Intézményi szinten alulértékeltek a halastavak Magyarországon, de Közép-Európában is. A halászati ágazatban továbbra sincsenek területalapú támogatások, az uniós forrásoknak pedig csak egy kis hányada fordítható az ágazat támogatására. Az érdekérvényesítő képesség hiánya pedig azzal jár, hogy az ágazat a fenntartható fejlődés helyett lassú haldoklásra van ítélve - mondta el az Agrárszektornak a a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője. Lévai Ferenc beszélt arról is, mekkora területen folyik tógazdasági haltermelés Magyarországon, melyik halfajtát termelik a legtöbben, illetve azt is elárulta, hogy mennyire önfenntartóak a hazai természetes vizek.
Magyarországon a halászat alatt a tógazdasági haltermelést és az intenzív medencés haltenyésztést kell érteni. A tógazdasági haltermelés mintegy 24 ezer hektáron zajlik, és évente körülbelül 22-24 ezer tonnányi hal termelésére képes
– mondta el az Agrárszektornak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője. Az akvakultúra termálvizekben történő termelést jelent, afrikai harcsát, tokot és süllőt állítanak így elő, körülbelül 4,5-5 ezer tonnányit, ami konyhakészen kerül a piacra. A szakember kérdésünkre beszélt arról is, hogy a halászati ágazat által előállított 22-24 ezer tonnából mintegy 15 ezer tonna kerül minden évben a piacra. Az ágazat jellegzetessége ugyanis, hogy 2,5-3 év alatt állítja elő a megfelelő méretű, 2-3 kilogrammos halakat.
Lévai Ferenc szerint azonban nem ez a halászati ágazat legnagyobb erénye, hanem a természetvédelem során játszott szerepe, különös tekintettel az ökoszisztéma megőrzésére. Ez ugyanis napjainkra kezd felértékelődni. A magyar halastavak ugyanis mintegy 300-350 millió köbméter vizet képesek tárolni, aminek az elmúlt években – és a következő időszakban – rendkívül nagy jelentősége lesz.
Hiába mondják ugyanis, hogy Magyarország vizekben bő, ezek jelentős része átfolyik az országon, a klímaváltozás pedig a folyók vízjárására is erős hatással van. A szakember beszélt arról is, hogy már nincs meg az a klasszikus időjárás, ami akár csak 10 vagy 15 évvel ezelőtt megszokott volt, amikor a nyár ugyan szárazabb, de a többi három évszakban vannak hosszabb, áztató csapadékot hozó időszakok, az utóbbi évekre inkább a hatalmas esőzések voltak jellemzőek, amelyek – egyebek mellett – villámárvizeket is okoztak. A MA-HAL szóvivője elmondta, hogy a halastavak, amelyek a korábbi vizes élőhelyek maradványait őrzik, intézményi szinten alul vannak értékelve.
A tógazdasági ágazat egyik legnagyobb problémája az, hogy a területén tartózkodó, vízhez kötött életű állatállomány 90%-a védett, az általuk okozott károkra nincs semmiféle ellentételezés, vagy kompenzáció.
Mi a helyzet a halászati ágazattal? Mit lehet tudni még a tógazdaságokról? További infókat az Agrárszektor cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images