Neked is lehet luxusnyugdíjad: ezzel a módszerrel 1000 forintból lehet 79 milliód

A kormány 2023. július 1-től a hosszú távú megtakarításokra szociális hozzájárulási adót (szochót) vetett ki, amely a megtakarításos élet- és nyugdíjbiztosítások kamatjövedelmét terheli 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szochó) a 15 százalékos személyi jövedelemadón (szja) felül. Ez azt jelenti, hogy a megtakarítók összesen 28 százalék adót fizetnek a kamatjövedelmük után, ha a biztosító kifizetése a szerződés létrejöttétől számított 3 év alatt, vagy a rendszeres díjas szerződések esetén 6 év alatt történik. Amennyiben a kifizetés később következik be, akkor az adó mértéke csökken, és bizonyos feltételek mellett akár el is maradhat.

A szochó kivetésének célja az államháztartás bevételének növelése, valamint az adórendszer egyszerűsítése és átláthatósága. A kormány szerint az intézkedés nem érinti hátrányosan a megtakarítókat, mert a biztosítások hozama továbbra is magasabb marad, mint más befektetési formáké. A biztosítási szakértők szerint az adóemelés csökkenti a megtakarítások versenyképességét, és elriaszthatja az embereket a hosszú távú pénzügyi tervezéstől. A megtakarítóknak ezért érdemes átgondolniuk, hogy milyen befektetési lehetőségek állnak rendelkezésükre, és hogyan optimalizálhatják adóterhüket, amelyről jobb, ha szélesebb körben tájékozódnak, mielőtt döntést hoznak.

A bejelentés hatására kíváncsiak voltunk vajon mennyire nőttek meg ugrásszerűen a nyugdíjcélú megtakarítási szerződések száma, ezért felkerestünk biztosítási szakembereket, hogy osszák meg velünk tapasztalataikat.

Koszorú Andrásné Irénke, az Ájrin Kft ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait:

Nagyobb igényt a nyugdíjelőtakarékosságra vonatkozóan nem tapasztaltunk. Az adózási változás miatt előrehozták a döntésüket az ügyfelek. Úgy látjuk, hogy sajnos a pénzügyi tudatosság nem változott. 15, 20 évet is nagyon távoli célnak tartanak.

Schmidt Csaba, OVB Kft., területi vezetője is megosztotta gondolatait:

Az volt a tapasztalatom, hogy júniusban miután egyre kevesebb idő maradt 07.01-ig sorra jöttek a telefonhívások egészen a fiataloktól az idősebb korig, hogy szeretnének elindítani egy nyugdíjcélú megtakarítást. Látványosan sokkal több megkeresés érkezett, mint előtte bármikor. Hasonló volt a helyzet, mint 2018-ban, mikor bejelentették, hogy a lakástakarék szerződésekre megszűnik az állami támogatás. 2013-ban, amikor erre a területre kerültem, az emberek pénzügyi tudatosságával kapcsolatban rosszabb volt a helyzet. Arra törekszünk a kollégáimmal, hogy pénzügyi kérdésekben keressenek az emberek egy tanácsadót, és ne egy épp reklám alapján döntsenek, mert az hosszú távon több bajt is okozhat. Azt látom, hogy az emberek pénzügyi tudatossága szépen lassan javul, de ezt nem a mostani változásnak tudnám be. Ez inkább csak egy ijesztő pont volt, ahol többen megragadták a lehetőséget.

Bori Barbara, a Pénzügyi- védőháló Tervező Kft. tulajdonosa árulta el, hogyan látja a helyzetet:

A július egytől történő változás esetében fontos volt, hogy hogyan kommunikáltuk ezt kifelé. Alapvetően nem történt kiugró, új érdeklődés a megtakarítások irányába, de határozottan magasabb számú érdeklődő volt, hiszen szem elé került a téma: tegyél félre! Fontosnak tartom a korrekt tájékoztatást minden esetben, ezért azt szem előtt kell tartani, hogy minden unit linked típusú megtakarítás 10 év után adómentes. Mivel én többnyire olyan korosztállyal dolgozom, akik legalább 20 évben gondolkoznak így mondhatni nincs befolyással a megtakarításukra ez a változás. Ezáltal nem kell elhamarkodott, megalapozatlan döntést hozniuk, hiszen ez is egy hosszútávú kötelezettség vállalás. Erre, ha nem állnak készen és nem tudják fizetni az senkinek sem jó. Sosem szabad gyorsan, impulzusból, elhamarkodott döntést hozni vagy szakemberként döntést hozatni. Ez sem az ügyfélnek, sem nekünk, szakembereknek nem előnyös, ha később ebből feszültség alakul ki. A pénzügyi tudatosság növekedése folyamatos, hiszen hónapról- hónapra új ügyfelek bizalmát kaphatom meg, új családokkal, vállalkozásokkal működöm együtt, ami azt jelenti, hogy nő a tudatosság a társadalmunkban.

2022-ben íródott cikkem, ami szintén a nyugdíjcélú felhalmozásról szólt sorait idézném:

Ha valaki 20 éves korától kezdve, napi 1000 forintot félre tesz, egy olyan helyre ahol mondjuk, van egy 8%-os hozam, így 45 év alatt összesen állami támogatással együtt körül belül 79 millió forintot tud összegyűjteni. Ha valaki 40 évesen kezdi ezt el, neki ugyan ez napi 4000 forintjába kerül, hogy 65 éves korára meglegyen egy ilyen összeg (ami még szintén majdnem kevés). Ezt a példát szoktam felhozni a fiatal ügyfeleim körében. Természetesen népszerűbb ez a megoldás 40 év felett, mert fiatalon inkább más célokra tesznek félre, de így is van, aki nagyon elkötelezett az idős önmaga felé már huszonévesen is.

A szakemberek tapasztalataiból jól látszik, hogy a hosszú távú megtakarításokra a szochó kivetése jelentős változást nem hozott, azonban továbbra is kiemelt feladat, a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése és a hosszú távú tervezés fontossága, hogy legmegfelelőbb megoldást találják meg nyugdíjas éveikre.

Címlapkép: Getty Images