A jegybank múlt heti rendelete szigorította is a hitelfelvetélt Magyarországon, meg nem is. Az 500 000 forintos nettó jövedelmű háztartások ugyan jelentős nagyságú potenciális hitelösszegtől esnek el a jelzálogkölcsönök esetében, a kisösszegű hitelek igénylése azonban nagyobb összeghatárig mentesül majd a JTM szabályok alól. A Pénzcentrum utánajárt, hogy a hiteligénylő családok mekkora részét és mennyiben érintik majd a júliustól életbe lépő változások.
Egy a múlt hét csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében komoly változások lépnek életbe nyár közepétől a magyar hitelpiacon. A Magyar Nemzeti Bank által jegyzett rendelkezés értelmében ugyanis júliustól lényegesen szigorodnak majd a jövedelmi szabályok, azaz úgynevezett JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) szabály, írja a Pénzcentrum.
A JTM mutató feladat annak szabályozása, hogy mekkora arányban terhelhető hitellel a havi rendszeres jövedelem, magyarán megszabja azt, hogy a lakossági ügyfél mekkora hitelre jogosult. A szabály a 200 000 forint felett hitelösszegekre vonatkozik és mindeddig viszonylag kis szigorral igyekezett megakadályozni a hitelfelvevők túlzott eladósodását.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint egy legalább 10 éves kamatperiódusú, vagy végig fix kamatozású hitel havi törlesztői nem haladhatják meg az ügyfél 30 napnál nem régebbi dokumentummal igazolt jövedelmének 50, vagy 500 000 forint feletti jövedelem esetén a 60 százalékát.
A mutató kiszámítása során természetesen a meglévő hitelek és az új kölcsön törlesztőinek együttes összegét nézik, amibe beleszámítanak többek közt a folyószámlahitelek és a hitelkártyák is. Utóbbiaknál fontos tudnivaló még, hogy a teljes keretösszeg 5 százalékát számolják csak a törlesztőbe, függetlenül azok valós kihasználtságától.
A jegybank szigorít is meg nem is
Az MNB jelenlegi szabályozása szerint egy legalább 10 éves kamatperiódusú vagy végig fix kamatú hitel havi törlesztőrészletei nem haladhatják meg az igazolt nettó jövedelem 50, illetve 60%-át, attól függően, hogy az adós keresete alatta marad, vagy eléri az 500 ezer forintot. A JTM kiszámítása során a meglévő és új hitelek törlesztőrészletének összegét együttesen veszik figyelembe. Sőt, a hitelkártyáink, folyószámlahiteleink is számítanak: a teljes keretösszeg 5 százalékát tekinti a jogszabály törlesztőrészletnek függetlenül attól, hogy abból mekkora rész van kihasználva.
Az utóbbi időben azonban a megélhetési költségek rohamos növekedésével párhuzamosan a hitelezések is újra felpörögtek Magyarországon, ezért napirendre került, hogy többek között a JTM szabályok esetében érdemes lehet megfontolni valamilyen irányú változtatást. Bár a bankok egy része a kamatféken való lazításban reménykedett az Matolcsy György jegybankelnök (viszonylag hirtelen és váratlan módon) május közepén a hitelezés szabályainak további szigorítása mellett döntött.
Az MNB által az infláció lekövetésével indokolt döntés alapján júliustól megemelkedik a jövedelemszint, ami alatt alacsonyabb maximális havi törlesztőt határozhatnak meg a bankok a hiteligénylők felé.
Az új plafon 600 000 forint lesz, vagyis e fölött a havi jövedelem fölött lesz elérhető a 60 százalékos limit, az ez alattiaknál pedig 50 százalékban lesz maximalizálva az adósság. A pénzintézeteknek egyébként lehetősége lesz ennél is szigorúbb limitet megállapítani, a jogszabályban rögzített aránytól viszont lefele nem térhetnek el.
A fentiek fényében érdekes lépésnek tűnhet, hogy ezzel párhuzamosan a kisebb összegű hiteleknél éppen hogy könnyítést hoz az jegybanki módosítás. Amíg jelenleg ugyanis csak a 300 000 forintot el nem érő összegű kölcsönökre nem vonatkoznak a JTM előírások, addig a módosítások életbe lépése után ezek limite 450 000 forintban lesz majd meghatározva.
A folytatás és a teljes cikk itt olvasható.
Címlapkép: Getty Images