimitási célokat adó elemek kivételek.
Hogyan oldható meg egy kockaháznál, hogy a lehető legjobban hűtsön nyáron, hogyan nézett ez ki a projekteteknél?
Képzeljük magunkat saját házunk elébe. Mindenki az ablakot védi a naptól, a falat nem, pedig a fal is átmelegszik. A paraszti porta egy széles eresszel védte a falat, de neki még kis ablakai voltak, mi viszont nagy kilátást szeretnénk a kertre. Képzeljük el, hogy a spalettákat a tornác ereszéhez helyezzük el, és a ház mindig onnan van védve, ahol a legjobban süt a nap. Csak ezzel a rendszerrel és a természetes átszellőzéssel sikerült elérnünk, hogy nyáron semmilyen hűtésre ne legyen szükség az épületben.
A modellházunknál az épület hőháztartását az új, természetes anyagokból kialakított termikus burok (újrahasznosított papír - celluloz hőszigetelés, farostlemez hőszigetelés) adja, az épület páraháztartását a belső szerkezeti felületekre húzott lélegző bőr a vályog / vályogrost lemezek beépítésével kialakított vakolatréteg adja, a vályog, ha sok a nedvesség a levegőben, beszívja azt. Ha kevés a nedvesség, akkor visszaadja a térnek. Anélkül, hogy gépészetet vagy párologtatót használnánk, mindig megfelelő és egészséges a pára így az otthonunkban.
Hogyan alakítottátok ki az ideális kockaház belső tereit?
Az épület alaprajzának felszabadításával és az újrahasznosított anyagokból készített „okos” bútorok beépítésével számtalan módon képes az épületünk új funkciók befogadására, megváltozott igények, családi struktúrák kiszolgálására.
A padlás egy részét – a háló és kiszolgálóterek felett - megtartottuk, mint hagyományos energetikai puffertér. A nappali feletti zóna ugyanakkor a közösségi terek légmennyiségigényét szolgálja ki, és helyet ad az ifjabb generációk önálló játékos életterének. A gyermeki nevetés pedig mint tudjuk, a leghatékonyabb pszichés energia!
Újrahasznosítható ezek szerint akár egy egész épület, nevezetesen a Kádár-kocka is?
Önmagában cél, hogy a meglévő épületállomány evolúciós előrelépését segítjük elő - annak elhagyása, bontása és új építése helyett – az újrahasznosítás alapelve! A meglévő épületnek számtalan szerkezete és anyaga újrahasznosítható, így igyekeztünk minél többet megőrizni belőlük. Újrahasznosításra kerülhet, mint hőtároló tömeg és tartószerkezet az épület falainak jelentős része, a teljes alapozás. A tetőszerkezet cseréjével a felszabaduló faanyagot a belsőépítészetnél, ill. a hőtermelésnél hasznosítjuk újra, míg a bontott cserepeket az alapzati léghűtő labirintus párafogó - hűtőfalaként fogalmaztuk újra. A projekt további újrahasznosítási eleme az esővíz hasznosítása a kerti növényzet öntözésénél, valamint a keletkező szürkevíz hasznosítása a mosásnál és a wc-k öblítésénél.
Bútoraink egy részét elhasznált ruhaneműk darabolásával és csomózásával valósítottuk meg, ezt a nagy érdeklődésnek örvendő minőségi kézimunkát Pécsett egyre több ember gyakorolja. A tevékenység hasznosságát nemcsak a fenntarthatósági mutatója és ökológiai tudatossága jellemzi, hanem az is hogy számtalan szellemileg és/vagy testileg sérült ember számára nyújt kreatív közösségi alkotó élményt egy-egy retextil alkotás létrehozása. Gyógyterápiás hatása napjainkra már bebizonyosodott.
Hogyan valósul meg a kockaházaknál az energiahatékonyság?
Az újrahasznosított eredeti szerkezetek segítségével csökkentettük az újonnan beépítendő szerkezetek mennyiségét, ezáltal az építés ökológiai lábnyomát. Az épület passzív ökoszisztémájának segítségével - lombhullató zöldhomlokzat a naptérben és a teraszon – gravitációs szellőzés az épület teljes keresztmetszetében – naptér általi komfortérzet javítás – páratartalom egyensúly a beépített növényzet, a belső vályogfelületek segítségével – árnyékolásvédelem a mobil árnyékoló rendszerek segítségével - csökkentettük az épület gépészeti berendezések igényét. A napelemes energiatermelés és a hőszivattyús komfortbiztosítás (hűtés-fűtés) kialakítása által zéró szintre csökkentettük az épület co2 kibocsátását. A természetes fény mentése és éjszakai passzív visszaáramoltatása szintén energiaigény csökkentést tesz lehetővé.
A Solar Decathlon során megvalósított épület könnyűszerkezetes favázas épület, mivel a verseny helyszínén nem állt egy meglévő kockaház, ugyanakkor következő projektünk a PTE Műszaki és Informatikai Kar hallgatói alkotóházának megvalósítása a Kar kampuszán, mely egy eredeti „kockaház” rekonstrukciós átépítése lesz a Magyar Fészek+ alapelveinek megfelelően. Megőrizni, helyreállítani az eredeti értéket (falak, födémek, tetőszerkezetek), cserélni a tönkrement elemeket és megvalósítani az épület evolúciós programját.
Milyen távlatot tudtok megmutatni ezzel a mintaházzal?
Természetes anyaghasználatunk egy egészséges, szabadon lélegző életteret biztosított a család számára. Egyszerű, a népi építészet öröklött tudására és a fizikai törvényszerűségekre alapozott - gépészet nélküli - átszellőztetési / árnyékolási / napenergia hasznosítási rendszereinknek köszönhetően a házunkban 23 C° volt, míg kint 39 C°-ot mértek. Gépészettel együtt 22 C°-ot állítottunk be. Kérdés, ha képes vagy olyan házat építeni, ami önmagától tartja távol a meleget nyáron és termeli meg saját maga számára a meleget télen, akkor kell-e gépészetet építeni a házadba? Ha építhetsz hazai, természetes alapanyagokból itthon, akkor kell-e drágán, külföldről építőanyagot beszerezni. Ha a költséghatékonyság az egyik meghatározó ismérve a fiatalok lakhatási feltételeinek, akkor nem az a legjobb megoldás, ha olcsón építesz, és ingyen vagy képes fenntartani, üzemeltetni az otthonod? A kockaházak felújítása és a Hungarian Nest+ elveinek alkalmazása ezen a környezetpozitív úton vezet. Természetesen minden épület és helyszín más lehetőségeket hordoz, így a mintaházban megfogalmazott elvek, minden projektnél egy kicsit más kialakításban jelenhetnek meg.
A Solar Decathlon verseny egyik fő célja a természetes megújuló energiák, így a napenergia hasznosításának népszerűsítése, az innovatív mérnöki megoldások kezdeményezése, az intelligens építészeti jövő gyakorlatának elősegítése...
Az ENERGY+ projekt az előzőekben bemutatott RE-7 elvek passzív felújítási innovációinak továbbgondolásával, egy autonóm, pluszenergiás épület létrehozását tűzte ki célul maga elé. Az új otthon a jövő generációinak aktív élettere. Automatizált rendszerei az ember kényelmét, az élhető környezet fenntarthatóságának biztonságát és az ökológiai lábnyom minimalizálását szolgálják. Zéró emisszió – plusz energia! Az újrahasznosítás jegyében megfogant RE-7 projekt ez esetben egy teljesen új, megújuló anyagokból építkező szerkezeti rendszerben kel életre! A könnyűszerkezetes, favázas épület főbb elemei, a hármas rétegfelépítésű aktívtető, mely külső oldalán a szoláris energia hasznosításával termeli meg az épület és a lakók eszközeinek használati energiaigényét. A tető közbenső magja a réteges felépítésű fal, -és födémszerkezetekkel alkotja a belső termeket körülvevő termikus burkot. Az aktív tető belső bőre a megújuló energiával működtetett hőszivattyú rendszerre kötött aktív hűtő – fűtő panel, mely vályogrostlemezbe van integrálva. A vályog a belső terek passzív páraháztartásáért felelős.
Az épület másodlagos bőreként megfogalmazott nyári cserény / téli üvegfal zsalutáblák mozgatását részben a tájolás és a napjárás ökológiai szabályszerűségeire, részben a lakók életvitelének sajátosságaira hangolja. A Venturi átrium/torony légmozgását - a friss levegő beáramlását és a belső terek elhasznált levegőinek átöblítését - is az automatika szabályozza.
Az épület alatti léghűtő labirintus 3 szekciós szellőztetését szintén az épület központi automatikája szabályozza. Míg a Venturi tányér nyaranta a passzív szellőztetést segíti, addig téli időszakban - a beleintegrált tükrök segítségével - a fény átriumon keresztüli bejutását segíti elő. A nyári hőérzet pozitív befolyásolását a mobil árnyékoló ponyvarendszer, a napkövető árnyékoló falak másodlagos hámjának összehangolt automatikája segíti.
Mi az, ami teljesen egyedivé teszi ezt a korszerű kockaházat, és ami miatt érdemes ötleteket ellesni belőle a saját házunk felújításához is?
Miközben napjaink lakóépületei szabadulnak a víztől, az Energy+ Projekt rendszerelvű automatizált vezérléssel hasznosítja újra az összegyűjtött csapadékvizet és az egyszer már elhasznált, majd újra megtisztított szürkevizet. A Solar Decathlon során megvalósított épület alapvetően földszintes beépítésű. Mobil tereinek köszönhetően számtalan módon képes reagálni a használati igényekre. A hálóterekben alkalmazott SMART bútor - annak függvényében, hogy mire kívánjuk használni - tud ágy, asztal, munkapult formát felvenni. Az összevont életér közepén lévő két gerendán aktív játszóteret, míg a leengedhető vásznak segítségével különböző mélységű közösségi – vetítő / workshop tereket alakíthatunk ki.
A szép az az egészben, hogy aki kényelmes, és a technikák fő helyen szerepelnek az életében, az szabadon használhatja és beépítheti ezeket a Smart technológiákat a saját házába. Aki kisebb költségvetésben gondolkodik, annak elég a napelemes rendszert alkalmazni, minden más működik, ahogy most is, saját kézi mozgatással.
Az élet egy Magyar Fészek+ épületben egyszerre hordozza magában a személyes szabadság élményét, a környezettudatos élet magabiztosságát, a modul terek személyre szabott átrendezhetőségét és a plusz energiás rendszer költséghatékony fenntarthatóságának kényelmét. Miközben a legkorszerűbb technológiák szavatolják élettereink minőségét, a felhasznált anyagok, szerkezetek és minták mind nemzeti kultúránk továbbörökített értékei. Az egyik pillanatban egyénre szabott tér, a másikban egy közösség szervező ereje. Egyszerre energiahatékony, és kezdetektől fogva magyar.
Mi lesz a következő lépés, min dolgoztok most?
A MAGYAR FÉSZEK+ épületben megfogalmazott innovációk és az általuk elért eredmények monitorozása a versenyt követő időszakban kezdődött, és az ÉMI által megvalósítani kívánt szentendrei Solar Village Living Lab projektben fog kiteljesedni az elkövetkező évek folyamán, ahol bárki szabadon megnézheti. Az ökológiai célok eléréséhez vezető folyamatok társadalmasítása részben a Solar Village-en keresztül, részben pedig az egyetemi és középiskolai oktatásba integrált tananyagokon keresztül lesz aktiválva.
Ugyanakkor, bár ezek az eredmények előremutató javaslatként szolgálnak meglévő épített környezetünk energiatudatos fejlesztésére, és a jövő épületeinek pluszenergiás kialakítására, mégis csak egy lépcsőt jelentenek az ökologikus rendszerben gondolkodó jövő felé. Kutatási projektünk következő lépéseiben több vállalás is áll előttünk:
- PLUSZ ENERGIÁS ÉPÍTETT KÖRNYEZET: az energiahatékonyság növelése oly módon, hogy kiterjesztjük az energiaigény csökkentését az üzemeltetésen túl, az épített környezet létrehozáshoz szükséges igényre is, miközben a passzív megoldásokat és a természeti / megújuló energiák hasznosítására kidolgozott rendszereket további innovációkkal fejlesztjük a pozitív / zöld energiamérleg elérése érdekében.
- NEGATÍV EMISSZIÓ: a Solar Decathlon 2022-es vállalása egy olyan energiahatékonysági projekt megfogalmazása, mely épület és település léptékben ad megoldást az emberi lét KÖRNYEZET-POZITÍV formájára. E kísérlet folyamán a pluszenergiás épületkialakítás mellé társítjuk a negatív emissziós érték elérését, ami annyit tesz, hogy nemcsak a zöld energiatermelésben érünk el többletet saját energiaszükségleteinkkel szemben, hanem a károsanyag kibocsájtás vonatkozásában is több oxigént termelünk, mint amennyi széndioxidot kibocsájt az épületünk, annak működése és a létrehozásához szükséges folyamatok összessége során.
Mit gondolsz, mi lehet az épített otthonok jövője, az építészet útja?
Napjaink építészeti lenyomattal bíró társadalmi változásai közül kiemelkednek, a generációk mobilizációjából, a munkaerőpiaci lehetőségek városokba fókuszált megjelenéséből, a hagyományos családi háló felbomlásából adódó feszültségek. Miközben épített környezetünk meglévő infrastruktúrája, a földközpontú gazdasági kultúránk lenyomataként, olyan lakóépületek sokaságából áll, melyek helyhez kötött, több generációs családokat szolgáltak ki, a társadalom valós igénye a mobil, szabad költözést és funkcióváltást lehetővé tevő otthonok felé fordult.
Vajon képesek lehetnek-e meglévő épületeink a következő evolúciós lépést megugrani, és otthont adni az új generációknak, vagy folytatódik a fejetlen méreteket öltő lakásépítési láz, mellyel véglegesen felborítjuk Földünk ökológiai egyensúlyát?