A nyár első hónapjában 20-40% közötti visszaesésről számoltak be a szállodák tavalyhoz képest. Ennek az egyik oka az, hogy az óriási infláció miatt kevesebben nyaralnak idén, másrészt a fizetőképes kereslet gyakran külföldi utakat választ. Idén akciókra, szezonközi leárazásokra lesz szükség, hogy mentsék az évet, írja a Portfolio cikkében.
Nem riogatni akarunk, de a szezon eleje nem volt erős a Balatonon
- mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Portfolio-nak. Júniusban 30 százalékos visszaesést láttak a balatoni forgalomban az előző évhez képest.
Bízunk a jobb júliusi és augusztusi számokban, jelenleg azonban nagyon last minute foglalások vannak. Ha rossz az idő, nem jönnek a turisták, ha viszont jobb idő várható, 1-2 napon belül, akár még aznap érkeznek a vendégek
- magyarázta az ingadozó balatoni szezon tapasztalatait Flesch Tamás. Az éttermek országszerte - és a Balatonon is - érzik a visszaesést.
Most az ellentéte történik annak, ami 2020-21-ben, a koronavírus-járvány éveiben volt. Akkor alig lehetett külföldre menni, ezért amikor nyitva lehettek az éttermek, jelentős volt a forgalom. Viszont az emberek többsége évekig nem ment külföldre nyaralni, aki pedig most megteheti, az el is megy. Ők most hiányoznak az éttermek forgalmából
- osztotta meg a Portfolióval a meglátásait Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Véleménye szerint ez a gond most a Balatonnál, de azért bíznak benne, hogy a július és augusztus jobb lesz majd, mint amilyen a június volt.
A szállodai szövetség balatoni régióvezetője sem tudott jó hírekkel szolgálni. Forsthoffer Ágnes, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője a Portfolio megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felhasználói felületén lekért vendégéjszaka adatok szerint
A Balaton régióban, csak a 3 és 4 csillagos szállodákban pontosan 24 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma idén júniusban az előző év azonos időszakához képest.
Ezen belül Balatonfüreden ez a mutató 31 százalékos csökkentést mutat. Ezek átlagos értékek. Tehát vannak olyan egységek, amelyeknél a 40 százalékot is eléri, illetve meghaladja a vendégéjszakák számának csökkenése, de vannak olyanok is, amelyeknél 10-20 százalékos az elmaradás
- részletezte Forsthoffer Ágnes. A balatoni régióvezető szerint ez a vendégszám visszaesés érzékelhető volt a Balaton környéki autóutakon, az üzletekben, a strandokon, de a fürdőkben is.
Az év első 5 hónapja sem volt igazán sikertörténet, ezt az időszakot a kedvezőtlen időjárás is befolyásolhatta
- mondta Forsthoffer Ágnes.
Ha nálam lenne a bölcsek köve, akkor sem tudnék mondani egyértelműen befutó marketing stratégiát. Jelen helyzetben annak van nagyobb szerencséje, aki eddig is fizetőképes vendégkörre célzott, mert az a társadalmi réteg válságállóbb. De lehet, hogy éppen ők döntenek a kiutazás mellett
- tette hozzá a régióvezető.
A turisztikai adatok is visszaigazolják, hogy a lakosságnak idén elképesztő spórolást kell végrehajtania a vágtató infláció miatt. Miután jövedelmük egyre nagyobb részét költik el élelmiszerre, így kevesebb jut kikapcsolódásra; csak a külföldiek tartják a turizmust. Az év első öt hónapjában a belföldi vendégek 7,3%-kal kevesebb, a külföldiek 13%-kal több vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken hazánkban.
Forsthoffer Ágnes szerint idén nagyobb hangsúlyt kap, kinek milyen jó a terméke, illetve mennyire ítélik kedvezőnek a fogyasztók az ár-érték arányt.
Ilyen gazdasági helyzetben sokkal intenzívebben kell figyelni a keresletet és pontosabban reagálni annak igényeire. Ezzel lehet a piacra menni és a rá szánható keretből a promóciót megcsinálni
- részletezte meglátásait. Megemlítette azt is, hogy a magyar szállásadóknak versenyezniük kell a hasonló kategóriájú adriai szálláshelyekkel, és ebben a versenyben idén nem állnak jól a magyar szállodák.
Habár a hazai szálláshelyek még valamivel olcsóbbak, mint Horvátországban, kezd teljesen eltűnni a különbség. Szabó Tamás, a Szallas.hu Magyarországért és Horvátországért felelős igazgatója korábban azt mondta, hogy a hazai szállásadóknak most az a feladatuk, hogy azokat a magyar vendégeket vonzzák be, akik szeretnének idén nyaralni, de nem fogl lalták még le szállásukat. Kiemelte:
Ehhez az kell, hogy ajánlataikat mielőbb versenyképessé tegyék belföldön, és vonzóbbak legyenek a magyarok számára, mint egy külföldi utazás. Ehhez idén egyértelműen az alacsonyabb árakra, szezonközi akciós ajánlatokra van szükség
Forsthoffer Ágnes szerint 2022-höz hasonlítani az idei turisztikai évet nehéz, mert vélhetően akkor a megszokottnál fokozottabb volt a kereslet. A koronavírussal terhelt 2020 és 2021 után sokan akkor pótolhatták be a balatoni nyaralásaikat. Úgy véli: lehetséges hogy 2022-es bázisév tévútra vitte a várakozásokat, és sokan azt gondolták, hogy ez a növekedési ütem tartható, vagy tartós lesz.
Kérdéses például az is, hogy a végrehajtott új szállodafejlesztéseket valós piaci igényekre alapozták-e. Félő, hogy az egész évet tekintve túlkínálat alakul ki a térségben, amelynek eredményeként lesznek, akik kiszorulnak a piacról, vagy többen kényszerülnek szezonális bezárásra
- mondta el meglátásait a piaci eddigi alakulásáról Forsthoffer Ágnes, megjegyezve, hogy azért szerinte a pihenni szándékozók belföldön is megtalálhatják a pénztárcájukhoz illő ajánlatokat.
Forsthoffer Ágnes a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatait elemezve azt mondta, hogy júniusban Németország, Szlovákia, Ausztria voltak a fő küldőpiacok a Balatonnál, ahogy tavaly is. „Lehet, hogy vannak új felfedezői a régiónak, de számottevő változást ebben nem érzékelek” – zárta gondolatait.
A fővárosban viszont kedvezőbbek a számok, főképp a külföldiek miatt. „Budapesten jó a helyzet, mert több a külföldi turista, és ez általános európai jelenség, hogy most többen nyaralnak külföldön, mint odahaza. A gyengébb belföldi turizmussal nemcsak a magyar, vidéki szállodák küzdenek, hanem más országok hotelei is
- közölte a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Flesch Tamás szerint az infláció egyértelműen mérsékli a keresletet, mert azok, akik korábban alig 1-2 vendégéjszakát tudtak megengedni maguknak, most nem kelnek útra, mert a megélhetésre költik a jövedelmeiket.
Akiknek viszont van pénzük, egyfajta poszt-Covid hatásként, ha 2020-ban, 2021-ben vagy ’22-ben nem mentek külföldre nyaralni, akkor idén biztos, hogy elindultak - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a magyar szállodák nem árazták-e túl magukat, Flesch Tamás úgy reagált, hogy minden költségük emelkedett a vendéglátásban érdekelt vállalkozásoknak, és ez a tengerparti szálláshelyeken sincs másként, tehát egy külföldi nyaralás alkalmával is emelkedő költségekkel találkoznak majd a magyar vendégek.
Az árszínvonal nem egy öncélú dolog, emelkedtek a nyersanyag- és bérköltségek, az energiaárak megugrásáról nem is beszélve, semelyik vállalkozás nem kötelezhető arra, hogy önköltségi ár alatt értékesítse a szolgáltatásait
- kommentált Flesch Tamás. Pozitívumként említette egyébként a szállodai szövetségi vezető, hogy sok a régiós országokból érkező autós turista, illetve, hogy a külföldi vendégek közül az izraeliek nemcsak Budapesten szállnak meg, hanem egyre többet mennek vidékre is kikapcsolódni.
Címlapkép: Getty Images