Az elmúlt években számos körülmény - mint például a koronavírus, az infláció, vagy éppen az élelmiszerárstop - befolyásolta a magyarok élelmiszer-vásárlási és -fogyasztási szokásait. Ezek között van olyan, amelynek a hatása fokozottabban érvényesült, és olyan is, amelyé kevésbé. Az azonban kétségbevonhatatlan tény, hogy a magyarok már nem úgy vásárolnak élelmiszereket, mint néhány évvel korábban. A változásokról, azok hátteréről és lehetséges következményeiről az Agrárszektor Vörös Attilát, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatóját kérdezte.
Az élelmiszerárak és a fogyasztás változásait illetően a szakember elmondta, hogy a koronavírus-járvány évében jelentős visszaesés volt látható az élelmiszeripar értékesítési volumenében, amely visszaesést 2021-ben, az újraindulás évében az ágazat teljesen le is dolgozta, ám 2022-ben újra csökkent az élelmiszeripar belföldi értékesítésének mennyisége. Az export értékesítés 2022-ben ugyanakkor nem csökkent, sőt, stabilabb maradt. Az élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom mutatója is hasonló pályát járt be, tavaly év elején még „csak” az árak emelkedtek látványosan, majd a második félévtől azt tapasztaltuk, hogy a kiskereskedelemben értékesített élelmiszerek mennyisége is csökken. Ez a volumencsökkenés most már mintegy fél éve folyamatos. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint márciusban is 10%-os volt az élelmiszerüzletek forgalmának csökkenése az egy évvel korábbihoz. Ez alapján egyértelmű, hogy alapvetően kevesebb élelmiszert vásárolnak a magyarok - mondta Veres Attila az Agrárszektornak.
A FÉSZ ügyvezető igazgatója szerint az élelmiszervásárlások mennyiségének visszaesése mögött a legfőbb ok az ár. A mezőgazdasági termékek árai 2022-ben brutális mértékben emelkedtek, a feldolgozott élelmiszereket gyártók költségei ennek megfelelően szintén nagyon megnőttek.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!
Címlapkép: Getty Images