Veszprém vármegyében 21%-kal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak 2021-hez képest, az átlagos ingatlanárak alapján pedig a pandémia évéhez mérten 10 millió forinttal került többe az otthonteremtés. A Falusi CSOK elérhetősége és a balatoni települések népszerűsége keresetté teszik a vármegye ingatlanjait. A tranzakciók 36%-a a vármegyeszékhelyen és agglomerációjában zárult, a királynék városában a vásárlók a 2020-as összeg dupláját költötték ingatlanra a Duna House 2022-es értékesítési adatai alapján
Négyzetméterárak tekintetében a vármegyeszékhelyek között a második legdrágább volt a sorban a királynék városa, ahol a Duna House 2022-es értékesítési adatai alapján 608 ezer forintot meghaladó, átlagos négyzetméterárakkal találkozhattak az ingatlanvásárlók. A településen 2021-hez képest 19, a pandémia évéhez viszonyítva pedig 55%-kal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak, míg az ingatlanra fordított összeg a duplájára, 48,2 millió forintra emelkedett 2020-hoz mérten. A vármegyei eladások 31%-a a vármegye székhelyén, Veszprémben zárult 2021-ben. 2022-ben 5 százalékponttal kevesebb volt a veszprémi eladások aránya a vármegyei tranzakciók között, miközben a Balaton környéki települések népszerűsége emelkedett.
Veszprém vármegye kedvező földrajzi adottságainak és a Balaton közelségének köszönhetően kedvelt célpont a nyugalmat és a kellemes, zöld környezetet keresők számára. A Falusi CSOK-os települések között 195 található ezen a területen, így a meghosszabbított állami támogatásnak és a hozzá kapcsolható kedvezményes, kamattámogatott hitellehetőségnek köszönhetően könnyedén megvalósítható cél az otthonteremtés a családok számára
– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Jelentősen, 21%-kal növekedtek az átlagos négyzetméterárak a teljes vármegyét vizsgálva 2021-hez mérten és átlagosan 30%-kal, vagyis 10 millió forinttal költöttek többet a vármegyében letelepedő vásárlók 2022-ben a 2020-as adatokhoz képest, akik átlagosan 92-96 négyzetméteres otthonokra szerződtek. A vármegyében eladott ingatlanok több mint fele családiház volt, a tavalyi év tranzakciós adatai alapján az átlagos négyzetméteráruk 24%-kal emelkedett egy év alatt. A vevők megközelítőleg 48,5 millió forintot szántak a vármegyében házvásárlásra, amelyért átlagosan 116 négyzetméteres otthonokat kaptak. A legtöbb házat a vármegyeszékhelyen értékesítették az ingatlanközvetítő hálózat munkatársai, itt a vevők átlagosan 83 millió forintot szántak ingatlanvásárlásra. Érdekesség, hogy közel ekkora összeget költöttek az ügyfelek a népszerű üdülőtelepülésen, Balatonfüreden is.
Bár az idei nyaralószezon még nem vette kezdetét a balatoni ingatlanpiacon, a Balaton-felvidéken található panorámás különlegességek egész évben keresettek a luxusingatlanokat kedvelő érdeklődők körében. A Veszprém vármegye kínálatában szereplő legértékesebb otthonok többsége ezen a területen található, értük általában többszáz millió forintot kérnek a tulajdonosok, de előfordul közöttük jóval milliárd feletti értéket képviselő kuriózum is
– tette hozzá a szakértő.
A vármegye széles ingatlankínálatából nemcsak a házvásárlók, a lakásokat preferálók is válogathatnak, a tavalyi év második legkeresettebb ingatlantípusa a panellakás volt. Veszprémben átlagosan 567 ezer forintért juthattak hozzá négyzetméterenként az érdeklődők egy élhető méretű, 57 négyzetméteres házgyári lakáshoz, jobban jártak azonban azok a panelvásárlók, akik – vállalva az ingázást – a Fejér és Veszprém vármegyeszékhelyek között elhelyezkedő Várpalotát célozták meg. Az egykori bányavárosban a veszpréminél 10 millió forinttal kevesebb összegből is megoldható az otthonteremtés, az itt található lakótelepi lakások ugyanis 47%-kal kedvezőbb, 385 ezer forintos átlagos négyzetméteráron keltek el tavaly.
.
Címlapkép: Getty Images