Ezen a héten a Pénzcentrum videóblogja, a CashTag a leggyakoribb bunkóságokkal foglakozott, amelyekkel a közutakon találkozhatunk. Kapóra jött a Mercedestől kapott tesztautó is, amely teljes mértékben megfelel a sztereotípiáknak: egy nagy, sötét színű terepjáró. Az egyes szituációk megértésében a Kreszprofesszorként is ismert Pető Attila közlekedési szakértő segített.
Bizonyára sokan megrettennek, ha a visszapillantóban egy nagy, fekete autót látnak közeledni. Hiszen az ilyen gépjárművekben jellemzően olyan sofőrök ülnek, akik tesznek a közlekedési kultúrára, sőt sok esetben agresszívak is. A Pénzcentrum videóblogja, a CashTag ezen a héten a legelterjedtebb autós bunkóságokkal foglalkozott a Kreszprofesszorként is ismert Pető Attila közlekedési szakértő segítségével.
Fénykürt, avagy a villogtatás
A fénykürtöt gyakran használjuk a mindennapi közlekedésben, és minden bizonnyal az is előfordult már, hogy minket villognak le az útról. A Kreszprofesszor aláhúzta: maga a funkció az autóban nem ördögtől való, hiszen ha például valaki lemond az elsőbbségéről, kiengedi a másik autóst maga elé, akkor is villogással jelez.
A KRESZ megengedi a fénykürt használatát: például balesetveszély esetén a duda helyett, de az is benne van a szabályban, hogy lakott területen kívül, előzési szándék jelzése céljából is lehet villogni. Persze, azért mindennek van határa...
Szerintem a legbunkóbb megoldása a fénykürt használatának az, amikor mögénk ér egy autó, elkezd villogni, hogy menjünk onnan, nem tudunk odébb menni, erre átvált a távolsági fényszóró folyamatos használatára, kiégeti a szememet a tükörből. Azt hiszem, ez nem egy etikus magatartás
- mondta a szakember.
A bűvös leállósáv
Az is gyakori jelenség, hogy egyesek a leállósávon előzik meg a dugókat az autópályákon, vagy ott állnak meg pihenni. Viszont a KRESZ nagyon szigorúan szabályozza, hogy ki és mikor használhatja a leállósávot.
Egyszerű autósok egyetlen egy esetben, ha olyan műszaki hibát észlelnek, amivel a továbbhaladás lehetetlen, tehát egy irányjelző hibája miatt se álljunk le a leállósávon
- hívta fel a figyelmet Pető Attila. Hozzátette: ismert statisztika, hogy Európában 30 percenként meghal valaki a leállósávon.
A leállósávon való tartózkodás, akár állok, akár haladok, nemcsak szabálytalan, hanem balesetveszélyes, nagyon súlyos balesetet lehet szenvedni
- emelte ki a Kresszprofesszor, aki olyan esettel is találkozott már, hogy valaki csak cigarettázni húzódott félre, és halálos balesetet szenvedett.
A leckéztetők
Szintén alacsony (érzelmi) intelligenciáról tesz tanúbizonyságot az a sofőr, aki leckéztetni próbálja a többi közlekedőt. Pető Attila is megerősítette, hogy ez a magatartás szerves része a magyarorszái közlekedésnek.
A legjobb példa erre a büntetőfékezés. Én magam nem értem ennek a lényegét, főleg olyan videókat látva, amikor a lefékező járműbe belement a hátsó jármű. Hát összetöröm magam! Hogy akarom megleckéztetni a másikat, ha nekem is károm származik ebből?
- példálózott a Kreszprofesszor. Kiemelte, hogy a büntetőfékezés a jelenlegi szabályok szerint közúti veszélyeztetésnek is minősülhet, ami akár bűncselekmény is lehet, súlyos büntetést is vonhat maga után.
Szólnak a hangkürtök
A leckéztetés egy másik válfaja a dudálás, ami szintén jelen van a magyar közlekedésben - bár nem annyira, mint amennyire a keleti, déli országokban szokták használni a sofőrök.
A KRESZ megengedi a hangkürt használatát, méghozzá szintén balesetveszély esetén, és előzési szándék jelzésére lakott területen kívül. Jó tudni, hogy kimeríti a KRESZ zavarás tilalmának a fogalmát, amikor agrsszívan rádudálok egy másik járművezetőre
- ismertette a közlekedési szakértő. Hozzátette, azzal például nincsen baj, hogy dudálással jelezzük egy másik sofőrnek, ha például elbambult a zöld lámpánál, de az már szabálysértés lehet, ha ezt követően még tovább nyomjuk a kürtöt.
Pető Attila elmondta, hogy a szabálytalanságokért kapható büntetések mértékét jogszabály rögzíti. Ez alapesetben legkevesebb 10 ezer forint pénzbüntetést jelent, de ha mondjuk gyalogátkelőn állunk meg, az már 30 ezer forint bírság. A leállósáv használatáért akár 100 ezer forintos büntetés is járhat, gyorshajtás esetében pedig 600 ezer forint a bírság felső határa.
Ha pedig a szabálysértéssel együtt valamilyen baleset is történik, vagy kimerítjük a közúti veszélyeztetés fogalmát, akkor onnantól bűncselekménnyel is megvádolhatnak bennünket, a büntetőpontok, jogosítvány bevonása mellett akár börtönbe is kerülhetünk.
Címlapkép: Getty Images