Magyarországon az utóbbi években ismét nőni kezdett a facélia, avagy a mézontófű vetésterülete, mivel Nyugat-Európa részéről egyre komolyabb igények jelentkeznek a facélia vetőmagjára. A növény termesztésében ugyanakkor megfigyelhető egy ciklikusság, mivel a vetőmag ára a mindenkori terményáraktól függ. A mézontófű azonban ezen túl is hasznos lehet a magyar gazdák számára, hiszen a Közös Agrárpolitika rendszerében méhlegelőként, illetve ökológiai jellegű másodvetésként elszámolható vállalásként. De mekkora az érdeklődés a facélia termesztése iránt a magyar gazdák részéről? Milyen bevételük származhat ebből a növényből? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a szakértőket.
Ahogy a portál írja, már legalább száz éve foglalkoznak a magyar gazdák a facélia, más néven a mézontófű termesztésével, ám a nagy fellendülés egészen az 1970-es évekig váratott magára. Ekkor jelentek meg ugyanis a külföldi érdeklődők, akik facélia vetőmagot akartak vásárolni. Magyarországon a termesztés ebből kifolyólag az ország északnyugati térségében, Győr-Moson-Sopron vármegyében indult be elsőként, és mind a mai napig itt foglalkoznak a legtöbben ezzel a növénnyel. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) egy 2020-as elemzése szerint a mézontófű vetésterülete 2016-ban meghaladta a 6 ezer hektárt.
A facélia szárazságtűrő növény, aminek nincs jelentős kártevője vagy kórokozója, egy hektárról 300-500 kilogrammnyi vetőmag takarítható be. Egyedül a gyomok jelenthetnek rá veszélyt, mivel folyamatosan kivonják az engedélyezett körből a leggyakrabban alkalmazott herbicideket. Az ÖMKi szerint azonban a mézontófű a fenntartható, a környezetkímélő növénytermesztés, sőt az ökogazdálkodás számára is ideális növényfaj lehet, és mind a vetőmagtermesztés, mind a zöldtrágyanövényként való alkalmazása jelentős szerephez juthat a jövőben a szántóföldi diverzifikációban, ráadásul a méhek betelepítésével nem csak a termésbiztonság növelhető, hanem a gazdaságosság is. A facélia zöldtrágyaként való alkalmazása ott lehet eredményes, ahol fonalféreg-probléma van, mivel ennek a növénynek az gyökérváladéka sok talajlakó kártevő, de leginkább a fonálférgek ellen mutat némi hatást.
Amióta a Közös Agrárpolitika (KAP) és az egyes tagállamok támogatási rendszere előírja a zöldítés keretében a zöldtrágya vagy a méhlegelő vetését, azóta nagyobb indíttatással termelnek Magyarországon mézontófüvet. Arra a kérdésre, hogy ez az új KAP-ban hogyan valósul meg, Allacherné Szépkuthy Katalin elmondta, hogy az idei támogatási rendszerben a 3. számú AÖP gyakorlat - amely nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése címen ismert - tartalmazza az ökológiai jelentőségű másodvetést. Ha nem fővetésként, hanem zöldtrágyaként használnak facéliát, vagy facéliás keveréket, akkor ez egy elszámolható vállalásnak számít, kivéve az AKG-s gazdáknál, mert nekik ez egyébként is kötelező.
Látható tehát, hogy a facélia termesztésére, bár az utóbbi években ismét felfutni látszik, jellemző egyfajta ciklikusság. A facélia vetőmag-előállítás a mindenkori terményárak függvényében lehet nagyon jövedelmező is, de előállhat olyan helyzet is, hogy nincs rá érdemi kereslet. Mivel a hazai termény túlnyomó része Nyugat-Európába kerül, ezért a termelőknek mindig érdemes lehet ezeknek az országoknak a híreit is figyelniük.
Mit tapasztalnak a gazdák és szakemberek a növény termesztésével kapcsolatban? Erről még többet az Agrárszektor teljes cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images