Óriási munkálatokkal járó vízügyi beruházássorozat zajlik Komárom-Esztergom vármegye középső részén. Egyebek közt Tata és Komárom között egy nagy kapacitású ivóvíz-távvezeték épül, mely a térség karsztvíz-bázisaiból képes lesz naponta olyan mennyiségű vizet elvezetni, ami a jelenlegi komáromi felhasználáshoz képest irreális mértékű. Emellett fejlesztik a víziközműveket Tatabánya térségében is, ahol akkumulátoripari beszállítók telepedtek meg, írja a 24.hu.
- A vízművállalat szerint a fejlesztések a lakosság biztonságos vízellátásához szükségesek. Eközben Komárom népessége stagnál, de inkább kis mértékben csökken.
- Kormányhatározatok alapján a jelenlegi ötszörösére bővülhet a komáromi ipari park területe. A városban az a hír terjed, hogy a dél-koreai SK Innovation egységei mellett egy harmadik akkumulátorgyárat akarnak a jövőben megépíteni. A helyi civilek szerint az új üzem előkészületeiről „csak az nem tud, aki nem akar hallani róla”.
- A fejlesztések nyomán a Tatabánya, Tata térségi karsztvízrendszereket csapolnák meg, amelyek a térség legértékesebb vízkincsét rejtik.
- Az ipari szereplők vízigényének kiszolgálásához nem lenne szükségszerű a Duna közelébe átszivattyúzni nagyobb távolságra a karsztvizet, ezt meg lehetne oldani a folyó vagy a szürkevíz tisztításával is. Az azonban nincs tervben, hogy a gyártócégek erre alkalmas technológiákat építsenek ki.
- Vélhetően a klímaváltozás hatásai és a növekvő térségi víztermelések miatt a karsztvízkészletek megcsappantak. Ha fokozzák az ipari felhasználást, sok vizes élőhely kiszáradhat.
A munkálatok egy része már befejeződött, majd újabb helyszínek feltúrása következett. A vízvezeték-építések során komoly természetkárosítás nem történt, a nyomvonalon viszont százas nagyságrendben vágják ki a fákat, melyek legnagyobb része út menti akác, juhar és nyár. Ugyanakkor a 24.hu helyszíni szemléje során kiderült, hogy egyes esetekben Natura 2000-es besorolású körzeteket ásnak keresztül, és ökológiai folyosóként működő, élő-, illetve búvóhelyként szolgáló területeken irtják a fasorokat és az aljnövényzetet.
Az ipari célú vízügyi fejlesztéseket először 2019-ben kezdeményezték a térségben, amikor a többi közt a természetvédelmi oltalom alatt álló tatai Fényes-forrásoknál elhelyezkedő Fényes-I-es víztermelő kút újbóli üzembe állítását készítették elő. A helyszínen a korábbi maximum másfélszeresére kívánták növelni a karsztvíz-kitermelést. Azonban a beruházásban érintett önkormányzat, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park is komoly aggályokat fogalmazott meg, több zöldszervezet pedig tiltakozást indított. Ezek miatt a megyei kormányhivatal környezeti hatásvizsgálatot írt elő, a projektet pedig máig nem engedélyezték.
A kormány azonban nem mondott le arról, hogy az ipari parkok vízigényét a környékbeli karsztvíz-készletekből biztosítsa. 2019 óta sorban, részegységekre bontva születtek olyan határozatok, amelyekből lassanként egy grandiózus vízügyi beruházássorozat körvonalazódott.
Az első bejelentések idején az Északdunántúli Vízmű (ÉDV) Zrt. azt kommunikálta, hogy a fejlesztések a komáromi ipari park megnövekedett ipari vízigényének kielégítése miatt szükségesek. A tiltakozások után viszont már az volt a fő üzenet, hogy a komáromi lakosság vízellátásának biztosítására kell a karsztvíz – fejtette ki lapunknak Ballabás Gábor geográfus a tatai Miénk a Grund Városvédő Egyesület (MAG) szakértője.
A fejlesztések alapvetően két nagy térséget érintenek. Az egyik esetében egy Tata és Komárom közötti ivóvíz távvezetéken keresztül Tata és Tatabánya karsztvízbázisaiból naponta 10 ezer köbméter víz juttatható el Komárom Koppánymonostor városrészéhez, ahol a két akkugyár is működik. A hivatalos álláspont szerint ezek a készletek a komáromi ivóvízellátó rendszerbe kerülnek. Emellett Komárom ivóvízellátásának bővítését és a város ipari parkjának víziközműhálózat-fejlesztését is engedélyezték, ezek mára már nagyrészt lezárt projektek.
A beruházáscsomag a Magyar Közlönyben megjelent összegző adatok szerint mintegy 12 milliárd forintba kerül, ebből 6 milliárdot a távvezeték építése tesz ki. A fejlesztéseket a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. konzorciumban kivitelezi.
Komárom ivóvízellátásának bővítése Koppánymonostorban a Duna-menti parti szűrésű fúrt kutak felújításával, a tartalékkutak újbóli üzembe helyezésével történt meg. Emellett kiváltották a kutak gyűjtővezetékeit és udvartéri vezetékeit, valamint a Komárom és Ács közötti távvezetéket. A parti szűrésű vízbázist a háromszorosára bővítettek: a kutak víztermelő kapacitását 4300 köbméter/napról 12 ezer köbméterre bővítették. Erre jön rá a távvezeték plusz 10 ezer köbméteres napi maximális vízkapacitása. A vezeték a Gerecse térségének a tatai karsztforrásrendszereket tápláló sérülékeny vízbázisból 30–40 kilométerre vezeti át a vizeket. A fejlesztésekkel együtt egy 22 ezer köbméter/napos maximális kapacitású rendszert hoznak létre. Ez a korábbi termelési kapacitásokhoz képest hihetetlen mértékű, ötszörös ugrást jelent
– értékelt Ballabás.
A helyiek szerint új akkugyár épül, a vállalat ezt tagadja
Ha a komáromi üzemek igényeit elbírná a meglévő víz- és csatornahálózat, akkor nem lett volna indokolt ilyen nagyszabású víziközmű-fejlesztéseket kezdeményezni. Nemcsak a parti szűrésű kutak vízhozam-kivételét maximálták és kötötték be a gyártóüzemek közvetlen közelébe, hanem kifejezetten az ipari parkhoz kapcsolódóan egy új, 1500 köbméteres kapacitású víztorony is épült. A létesítmény építési munkálatai befejeződtek, csak az átadás nem történt meg – vázolta lapunknak Monostori Éva, az Élhetőbb Monostorért civil szervezet képviselője.
Elmondta: a Tata–Komárom távvezeték egyelőre nem ért el Komáromig, és nincs tudomásuk arról, hogy a végpontja hol lesz. Az építési munkálatok azonban már zajlanak a város külterületén. A projekt átláthatóságáról szólva megjegyezte, hogy egy januári önkormányzati közmeghallgatáson a polgármester azt mondta, nincs arról információjuk, hogy máshonnan vizet hoznának Komáromba, annak ellenére, hogy a regionális vezetékfejlesztésre vonatkozó kormányrendelet addigra megjelent. Molnár Attila a 24.hu-nak írt áprilisi válaszában pedig már kész tényként kezelte a vezetéképítést, amelynek célja szerinte a lakossági igények kiszolgálása.
A civilek nem tartják kizártnak, hogy az akkugyárakat látják majd el a Tatai-medence karsztvizével, ám a hatóságok kommunikációja nyomán inkább az a vélekedés terjedt el, hogy az ipari parkig nem hozzák el a vizet, hanem a gyártócégeket a már meglévő dunai vízbázisból fogják kiszolgálni. Az emiatt fellépő vízhiány kompenzálása miatt fogják Tata térségéből áthozni a vizet.
Annyi biztos, hogy tavaly decemberben kormányhatározat jelent meg arról, hogy az ipari park vonzáskörzetében mezőgazdasági területeket minősítsenek át ipari területté. Idén januárban a kormány arról rendelkezett, hogy a komáromi ipari park bővítését nyilvánítsák nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű üggyé.
Jelenleg az SK Innovation két akkugyára összesen 46 hektáros területen működik, a kormánydöntés pedig 43 hektárnyi területet vont az ipari park hatásköre alá. Ezen felül megjelent egy önkormányzati határozat is, amely a bővítésen felül további közel 200 hektárnyi művelés alatt álló területet minősített át ipari területté.
Címlapkép: Getty Images