Szeptember második hetében publikálták a jegybank félévente megjelenő Hitelezési folyamatok című kiadványát. Ahogy a Pénzcentrum írja, a tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy miközben éves összevetésben a felére esett vissza a lakosságihitel-kihelyezés mértéke, addig az egyébként legkevésbé népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében arányaiban jelentősen emelkedett az új szerződések összege.
A portál beszámolója szerint a kiadvány további érdekes következtetése, hogy ezeknek a hiteleknek a jelentős részét azért vették fel az egyébként magyar viszonylatban kifejezetten tehetősnek számító ügyfelek, hogy a hitelösszegből állampapírt vásároljanak. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora hozamra számíthat az, aki rendelkezik elég jövedelemmel a több mint 400 ezer forintos havi törlesztőrészlet finanszírozásához.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek mostani 38 milliárd forintos volumene 63 százalékkal haladta meg a 2022 második negyedévi kihelyezéseket (23 milliárd forint). A jegybank azonban talált magyarázatot az első pillantásra különösnek ható folyamatra: a hitelfelvevők összetétele és a kihelyezett hitelek jellemzői alapján valószínűsíthető, hogy a hiteligénylések mögött befektetési motivációk állhattak. Biztosat persze nem lehet mondani, hiszen a termék jellege miatt nem állnak rendelkezésre adminisztratív információk a hitel céljára vonatkozólag.
Az viszont biztos – és erre kitér a jegybanki kiadvány is, de mi is leellenőrizhetjük ezt a Pénzcentrum kalkulátorával -, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében 10 százalék körül volt az átlagos kamatszint, miközben a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) hozama idén 14,75 és 16,20 százalék között mozgott. Tehát valóban megérheti hitelt felvenni és az összeget alacsony kockázatú állampapírba fektetni.
De mennyit lehet keresni ezzel? A Péncentrum teljes cikkéből kiderül, ide kattintva olvashatjuk is.
Címlapkép: Getty Images