Óriási az elkeseredettség a magyar méhészek között, az elmúlt időszakban mintha minden összeesküdött volna ellenük. Tavaly ősz óta gyakorlatilag nincs felvásárlás, de még ha lenne is, az is rendkívül alacsony áron, jóformán az önköltségi szint alatt lenne. Mindezek mellett a magyar méhészeknek azzal a furcsa jelenséggel kellett szembenézniük, hogy a tél második fele enyhébb volt, mint az azt követő tavasz. A hideg, szeles és csapadékos idő, valamint a tavaszi fagyok hatására pedig jóval gyengébb méztermés várható idén, ami szintén komoly probléma lehet. Az Agrárszektor által megkérdezett méhészek azonban úgy látják, az ágazatra jelenleg a legnagyobb fenyegetést az európai uniós piacokat elárasztó ukrán, kínai és török mézek és hamisítványok jelentik.
Nagyon kellemetlen volt az idei év méhészeti szempontból, a tél második fele enyhébb volt mint a tavasz. A méhanyák többször leálltak a petézéssel, nem gyarapodtak az állományok - mondta el az Agrárszektor kérdésére Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember beszélt arról is, hogy a méhészek nem tudták kihasználni az április közepén kezdődő repcevirágzást, mert hideg volt és fújt a szél. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a repce területe is csökkent a tavalyi évhez képest.
Később se lett jobb a helyzet, az akác első virágzását tönkretették a fagyok, a virágok mintegy 3/4-e lefagyott. Ahol pedig nem, ott az esők tették tönkre a maradékot. Összességében elmondható, hogy az idei akácméztermés katasztrofális lesz
- mondta Bross Péter.
Az OMME elnöke beszélt arról is, hogy soha nem látott piaci problémák sújtják az ágazatot, mivel teljesen leállt a nagybani piac. Ez pedig azoknak az országoknak a méhészét érinti, akik nagyban adnák el a terméküket, mint például a spanyolok, horvátok, románok, bolgárok és magyarok. Bross Péter beszélt arról is, hogy a tavalyi termés egy része még a hordókban van a termelőknél, mivel az uniós felvásárlók és kiszerelők főleg az ukrán és kínai mézeket vásárolják és dolgozzák fel. Márpedig ezeknek az árszintjével az uniós termelők nem tudnak versenyezni. A szakember elmondta, hogy a 2022-es év során 1,5-ször több kínai méz jött be az Európai Unió területére, mint egy évvel korábban. A gondokat tetézi, hogy a Kínából érkező szállítmányok jó részéről kiderült, hogy hamisítványok, és nem is lehet méznek nevezni őket, valamint az Európában az utóbbi időben megjelenő török mézeket illetően is hasonlóak az aggályok.
Az európai uniós méhészágazat az elmúlt 50 év legnagyobb válságát éli éppen. A döntéshozók részéről azonban semmi előrelépés nem történt ebben az ügyben
- emelte ki Bross Péter.
Mit gondolnak a termelők? Ide kattintva már olvashatjuk is az Agrárszektor cikkében.
Címlapkép: Getty Images