Bizony, annak ellenére, hogy Magyarországon mindenki munkaerőhiányról beszél, a jelöltek átlagosan 9,4 hónapig is állás nélkül vannak mielőtt elhelyezkednek. Ráadásul az elmúlt hónapokban a nyitott pozíciók száma is drámai mértékben csökkent. A vidékek pedig messze a kiszolgáltatottabbak. Egyértelmű, hogy a frissen végzettek és a 40-50 felettiek a legkritikusabb csoportba tartoznak, de mit lehet tenni, és mi várható? A HelloVidék kérdéseire a Proffession.hu szakembere, valamint Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója válaszolt.
HelloVidék: Van arra statisztikai adat, hogy ma egy átlagos munkakereső mennyi idő alatt tud elhelyezkedni? Ez a szám az elmúlt időszakban hogyan alakult, a gazdasági nehézségek mennyire nehezítik a a hazai munkavállalók életét?
Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: A KSH szerint is az átlagos munkanélküli munkavállaló elhelyezkedési ideje meghaladja a munkakeresési járadék idejét és bizony annak ellenére, hogy mindenki munkaerőhiányról beszél, a jelöltek átlagosan 9,4 hónapig is állás nélkül vannak mielőtt elhelyezkednek. Az ország egyes részein pl Észak-Magyarország és Dél-Alföld ez az érték meghaladja a 10 hónapot, de Közép vagy Észak- Dunántúlon is 7 hónap ez az időszak.
Ugyanakkor ez nem mondható el minden esetben. Azok például, akik hiányszakmákban dolgoznak, nem is nagyon tudnak munkanélkülivé válni mert jellemzően levadásszák őket már a foglalkoztatás alatt. Természetesen ennek egyik előfeltétele, hogy ismerjék az elérhetőségét, legyen róla ajánlás, pusztán a végzettség nem mindig elegendő.
Az elmúlt fél évben tapasztalható egy lassulás. Bár a tavasz mindig magával hozza a munkaerőpiac fellendülését, és ez az aktív álláskeresési időszak is egyben, ma a nyitott pozíciók száma jellemzően 25-30 százalékkal kevesebb, mint előző év azonos időszakában. Ez azt jelenti, hogy kevesebb a pozíció és mivel ezzel egyidőben több a munkanélküli, ezért csökkentek az elhelyezkedési esélyek is.
Az átlagos elhelyezkedési idő most a 2019-es értéket (9,6 hónap) mutatja. A közbülső időszakban ez az érték csökkent 8 hónapra, majd és az elmúlt egy évben emelkedett vissza újra. A 2008-2009-es világválság után ez az érték a 13 hónapot is elérte.
Profession: Egy állásra átlagosan 37 százalékkal többen jelentkeznek idén a tavalyi évhez viszonyítva. Ennek oka egyrészről az álláshirdetések számának csökkenése, másrészt pedig az álláskeresők idén egyre növekedő aktivitása.
Magyarországon ma kiknek a legnehezebb munkát találni?
Nógrádi József: Egyértelmű, hogy a frissen végzettek, a diákok és az 50 felettiek is a kritikus csoportba tartoznak. A munkanélküliségi adatok ezen korosztályok körében a legmagasabbak. Míg a fiatalokat az hátráltatja a munkaerőpiacon, hogy nincs gyakorlatuk és erős az előítélet velük szemben („ezek a mai fiatalok”), addig az idősebb korosztály a bérigénye, esetleg a digitális tudás, vagy a nyelvtudás hiánya miatt, vagy egyszerűen csak a kritikusabb gondolkodása miatt szorul hátrányos pozícióba. Egyes esetekben a túlképzettség is problémát okozhat számukra.
Profession: A 2023-as adatok alapján a következő öt területen jelentkeznek átlagosan a legtöbben állásra: adminisztráció, asszisztens, irodai munka, ügyfélszolgálat, vevőszolgálat, Marketing, média PR, Értékesítés, kereskedelem és oktatás, tudomány, sport. Ha konkrét álláslehetőségekre szűkítjük az átlagos jelentkezőszámot, a legkeresettebb öt munka a következő: call center operator, adminisztrátor-ügyintéző, asszisztens, social media manager és adatrögzítő.
Kik számítanak a leghátrányosabb helyzetűek a magyar munkaerőpiacon?
Nógrádi József: Azok a végzettség nélküliek, akik emellett a veszélyeztetett életkorban is vannak. Itt sajnos komoly, akár százezres létszámról is beszélhetünk.
Tudni lehet arról, mi a helyzet a roma munkavállalókkal, nekik mennyivel nehezebb elhelyezkedni?
Nógrádi József: A roma munkavállalók továbbra is szembesülnek az előítélettel. Ugyanakkor sok cég éppen a munkaerőhiányos állapot miatt ezen felülemelkedik és lehetőséget biztosít számukra. A probléma itt az lehet, hogy a kiválasztás során jóval nagyobb százalékban kerülnek be olyanok, akik aztán már az elején feladják, vagy valamilyen más probléma lesz velük és ekkor könnyen előállhat a "na ugye" helyzet. Ezeknek a cégeknek célszerű olyan szolgáltatót választaniuk, amelynek van tapasztalata a roma munkaerő elhelyezkedését segítő programokban, és együtt dolgozik olyan szociális szervezettel is, mint a FETE (Felzárkózó Települések) programot vezető Máltai Szeretszolgálat. (A Trenkwalder egy ilyen szolgáltató.)
Mely vidékek vannak a leghátrányosabb helyzetben - miért, hogyan lehetne ezeket a problémákat orvosolni?
Profession.hu: A legnagyobb jelentkezőszámokat egy állásra átlagosan a következő vármegyékben látjuk: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád vármegyék majd Budapest és Baranya vármegye következik a sorban.
Nógrádi József: A leghátrányosabb megyék: Nógrád, Borsod; Szabolcs, Baranya, Somogy. Az úgynevezett jelenlét pontokon a lakosság problémáit egészen közelről lehet látni és tapasztalni és helyben velük együttműködve segíteni nekik. Az adott településeken munkaprogramokat indítanak, kis üzemeket, tanodákat létesítenek, amelyek segítségével a munkaszocializációs folyamatok megtaníthatók. Egy bizonyos érettség után a versenypiacon elhelyezhető munkavállalókat kapunk. A magunk részéről keressük azokat a cégeket, akikkel együttműködve az arra alkalmas jelölteket a versenypiacon is elhelyezhetjük.
Hány éves kortól nehezebb vidéken elhelyezkedni, hol van a lélektani határ? 50 év? Más ez a határ a férfiaknál és a nőknél?
Nógrádi József: Nem azért választanám ketté vidéket és a fővárost, mert Budapesten vagy Pest megyében könnyebb lenne a helyzet. Tény, hogy Budapesten több a lehetőség egy 50 felettinek, de pont azért, mert rendkívül koncentrált a terület, és sokkal több a bejelentkező egy-egy pozícióra így könnyebben válogatnak a cégek.
A vidék kiszolgáltatottabb, mert a fiatalok mobilisak és jellemzően elvándorolnak a főváros irányába, így egyre nagyobb számban maradnak helyben az idősebb generáció képviselői, vagyis belőlük kell betölteni a nyitott pozíciókat. Éppen ezért cégenként eltérő a hozzáállás, és szakmája válogatja, hogy már akár 40 éves korban sem szívesen foglalkoztatják a munkavállalókat. Ennek persze több oka is lehet: lehetnek egészségügyi akadályai is pl ha valaki hivatásos akar lenni akkor meg kell felelni bizonyos fizikai követelményeknek, és ezért jellemzően nyíltan is maximalizálják az életkort.
Igaz lehet az, hogy vannak olyan hr osztályok, ahol automatikusan, előre leszűrik, hogy mondjuk 55 év fölött már nem hívnak be senkit az állásinterjúra, meg se jelenik az életrajz?
Nógrádi József: Biztosan vannak olyan pozíciók, ahol X életkor alattiakat keresnek az adott pozícióra, de ezt nem feltétlen húznám meg 55 év-nél. Sajnos ez a jelenség már akár 40-45 évnél is megjelenhet. Ugyanakkor, ha valaki kifejezetten az 50 felettieket kezdi keresni az nem véletlenül kap óriási sajtóvisszhangot, és nem véletlen, hogy mindenki hirtelen támogatja, hiszen nem ez a jellemző a piacon.
Igaz az a gyakorta hangoztatott vélekedés, miszerint minek diploma, azzal úgyis nehezebb elhelyezkedni?
Nógrádi József: Azon szubkultúrák körében, ahol eleve nem jellemző a magasabb iskolai végzettség, sajnos igaz. A diplomás szülők gyermekei jellemzően diplomásak lesznek, de ahol a középfokú végzettség sincs meg, ott százalékosan alig mutatható ki az utódoknál a diplomás végzettség. Az elmúlt időszakban felértékelődtek a szakmunkások és emiatt sok hiányszakmában többet lehet keresni, mint olyan diplomásként, amely területen nincs munkaerőhiány, ez tény.
Mennyire vannak hátrányosabb helyzetben a nők és a kisgyerekes anyukák? Több a férfiak számára hirdetett munka, vagy kevesebb?
Nógrádi József: Több a férfiak számára hirdetett munka, mert több az olyan pozíció is, ami fizikai, köszönhetően a sok új összeszerelő gyárnak és a hiányszakmák nagyrésze is olyan, ami inkább jellemzően férfiak által végzett a munkakör.
Az alacsonyabb bérezésű pozíciókban a nők jelenléte jóval magasabb ezért már eleve hátrányosabb helyzetben vannak. A másik, hogy a nők jellemzően megszakítják a karrierjüket a gyermekvállalással és így amikor visszatérnek, szinte újra kell építsék a karrierjüket. A karrierben kihagyott évek így a bérezésen is tetten érhetők.
A cégek olyan szempontból rugalmasak, hogy a home office intézménye óta könnyebben alkalmaznak 4-6 órában kismamákat. Itt viszont fontos, hogy ez akkor a legjellemzőbb, ha az adott cégnél már eleve dolgozott az anyuka. A piacon elhelyezkedni próbáló kismamáknak továbbra sem könnyű. Könnyebb mint 5 évvel ezelőtt, de nehezebb, mint egy átlag női munkavállalónak, hiszen a kisgyermek miatt várhatóan sokkal többet kell távol maradniuk a munkahelyről, mint egy átlagos munkavállalónak.
Címlapkép: Getty Images