Most érdemes belevágni a hőszigetelésbe: aki ezt most meglépi, piszkosul jól járhat

Ingatlanjaink hőszigetelése kulcsfontosságú kérdés, nem csak a hideg hónapokban, a fűtésszezonban, hanem nyáron is, hiszen a kánikulában a hő távoltartása éppen olyan fontos, mint télen a megőrzése. Köszönőviszonyban sincsenek egymással a felújítandó és a felújított házak árai, ennek ellenére egyre kevesebben mernek belevágni most a korszerűsítésbe. Pedig egy okosan ütemezett energetikai felújítással akár 60-80% energiát is megtakaríthatunk – erről korábban itt írtunk. Milyen szigetelési munkálatokba érdemes belevágni most nyáron? Hol tartanak a homlokzati hőszigetelés árak 2023-ban, milyen munkadíjakkal érdemes számolni? Ezeket a kérdéseket igyekszünk szakemberek segítségével körbejárni.

Egy biztos: továbbra is lejtmenetben a hazai építőipar

Már tavasszal megkongatták a vészharangot a hazai építőipari cégek. Ahogy a HelloVidék pár hónappal ezelőtt megírta, olyan spirálba került az iparág, amiből nehéz kijönni. Az elérhető KSH adatok alapján 2023 áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Beszédes adat, hogy 2023 áprilisában a megkötött új szerződések volumene 37,5, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 33,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 42,3%-kal visszaesett a 2022. áprilisi bázishoz képest. Összességében az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 27,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések 4,3, az egyéb építményekre vonatkozók 41,2%-kal szóltak kevesebb összegről. 2023 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 7,7%-kal csökkent.

Mi a helyzet most nyáron, mennyire indult be az építőipar?

Amit tavasszal nyilatkoztunk, az most is helytálló, sajnos ezt az évet egy erős visszaesés jellemzi. A lakossági vásárlóerő a korábbi évekhez képest nagyon megcsappant. Országos szinten körülbelül 30 százalékos visszaesés van a magánszemélyek által megindított beruházásokban. A támogatott felújítás nagyon megdobta az elmúlt két év forgalmát, aki felújításban gondolkodott, ebben az időszakban vágott bele. Ami még kritikus, hogy jóval kevesebb új családi ház épül. Most nincsenek azok a kedvezményes lakossági hitelek sem, amik korábban, emiatt sokan nem tudnak belevágni az építkezésbe

– közölte a HelloVidékkel Balogh János, az Újház Piramis Építőház kiskereskedelmi üzletágvezetője. A szakember azt is elárulta, hogy a gödi építőanyag-kereskedésükben nem meglepő módon, az újház-építések visszaesése miatt a tégla, illetve a tetőcserepek forgalma esett leginkább vissza.

Ahogy csökkent a kereslet, úgy csökkentek az árak

A tavalyi és a tavalyelőtti év nagy kihívása volt a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar építési piacra. A 48 százalékban import termékeket beépítő magyar építési piacon drámai mértékű, 15-160 százalék közötti építőanyag és alapanyag áremelkedés történt – írta meg a HelloVidék. A legnagyobb árnövekedést mutató fa, acél, réz és alumínium alapú termékeknél 2021 végéig 10-15 százalékos, 2022-ben pedig 25 százalékos áremelkedés volt tapasztalható, ugyanakkor a cement ára is megduplázódott. Összességében 26,2 százalékkal nőttek az építőipar termelői árai 2022-ben. Új fejlemény, ahogy csökkent a kereslet, úgy esett vissza bizonyos építőanyag-típusok ára. Ahogy Balogh János közölte:

Például vasanyagok árai, vagy a faanyagoké is jelentős mértékben csökkentek. Korábban majdnem a háromszorosára emelkedett ezeknek az ára, utána viszont volt egy folyamatos csökkenés. Tavaly év végéhez képest most ott tartunk, hogy 15-20 százalékkal csökkent a például a faanyag ára. A vas ára is egy éve folyamatos csökkenésben van, de például a kerámia falazóanyagok árai is megindultak lefelé. Viszont a többi termékkörre ez nem mondható el egyelőre, ott még növekedést tapasztalhatunk.

Pedig most lenne érdemes belevágni a szigetelésbe is

Hiába tény az ingatlanpiacon, hogy köszönőviszonyban sincsenek egymással a felújítandó és a felújított házak árai, ennek ellenére még mindig kevesen vágnak bele a korszerűsítésbe. Pedig ingatlanjaink homlokzati hőszigetelése kulcsfontosságú kérdés, nem csak a hideg hónapokban, a fűtésszezonban, hanem nyáron is, hiszen a kánikulában a hő távoltartása éppen olyan fontos, mint télen a megőrzése. A szakemberek mégis azt tapasztalják, amióta nincs az úgynevezett 3+3 milliós állami otthonfelújítási támogatás, az energiaárak drasztikus emelkedése ellenére sem vágnak annyian bele az energetikai korszerűsítésekbe, ezen belül is a szigetelésbe, mint a korábbi években:

Az a baj, hogy ebben sem látok nagy felfutást. Amikor hirtelen nagyon megemelkedett a rezsi, mi is azt gondoltuk, hogy ennek sokkal nagyobb hatása lesz a vásárlásokra, félve a magas gázszámlától sokan szigetelik a házukat. Ennek ellenére azt látom, hogy ez nem így történt. Bár látszik hogy sokakat foglalkoztat a szigetelés kérdésköre , de az a nagy boom, amire számítottunk, nem következett be.

- osztotta meg velünk tapasztalatát Balogh János, az Újház Piramis Építőház kiskereskedelmi üzletágvezetője.

A keresletcsökkenést az is mutatja, hogy a polisztirol szigetelőanyagok ára a tavaly év végihez képest már több mint 20 százalékkal csökkent. Ez pedig egyértelműen nem erős piacot jelent - árulta el a szakember.

Kinek érdemes szigetelésben gondolkodni? Milyen szigetelést érdemes választani?

A szigetelés lehet homlokzat- vagy tetőszigetelés, födémszigetelés, hiszen a meleg számos ponton el tudja hagyni az épületet. A legnagyobb hőmennyiség, 35% a falakon szökik meg. (Ez az érték a födémnél 30% körüli, az ajtókon, ablakokon 25%, míg a padlón és a lábazaton keresztül átlagosan az elvesztett energia 10%-a távozik el.) A gödi Újház Piramis szakembere szerint szóba jöhet a nyílászárócsere is, ma már sokkal jobb hőszigetelő képességű nyílászárók vannak, mint 30-40 évvel ezelőtt. Ha jól megválasztott szigetelést használunk, nem baj, ha a munkálatok előtt egy energetikus segítségét is kérjük:

Mindig az a kérdés, hogy milyen célt akarunk elérni. Ha van egy házunk, ami a 70-es években épült, 30 cm-es kerámia falazattal, és szeretnénk a mai kornak megfelelő hőátbocsátási tényezővel rendelkező épületet, akkor az energetikus ki tudja számolni, hogy mekkora szigetelést kellene felvinni rá. A szakember tűpontosan meg tudja határozni, hol távozik a meleg az otthonunkból. Ilyenek lehetnek a nyílászárók, de lehet, hogy a födémeknél van a probléma, ami jellemzően betonból van, és általában rosszabb a szigetelési képessége. Lehet, hogy mi már a 3-4. lakók vagyunk a házban, nem is mi építettük, és nem feltétlenül tudjuk, hogy melyek a kritikus pontok.

- közölte Balogh János.

Még mindig a hungarocell a sláger, pedig létezik jobb megoldás

Akár födémet, lábazatot vagy falat szigetelünk, többé-kevésbé ugyanazok az anyagfajták jöhetnek szóba, a kialakításuk térhet el valamennyire attól függően, mennyire igénybe vett, milyen elhelyezkedésű felületről van szó. A mechanikai tulajdonságok, és persze a hőszigetelő képesség mellett nagyon fontos, hogy a nedvességgel, párával szemben hogyan viselkednek ezek a termékek. Természetesen a kiválasztáskor fontos szempont az ár, a beépítési technológia is.

Ahogy a szakember fogalmazott, ha homlokzatról beszélünk, Magyarországon még mindig a polisztirol lap a legjellemzőbb, amit „hungarocellnek” hív a köznyelv. Valószínűleg a kedvezőbb ár/érték arány miatt a legnépszerűbb. Ami még szóba jöhet, az a kőzetgyapot lemez, ami fajlagosan jobb hőszigeteléssel bír, illetve, másik előnye még hogy légáteresztő. Viszont ez 20-30 százalékkal drágább is.

Újdonság a homlokzatra a grafitos polisztirol lap, ez a fehéret váltja ki. Ebbe grafitport kevernek, ezáltal jobb hőátvezetési tényezőt érnek el. Így 15-20 százalékkal jobb hőszigetelési érték érhető el – igaz, hogy hasonló arányban emelkedik a termékek ára is. Ahol takarékoskodni kell az anyagvastagsággal, mindenképpen érdemes ezt a megoldást választani.

A lábazati szigetelésnél is polisztirolt szoktak használni, csak nem azt a fehéret, amit homlokzatra, hanem az extrudáltat, ami nagyobb sűrűséggel rendelkezik, és egyáltalán nem nedvszívó. Ez sok esetben a föld alól indul, itt nagyon fontos, hogy ne engedje át a nedvességet.

Mennyire tartósak ezek a szigetelőanyagok?

Ahogy Balogh János elmondta, a gyártók jellemzően 30-40 év garanciát vállalnak a hőszigetelésre, ami azért, valljuk be, annyira nem rossz. A szakember azonban azt is kiemelte, hogy a falazaton túl a födémszigetelés is legalább annyira fontos, erre is érdemes áldozni:

Általában van egy betonfödém, ami önmagában rossz szigetelést biztosít. Jellemzően a családi házakon találunk egy padlást, amit nem használnak, ráadásul valószínűleg a cserép alatt sincs szigetelés a régi épületekben. A belső térben megtermelt meleg levegő, ahogy a födémmel érintkezik, elkezd lehűlni, tehát fontos, hogy a födémre és a cserép alá is kerüljön szigetelés. Ráadásul árban a födém szigetelése a homlokzati szigetelésnek a töredéke. Így kisebb beruházással is jelentő energetikai korszerűsítés érhető el.

- tette hozzá a szakember, aki kiemelte, ezért is lenne fontos, hogy mielőtt nekiállunk a tényleges munkálatoknak, azelőtt egy energetikus vizsgálja meg a ház tényleges állapotát.

Ahogy a szakembertől megtudtuk, szigeteléstípustól függően ezeknek a beruházásoknak 5-8 év a megtérülése, tehát mindenképpen érdemes belevágni.

A födémszigetelésnél milyen anyagokat használnak?

Ahogy a szakembertől megtudtuk, födémszigetelés esetén jellemzően üveggyapotot vagy kőzetgyapotot szoktak leteríteni. Ha nem használják a padlást, akkor jellemzően azt szokták csinálni, hogy hevederfákat fektetnek le, mert ezek a szigetelések fizikai nyomás hatására összeesnek, és elvesztik a szigetelőképességét.

60 cm-enként leteszik a hevedereket, és közé befektetik a gyapotot, és a fára OSB lapot tesznek. Ha nem járkálnak rajta sokat, csak mondjuk dobozokat visznek fel, arra tökéletes megoldás. Erre a célra már persze vannak korszerűbb termékek is. Például padlapok melyek terhelhető polisztirol lemezből és egy faforgács járólapból állnak. Ez már sokkal korszerűbb megoldás. tette hozzá Balogh János.

Rengeteg ház elveszíti a formáját az utólagos hőszigeteléstől

Van a praktikum, és van a látvány, csak sajnos a kettő nem mindig ér össze. A patinásabb polgár- és módosabb parasztházaknál láthatjuk, hogy utólagos hőszigetelés után elvesztik eredeti, szép homlokzataikat, megváltoznak a házak arányai, jellegtelenné válnak.

Ha valaki áldoz erre, vagy a régebbi állapotot akarja visszahozni, akkor azért vannak erre lehetőségek. Léteznek olyan cégek, amelyek műemlék épületekre szakosodtak, vissza tudják állítani a régi állapotot úgy, hogy közben egy új műszaki tartalmat adnak neki. Csak ez pénzkérdés is, és ha nincsenek olyan szabványok egy településen, hogy hogyan kell kinézni egy felújított háznak, akkor sajnos ezek a régi arculati elemek eltűnnek. A másik lehetőség, hogy léteznek beltéri szigetelések is. De ezt akkor használják, ha nincs más opció. Van olyan ásványi hőszigetelő lap, ami a porózus szerkezete miatt képes arra, hogy a szigetelés mellett a beltérben keletkezett párát megkösse. Pont emiatt nem lehet beltérben polisztirollal szigetelni, mert az teljesen lezár, nincs szellőzés. De a beltéri szigetelést általában csak akkor alkalmazzák, ha egy társasház nem tud megegyezni a külső szigetelésről, és egy-egy lakó megcsináltatja ezt a saját lakásában

- közölte Balogh János.

Az épületenergetikával foglalkozó szakemberek azonban jellemzően azt javasolják, hogy mindig kívülről szigeteljük a falakat. Ennek az az oka, hogy belső szigetelésnél a falak könnyebben áthűlnek, fagyásnak, páraképződésnek jobban ki vannak téve. Ez hosszú távon a károsodásukat okozhatja. Csak akkor alkalmazzák, ha kívülről semmiképpen nem oldható meg a szigetelő réteg rögzítése. Ahol például vízvezetékek futnak a falban, a fagyásveszély miatt kiemelten kockázatos megoldás.

A kinti hideg, és a lakásban lévő melegebb levegő nyomáskülönbsége miatt a belső térben lévő pára kifelé igyekszik a falakon keresztül. Belső szigetelésnél ez a nedvesség a kívülről lehűlő falban akár meg is fagyhat. Ezt elkerülendő, belső szigetelésnél javasolt a párazáró réteg (fólia, belül párazáró vakolat) alkalmazása.

A jó kivitelezőknek még van munkájuk, de jellemzően kevesebb

Ahogy Balogh János elmondta, a jó kivitelezőket azért még keresik, csak kevesebben:

Nagyon sok kivitelező jár hozzánk akikkel beszélgetünk. Ők is látják a csökkenő tendenciát. Míg a korábbi időszakokban akár egész évre, fél évre be voltak táblázva és előre látták a munkákat, addig idén ez már jóval kisebb intervallum. Sokan megkérnek bennünket, hogy ajánljuk őket az építkezőknek, felújítóknak. Ebből látszik, hogy a szakmunka iránti igény is megcsappan, a kivitelezőknek idén kevesebb munkája lesz. A kereslet-visszaesés itt is előidézheti, hogy idővel a szakmunkák ára, a kivitelezési díjak is csökkenni fognak.

Címlapkép: Getty Images