Kész horror lesz, de a hírek szerint 50 százalékos emelés lenne reális, mert nem fedezi a költségeket a rezsicsökkentéssel befagyasztott vízdíj. Évi 150–200 milliárd forint hiányzik ugyanis a vízszolgáltató cégek költségvetéséből - írta a 24.hu.
A hírek szerint országos szinten egységesítenék a vízdíjakat, és az átlag alatti, illetve feletti fogyasztásra eltérő díjakat állapítanának meg. Szabó Iván víziközműügyekkel foglalkozó ügyvéd a Népszavának a többi között azt mondta, információi szerint a lakossági fogyasztók havi 5 köbméteres fogyasztásig fizetnének rezsicsökkentett árat, az efölötti rész a gáz- és áramdíjakhoz hasonlóan piaci alapúvá válna - írta cikkében a 24.hu.
Jelenleg az országban mintegy négyezerféle vízdíjat alkalmaznak, így az egységesítés eredményeként egyes településeken olcsóbb, míg másokon drágább lehet az ivóvíz. A Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke, Kurdi Viktor információi szerint jelenleg ötszörös különbség is lehet az egyes településeken a lakossági tarifák között, a díjak nagyjából 100 és 500 forint/köbméter között mozognak. De nem zárta ki azt sem, hogy
akár tízszeres különbség is előfordulhat, mivel akadnak szélsőséges esetek,
például egy kistelepülésen maradhatott 67 forint a vízdíj, máshol ugyanakkor előfordulhat akár 670 forintos is.
A lap információi szerint az sem egységes az országban, hogy a vízszámlán szerepel-e alapdíj – egyes településeken igen, máshol nem. Kecskeméten például nettó 120 plusz 98 forint a havi alapdíj, Vecsésen viszont nulla. A víz- és csatornaalapdíj tulajdonképpen rendelkezésre állási díj, annak költsége fedezi, hogyha kinyitjuk a csapot, minden esetben folyjon belőle megfelelő minőségű és nyomású víz, illetve ha lehúzzuk a vécét, akkor a felhasznált vizet mindenkor elvezessék, majd pedig megtisztítsák. És hogy miért nincs mindenhol alapdíj? Ennek oka, hogy korábban az önkormányzatok határozhatták meg a vízdíjakat, és eldönthették, hogy egy- vagy kéttényezős vízdíjat alkalmaznak-e, azaz csak köbméterdíjat, vagy köbméter- és alapdíjat is szednek-e. A rezsicsökkentéssel befagyasztott díjakon azonban már nem változtathattak, így ahol korábban nem volt alapdíj, ott azóta sincs.
Az iparági források szerint logikus lenne, ha az áramhoz és gázhoz hasonlóan csak az átlag alatti fogyasztásra lenne rezsicsökkentett díj, felette pedig piaci árat kellene alkalmazni.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint egy igazságos vízdíjrendszerre van szükség, amely ösztönözze a takarékosságot, de biztosítja az alapvető vízszükségletet is.
A víziközművek fenntartásához és felújításához jelentős pénzügyi támogatásra van szükség, mivel a rendszer állapota romlott az elmúlt években. A kormány 150 milliárd forinttal támogatja idén a víziközműveket, de a szükséges összeg ennél jóval magasabb.
A főpolgármester, Karácsony Gergely, az ivóvíz díjának emelését sürgeti a cégeknél, mivel az uniós szabályozás szerint a díjnak a szolgáltatási költségeket és a felújításokat is fedeznie kell.
A 24.hu cikkéből azonban kiderült, hogy a kormány jelenleg nem támogatja a lakossági díjak emelését, és az átlag alatti és feletti fogyasztás szétválasztásáról még nem tárgyaltak.
Címlapkép: Getty Images