Az egyre drágulóbb élelmiszerárakat nem igazán követték a béremelkedések, ami sokakat kényszerít olykor bűnös utakra. Nem csoda így az sem, hogy a külföldi országok mellett, Magyarországon is megnőtt a bolti lopások száma. Hogy mit lopnak el legtöbben a boltokból? Hogyan alakult a lopások száma magyar boltokat illetően? Mit tehetnek az eladók, a termékek és boltjuk védelme érdekében? Errők is kérdeztük többek közt az Országos Rendőr-főkapitányság szakembereit.
Mostanra már szinte mindenki érezte az élelmiszer-infláció hatását, amely szinte minden országban csúcsokat döntött. A The Daily Meal egyik cikkében írt az áremelkedések hatásáról. Mint írják, az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a bolti lopások a megugró kiskereskedelmi árakkal párhuzamosan nőttek, és úgy tűnik, hogy egyesek egyre inkább a lopáshoz fordulnak, mivel a bérek nem tudják követni a magas árakat. Ez sajnos sok embert kényszerít lopásra. Hozzáteszik, ez mindig is probléma volt a kiskereskedelemben; azonban az elmúlt néhány évben különösen a szupermarketekben volt tapasztalható a lopások jelentős növekedése.
A Washington Post korábbi cikke szerint a lopott áruk fajtáit nézve, az olyan luxuscikkek helyett, mint a drága steak vagy a drága sajt, az utóbbi időben ellopott élelmiszerek többsége kenyér, tészta, tojás és a baba tápszer volt.
Mi a helyzet Magyarországon?
A fent említett cikkek és adatok alapján kíváncsiak voltunk arra, mit tapasztaltak a hatóságok Magyarországon. Ennek mentén felkerestük a Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy pontos képet kapjunk a hazai bolti lopások kapcsá.
Ahogy a rendőrség szakértői mondják, első körben érdemes leszögezni, hogy a bolti lopást, mint jogsértő cselekményt a sértett jellege határozza meg. Ebbe a kategóriába tartozik a kisbolt, a dohánybolt, az üzemanyagtöltőállomás-shop, a hiper- és a szupermarket, valamint az egyéb vagyonőrt foglalkoztató üzlet sérelmére, szabálysértési értékre elkövetett lopás.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 177. § (1) bekezdés a) pontja a tulajdon elleni szabálysértéseken belül rendeli büntetni az ötvenezer forintot meg nem haladó értékre elkövetett bolti lopást.
A rendőrség országosan 2022. I–XII. hónapban 8410 szabálysértési előkészítő eljárást indított, míg az előző év azonos időszakában 6772-t, amely 24,2 %-os emelkedést jelent.
A legtöbb ilyen irányú jogsértést – az egyes eltulajdonított termékek alapján országosan 2022-ben és az előző év azonos időszakában a hiper- és a szupermarketekben, egyéb vagyonőrt foglalkoztató üzletben követték el. A sorrend országos szinten az alábbiak szerint folytatódik: kisbolt, üzemanyagtöltőállomás-shop, és végezetül dohánybolt.
A Szabs. tv. 177. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint is minősülő lopással megvalósuló tulajdon elleni szabálysértések érték adatai az elkövetők tekintetében az alábbiak szerint alakultak:
A szabálysértési előkészítő eljárást lefolytató rendőri szervek által bolti lopás elkövetése miatt indított előkészítő eljárások aránya az ismeretlen elkövetők, a felnőttek, a fiatalkorúak vagy a tényállást megvalósító gyermekkorúak esetében az alábbiak szerint alakultak:
Mit tehetnek a boltosok?
Mit tehetnek a boltosok, eladók, ha ilyen eseményt tapasztalnak és milyen intézkedéseket tehenek meg ők, és mikor kell már rendőrséget hívni? A szakemberek szerint:
a tapasztalatok alapján a jogsértések elkövetésétől visszatartó erővel bír egy láthatóan elhelyezett kamera, illetve figyelmeztető felirat, tábla, továbbá biztonsági őrök jelenléte is, de természetesen a komplex biztonsági rendszerek kiépítésétől várható a legjobb hatás. A hatékonyságot növelheti az elektronikus áruvédelmi rendszer és a folyamatos kamerás megfigyelés. A kamerákat egyrészt minél feltűnőbb helyre indokolt elhelyezni, másrészt rejtetten, hogy ott is figyeljenek, ahol erre az elkövetők nem is számítanak
- hívta fel a figyelmet az ORFK.
Címlapkép: Getty Images