Vezető kormánypolitikusok vetették fel komolyan a gondolatot a napokban, hogy Debrecent Magyarország második fővárosává kellene fejleszteni. Egyáltalán nem ritka a világban, hogy egy országnak nem egyetlen központja van, sőt számos olyan ország is létezik, ahol hivatalosan is egynél több fővárost tartanak nyilván, írja a Világgazdaság.
Nagy port kavart nemrégiben, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Hajdú-Bihar Vármegyei hírportálnak adott interjúban felvetette, Debrecent Magyarország második fővárosává szeretnék tenni, majd erre Lázár János építési és közlekedési miniszter is ráerősített. Világos, hogy Debrecent erőteljesen fejlesztené tovább a kormány, de hogy milyen formát ölthet "a második főváros", azt még nem tudni. Mindenesetre a világban számos példa akad, hogy egy ország nem egyetlen központú, és sok helyen hivatalosan sem csak egy főváros van.
A külügyminiszter és Lázár János is a már folyamatban lévő és tervezett beruházásokat említette egy olyan tényezőként, amelyek minőségi változást eredményezhetnek a keleti város státuszában.
Miért pont Debrecen?
Számos érv szól amellett, miért pont a hajdú-bihari vármegyeszékhely neve merült fel ebben a vonatkozásban. Debrecen kétszázezres népességével az ország második legnagyobb városa, messze megelőzve Szegedet, egy viszonylag szegény régióban, amelyet a város gazdasági ereje húzhat fel, miközben a román határ túloldalán egy nagyon dinamikusan fejlődő régió fekszik.
A nagyvállalati beruházásoknak köszönhetően Papp László polgármester tavasszal tett becslése szerint 2030-ra egészen 16 százalékra szökhet fel Debrecen részesedése az ország ipari termelésében a 2022-es 2,8 százalékról.
Még történelmi előzmény is van, hiszen 1849-ben az osztrák császár ellen hadakozó magyar kormány ideiglenesen Debrecenbe tette át a székhelyét. Nem lehet tudni, kormányzati funkciók Debrecenbe telepítését is magába foglalja-e majdan a Szijjártó és Lázár által említett elképzelés. Ilyen megosztásra külföldön bőven van példa, de gondoljunk csak arra, hogy Magyarországon is van egy – bár távolról hasonló – példa: a vallási központ hagyományosan nem Budapest, hanem Esztergom, ahol a magyar katolikus egyház székhelye van.
A legismertebb példa Európában a két fővárosra az alig fele magyarországnyi területű, de majdnem kétszer népesebb Hollandia. A németalföldi ország legnagyobb városa és fővárosa a 921 ezres népességű Amszterdam, a kormányzati és bíráskodási központ azonban a jóval kisebb Hága. A két város körülbelül egyórás autóútnyira fekszik egymástól.
Címlapkép: Getty Images