Körülbelül 10 ezer hektárnyi almatermő terület szűnhet meg a következő tíz évben. A FruitVeb elnöke szerint ez részben azért van, mert nem éri meg fenntartani a zömében korszerűtlen művelési módokat - mondta el az InfoRádióban Apáti Ferenc.
Tavaly 280 ezer tonna volt a teljes magyar almatermés, ami jelentősen elmarad a 2021-es évi 520 ezer koronától úgy, hogy a 2021-es 520 ezer tonna sem mondható nagy termésnek, vagy nincs a 600-650 ezer tonnás termelési potenciálunk közelében
– közölte Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke.
A tavalyi nagy terméskiesés elsődleges oka az időjárási káreseményekben keresendő, bár 2022-ben az almát nem a fagykár tette tönkre, hanem az azt megelőző aszály. Tavaly tavasszal már a virágzás is gyenge volt, ezért már eleve látni lehetett, hogy nem lesz kiugró termés. Emellett az északkeleti térségben – ahol az almatermő terület 70 százaléka található – húsvét idején lehűlés volt, ami valószínűleg tovább rontotta a virágok kondícióját.
Nemcsak az időjárási káresemények okozzák a terméskiesést, hanem az is, hogy 5-8 éves távlatban folyamatosan csökken a magyar almatermő terület. Ráadásul az ültetvények folyamatosan öregszenek: java része már átlépte a 20-23 éves életkort, és 23-25 éves kor körül a teljesítőképesség "rohamosan zuhan". A drasztikusan emelkedő termelési költségek mellé nem társul a termelői, értékesítői árak hasonló növekedése, így a gazdáknak egyre kevesebb finanszírozási forrása van.
Apáti Ferenc úgy gondolja, a jövőben még többen hagynak fel az almatermesztéssel, mivel három éve 25 ezer hektár volt a hazai almatermő terület, tavaly már csak 22,5 ezer hektárt mértek, és 20-21 ezer hektárnál idén már nem lesz több. A tendencia a következő években is folytatódik: 2022. január 1-jétől 2024. december 31-ig van egy ökotámogatási rendszer, ami még sok korszerűtlen ültetvényt életben tart.
Ahogy a támogatási rendszer 2025. január 1-jén kifut, úgy több ezer hektár almaültetvényt fognak kivágni
– mondta Apáti Ferenc.
Címlapkép: Getty Images