2008 óta sokan ismerik a pénzügyi világban azt a fogalmat, hogy Minsky pillanat. Ez a Hyman Minsky amerikai közgazdászról elnevezett jelenség egy olyan pillanat, amikor elérkezik egy csúcsponthoz a világgazdaság, vagy a pénzügyi rendszer, mivel azok szereplői olyan kockázatokat építenek fel a működésükben és az egymás közti kapcsolataikban, ami egy hirtelen összeomláshoz vezet. Az volt a nagy kérdés 2023 márciusában, hogy elérkeztünk-e ismét 2008 szeptemberéig, a Lehman Brothers bedőlésének pillanatáig, és hogy egy lavinaszerű esemény fog-e újra bekövetkezni 2023 tavaszán - összegezte sokak félelmét a szakértő a Pénzcentrum CashTag című vlogjában.
Március 10-e óta foglalkoztatja az embereket ez a kérdés, ugyanis azon a napon kellett csődeljárást indítani a Silicon Valley Bank-nél, ami az amerikai Szilícium-völgyben működő startupoknak gyakorlatilag az első számú bankja volt. Aztán két nappal később a Signature Bank is hasonló helyzetbe jutott, de úgy látszik ezt a lavinát sikerült megállítani. Tehát most, április közepén kijelenthetjük, hogy csírájában sikerült elfojtani a bankcsőd-sorozatot, vagy bankválságot, írja a Pénzcentrum.
A két amerikai és egy harmadik európai pénzintézet is kénytelen tehát mostantól más formában folytatni a tevékenységét, de a lényeg, hogy ezek egyszeri és elszigetelt események voltak, nem is nagyon álltak egymással kapcsolatban, csak a befektetők fejében kapcsolódtak egymáshoz
- nyugtatott Palkó István, aki ezután a JP Morgan vezérigazgatójának szavairól is kifejtette a véleményét.
Mint ismeretes, Jamie Dimon még április elején beszélt arról, hogy "az amerikai bankválság jelenleg is tart, a hatása pedig még évekig érezhető lesz". A Portfolio elemzője ezzel kapcsolatban elárulta: természetes, hogy egy ilyen esemény után a tanulságokat mindenki levonja, és a szereplők magatartása megváltozik attól, ami történt a bankszektorban.
Akkor kell aggódni, ha földrajzilag közel indul lavina
Az amerikaiaknak kevésbé, inkább a svájci eseményeknek lehetnének közvetlen hatásai a magyar bankszektorra is. Európában bármi történik, annak lehet olyan hatása, hogy a bankoknak a partnereivel mi történik. Ha megnézzük a magyarországi nagy bankokat, azoknak körülbelül a kétharmada osztrák, olasz, vagy belga bank. Ez a három ország pedig kis túlzással körülöleli Svájcot és partnerként a pénzpiacokon nyilván egymással is üzletelnek - tért rá a bankválságok esetleges magyarországi lecsapódására Palkó István.
Biztonságban a magyarok pénze?
Arra a kérdésre, hogy ebben a helyzetben kell-e aggódniuk bármennyire a magyar embereknek itthon, a bankban tartott pénzük miatt Palkó István elárulta, befektetésként eleve nagyon kevesen dolgoznak most bankbetétre. Az elemző szerint nem is látható az, hogy az összekuporgatott pénzüket tartanák az emberek a bankoknál.
A bankbetétek esetében olyan 85 százalékban lekötés nélküli összegekről beszélünk, tehát ami érkezik, lekötés nélkül, nyugdíjként, vagy fizetésként az emberek számlájára, az van általában a bankoknál és akik pedig magas hozamra vadásznak, egyéb befektetésekben tartják a pénzüket
- szögezte le a szakértő. Ami a betétesekre tartozik és nekik szóló üzenet az az, hogy a likviditás történelmi csúcson van a magyar bankszektorban és semmi olyan nem történt az elmúlt időszakban, ami miatt ezt félteni kellene - összegezte Palkó István
Ide menekítik pénzüket a magyarok az infláció elől
A jelenlegi környezetben a nagy bankok nem érdekeltek abban, hogy betéti versenyt indítsanak egymás között, mert bőségesen el vannak látva likviditással. Sokkal több betéttel rendelkeznek, mint amennyit kihelyeztek hitelként - magyarázta a szakértő.
A nagy bankok tehát nem érdekeltek, hogy az ügyfelek kegyeiért betéti verseny formájában küzdjenek,
viszont ez nem jelenti azt, hogy kisebb bankoknál nincsenek erre vonatkozó lehetőségek. Nevek említése nélkül, három-négy bank biztosan felsorolható, akik 8, vagy 10 százalék feletti betéti kamatokkal csábítják - még ebben a környezetben is - az ügyfeleket, azért mert nekik nem olyan alacsony a hitel-betét mutatójuk, vagy mert a jelenlegi környezetet alkalmasnak tekintik arra, hogy piacot szerezzenek, akár a nagyokkal szemben is - magyarázta az elemző.
A Prémium Magyar Állampapír például 16 százalékos éves kamatot fizet
Ha valaki ekkora nominális kamattal beéri - márpedig éves szinten valószínűleg az alapkezelőknek is nehéz lesz ezt kitermelniük - akkor ez egy biztos befektetés. De fontos azért kiemelni, hogy nominális kamatról beszélünk, az infláció ugyanis sajnos még mindig efölött a szint felett van. Nem állítható tehát, hogy az Állampapír megőrizni a befektetők pénzének értékét, de azt állíthatjuk, hogy bár az infláció rombolja a befektetők pénzének értékét, de ennek a rombolásnak a mértékét jelentősen visszafogja az állampapír, jobban, mint ahogyan a bankbetétek ezt most teszik.
Címlapkép: Getty Images